Játszótér avató

Játszótér avató

A faluban felújították a játszóteret, fel is avatták. :)

Ha valami konkrét dolgot vagy történést adunk címnek, akkor az ember várja, hogy arról beszéljünk. Nyilvánvaló, hogy itt a cél az volt, hogy ezt a játszótéravatást fölfogjuk, mint valami ünnepséget, de hát itt hol van a játszótér? Itt látok egy fél hintát, meg a társaság is javarészt háttal áll nekem, nem velem foglalkozik, ráadásul ellenfény is van. Szóval ezt nem teljesen értem. Ha nem ellenfényben vagyunk, akkor lehet, hogy a játszótérből is látunk valamit, nem tudom, hogy miért innen fényképezted ezt, ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni, és ettől az épített környezet sem jön be. Itt most van egy olyan helyzet, ami riportnak kevés, az épített környezetből maga az építettség hiányzik, a játszótér, a hangulatból elvesz az, hogy ennyire kopogósra lett véve ez a ritmus, látjuk, hogy főképp női személyek állnak körben, de ebből nekem nem jön le, hogy ez milyen szituáció akar lenni. (hegyi)

Gesztenyék alatt

Gesztenyék alatt

Dobos Sándor vadászterületén jártam, de Őt sajnos nem találtam meg.

A beállítás szép, jó helyről, egy izgalmas képet kapunk. Attól válik izgalmassá, hogy nagyon jól bánsz a perspektívával, nagyon szép az a ritmus, amit kapunk ezekkel az üvegfelületekkel. Ez önmagában is jó lenne, és kifejezetten örülök annak, hogy belehelyezted ezt a kerékpárost, hogy megvártad, amíg valaki arra jár. Ez oldja föl ezt az egészet. Maga a gesztenyefa levelei nem lennének még elég, ha nem lenne ez a kerékpáros, akkor azt mondanám, hogy ez még csak egy színpad, és várjuk a főszereplőt - de ő megérkezett, belekerekezett a képbe. Ez abszolút rendben van. A tónusokkal nem biztos, hogy teljesen ki vagyok békülve, olyan szürkés az egész, lehet, hogy egy kicsit keményebbre vettem volna, és picit kontrasztosabbra laborálom, és akkor határozottabb az élmény is. De az ötlet abszolút tetszik, sőt a hatos leckére ez egy jó megoldás. Megvan a három csillag, és a leckemegoldás is, de Zoli, légy szíves nem leállni a hatos leckével! (hegyi)
értékelés:    

Sivatag

Sivatag

Jó a betondzsungelben kiszáradó fikusz, jók a sárga ablakok is, mondjuk a függőleges lehetne függőben, ha már ennyire kevés a képelem nem mocoroghatunk ettől el, de a képkivágást nem értem. Nem tudom, hogy az emeletek között mennyi a hely, de ha oldalra ennyit hagysz, akkor lenn is nagyvonalúbbnak kéne lenni, hogy erősödjön a szürke, a magány, a kosz, a beton. Megkockáztatom, hogy az ablak és a fikusz csak a tényközlés, a líra a falon megfolyt víznyomé, vagyis még azt is el tudnám képzelni, hogy az ablakok tetejéből vágunk, nem is keveset, és beléphet az alattunk lévő emelet ablaksorából valami, mert épp hogy a korrektség az, ami tárgyiassá teszi a képet, holott itt az abszurdra kell kifutni. Lehet ezt ismételni vajon? Két csillag megvan, ha nem ismételhető, mert az alapötlet kitűnő. (hegyi)

Reggeli köszöntés

Reggeli köszöntés

Jó az új séród! Jó az új fazon! A helyszín is jó lenne, de a fények előnytelenek, épp az arcod marad sötétben. Pedig ha van egy asztali lámpa, azt ha rávilágítod egy fehér papírra, onnan reflexelhető annyi fény, ami kellene. Szóval ismétlés. (hegyi)

Katt

Katt

Ez egy jó kép, én picit forgattam volna a kamerán balra, hogy a képernyő sarkából többet kapjunk, és a jobb oldalon az a szekrény vagy mi melletti fal akkor már nincs benne. Meg hát a pingvin lehetne élesebb is... vagyis hát ha már szereplő lett, akkor lehetne élesebb. (hegyi)
értékelés:

Eligazítás

Eligazítás

Nos, ma a linuxos IBM laptop routing tábláját kell átállítani, és ne feldjétek, hogy hogy kell tartani a tápláléklánc ábrát!

Van itt minden, jézuskától a géppuskáig, és biztos különös oka van, hogy a csodamelltartóra mutatsz, de ez most olyan kvíz, ami részemről nem lesz megfejtve. És ez egy dolog. De a kérdés inkább az, hogy mennyiben portré ez? Humorba, ha érteném, még akár be is férhetne, de ott is kusza, viszont portrénak egy rosszul világított kép, amin a fej jó, ha egy tizede se a teljes képmezőnek... Zoli, én ezt most visszaadnám, ha nem is ismétlésre, mert annak sok értelme nincs, de átgondolásra mindenképpen. Ami verbál, annak ott az írás holmi a társalgóban. (hegyi)

Majdnem tele

Majdnem tele

Még egy óra volt hátra a teleholdig. :) Gondoltam lássatok egy ilyet is tőlem, csak úgy érdekességképpen... 680mm-es fókusztávolságú Zeiss távcsővel készült speciális technikával. 3x3 darab webkamerás képből készült mozaik, mindegyik kép saccperkábe 300 egyedi képkocka ún. stackelésével állt össze. :)

Itt van újra...

Itt van újra...

vagy giccs? :)

Zoli, az a helyzet, hogy a felvetés jó, de túl van matekolva a kép, és ettől meg elmegy más irányba. Oké, hogy a hinta vagy autóülés vagy mi az alap, az is, hogy levelek vannak rajta, az se baj, ha töröttek, nem kell szépelegni. A baba is jó, hiszen ottfelejtették, mondjuk ezen az ottfelejtésen lehetne még finomítani, öregíteni, koszolni. De mik azok a vasak? Ezzel lesz kifeszítve valami rituális játékhoz a baba? Szurkálva? Azért vannak a vérfoltok is? Nem arról van szó, hogy nem értem, hogy azok sátorleszúrók, de Zoli, így most ez hogy kerül oda? Mi a szerepe? Az, hogy a sátrat is lebontod? De hol a sátor? És akkor hogy kerül oda a baba? Aztán meg a forma és a fény: a vas csillogása erős és ez ellentmond az ősznek. Szóval nem való oda. És azokat a foltokat tessen takarni levéllel, így nagyon félreérthető. Ami a FF-et illeti, meg lehet csinálni, de ne keményre. Megint a régi móka, hogy minden karctű éles, minden kemény és ettől leltár jelleget ölt a kép. Fránya digit, behúz benneteket rendre a csőbe. Ismétlés. (hegyi)

Párban

Párban

Zoli, a fények kitűnőek, szépen lehet ebben a környezetben dolgozni, tehát ezt mindenképpen tartsd meg. A két kis edény nekem túl hangsúlyos, vagyis olyan helyzet kell, aminél a mintájukhoz találsz párhuzamot, mert így ha csak ők állnak, akkor a minta elviszi a figyelmet. Nem könnyű ezekkel a mintázatokkal lírázni, mert annyira kemények, kopognak, ráadásul elviszik a figyelmet egy nagyon konkrét népies irányba, amit vagy ellenpontozol, vagy aládolgozol. A másik kérdés, hogy mik ezek a magok, és hogyan kapcsolódnak ehhez az egészhez? Nem mondom, hogy sehogy, de most nem érezni, hogy mi akar ennek a jelentése lenni. És még egy kérdés, ez pedig az élességé. Tárgyfotónál inkább elképzelhető a szűk élességi határ, de egy csendéletnél ez zavaró lehet, dörzsölgeti a néző a szemét, hogy ő nem lát jól? Ez persze akkor igaz, ha az élességi sávon kívülre teszel olyan tárgyat, ami jelentéssel kéne hogy bírjon. Szóval a hangulat, a környezet jó, a fények jók, ebben az irányban kéne keresgélni és ismételni. (hegyi)

Gyilkosság

Gyilkosság

Zoli, ez egy jó tanulmány, de nincs pontosítva, mit szerettél volna mutatni, ilyeténképpen elkapott, vagy elkapkodott pillanat hatása van. A kérdés, hogy a mozdulat izgat, ahogy reped, hasad a dinnye, a hang, az egész szakralitása, vagy pedig az, hogy ez vicces, hogy akár lehet ez egy fegyencfej is, vagy hadd ne asszociáljak meredekebbet. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Ha a vicc a fontos, akkor kevesebb mozgás kell és trükközni még, hogy tényleg becsapd a néződ. Ha a dinnye, a vágás, a mozgás, akkor viszont pontosított megfigyelés után kell szervezned azt, hogy mi is történjen. Már tudod, milyen a mozgás, mekkora az ív, hol áll meg, ennek fényében a képkivágást lehet tervezni és az expozíciót is - és ami még fontos: mi legyen a képen és mi ne legyen a képen. Most az asztal (?) feketéje elviszi az egészet balra, nem hagy a vágással törődni, szóval pontatlanok vagyunk, miközben azt kell mondjam, hogy ha magadban letisztázod, mit szeretnél, akkor ez a képre már pikk-pakk fel fog kerülni. Kevés hiányzik, ezért merem visszaadni ismétlésre, mert tudom, hogy meglesz az. (hegyi)

Vágy

Vágy

Kedves Zoltán, ez egy érzékeny megfigyelés, és be kell valljam, hogy az amúgy nagyon izgalmas, de számomra erősen technokrata Hold-képhez viszonyítva ég és föld, szóval hajrá. Ami a bajom, hogy az élességgel valami elég furcsamódon elbántál, a hozzánk közel eső (hiszen világos) sziromrészek életlenek. Figyeld meg, milyen gyönyörűen csillog a felület a sötétebbik tónusrésznél! Na, az igen, az nagyon jó lenne, az valóban varázslat. Zoli, ne vedd ezt erőszaknak, de jó lenne, ha felszabadítanád magadban ezt a kommunikációs szektort is, és nem ódzkodnál az érzelmeid megismertetésétől. (hegyi)
értékelés:

Vízparton

Vízparton

Élő víz partján sarazni... jó!

Valóban élő élményt idézel fel ezzel a képpel, de nekem ez szűk lett, és valahol félúton állunk most abban, hogy fentről nézünk, leltárt veszünk és idegenítünk, vagy belemegyünk az érzésbe, közelről, a homok-sár szintjéről figyelünk. Téged melyik izgat jobban? Ezt a kérdést kell mindig feltenni magunknak, mert ha erre megvan az evidens válasz, akkor a kép is áthozza ezt a nézőnek, és nem lesz kérdés, hogy mi miért ott van és mi miért úgy van. Tudom, hogy munka együttműködésre venni egy gyereket, nem evidens neki, hogy mi szöszölünk a géppel, ő gyorsabban vált hangulatot, de talán ez ismételhető, úgyhogy kérem is, hogy ismételjük, hogy tisztázzuk a kérdéseket, és ha már ismétlés, picit a környezetre is érdemes figyelni. Nem mondom, hogy fel kell porszívózni, de azt érzem, hogy most túl sok a nem fontos szereplő, a nem fontos hangulatfestő elem, kevesebb kavics is elég lenne, hiszen most a lényeg azon van, ami a földön és földdel történik. Ismétlés. (hegyi)

Irány a munka!

Irány a munka!

Nem túl lelkesen megy az ember munkába ilyen melegben...

Kedves Zoli, jó ez a kép, tetszik az, hogy a járt utat a járatlanért elhagyod. Olyan a kép, hogy mennék én a munkába, de inkább bemegyek a susnyásba, és ott a nünükéket szemlélem, és mintha az utolsó pillanatban rajta kaptak volna, hogy letérsz az útról, és a franc fog bemenni dolgozni, engem jobban érdekelnek a kis bogarak, amik épp most, csak ott, csak nekem duruzsolnak. Van egy ilyen élménye ennek az egésznek, másképp miért mentél volna oda be, miért nem az úton vagy, ez egy jó kérdés, de a ritmus jó, pont ettől van az egésznek egy játékossága. A megoldás rendben van, de ne add föl az első három leckét, kicsit még dolgozzunk vele. (hegyi)
értékelés: