Munkák | Page 18 | Látszótér

« első
‹ előző
…
10
11
12
13
14
15
16
17
18

Szűrés

Irány a munka!

Nem túl lelkesen megy az ember munkába ilyen melegben...

Kedves Zoli, jó ez a kép, tetszik az, hogy a járt utat a járatlanért elhagyod. Olyan a kép, hogy mennék én a munkába, de inkább bemegyek a susnyásba, és ott a nünükéket szemlélem, és mintha az utolsó pillanatban rajta kaptak volna, hogy letérsz az útról, és a franc fog bemenni dolgozni, engem jobban érdekelnek a kis bogarak, amik épp most, csak ott, csak nekem duruzsolnak. Van egy ilyen élménye ennek az egésznek, másképp miért mentél volna oda be, miért nem az úton vagy, ez egy jó kérdés, de a ritmus jó, pont ettől van az egésznek egy játékossága. A megoldás rendben van, de ne add föl az első három leckét, kicsit még dolgozzunk vele. (hegyi)
értékelés:

Utolsó reggel...

...legalábbis ezen a héten.

Új nap születik

Fura a felhők határvonala, olyan érzetet kelt, mintha két képből lenne összerakva, mintha külön történet lenne a felhő és külön a fa és a táj. El tudom fogadni, hogy ez a valóságban is így történt, de nehezen tudok elvonatkoztatni az első benyomástól, hogy ez szendvics. Meghökkentő, az biztos. (hegyi)
értékelés:

Gyertek gyerekek!

Reggel

Csendélet próbafotó, csak úgy hirtelen ébredés után.

Zoli bátortalan volt, a szorgalmiba küldte ezt a képet, én emeltem be leckébe, mert azt gondolom, hogy nagyon jó irány a csendélethez. Egyrészt az árnyjáték mindig hálás téma, de itt ráadásul ennél több is van, mert a textilek színe, a nap fénye és a textil struktúrája is hozzá tud ehhez adni. Amin még lehet csiszolni, az a tere a képnek, hogy több levegőt engedj köré, hogy ne fulladjon be a kompozícióba az a finomság és melankólia, ami ebben benne lakik. (hegyi)
értékelés:

Úton

Bartos Ágnes alagútbangyaloglós képéről ugrott be ez a régi képem. Lévén konzerv ezért inkább szorgalmiba küldöm. Más kommenttel nem szívesen vezetném meg a nagyérdeműt.

Én viszont átteszem ezt leckébe, mégpedig azért, mert kis javítással ez egy jó hangulat felidéző kép. A valós és a képzelt világ az elmozdulás által válik érzékelhetővé, attól, hogy a jól ismert ablakfogantyút korrektül fel tudjuk idézni mindannyian, miközben nincs valós helyszín ábrázolva, hiszen fut a táj, így jól koncentrálhatunk a benti világra, a szagokra, a zsírmocskos kupéra, az olajszagú padlóra, bárhol utazzunk is vasúttal, ezek a közös élmények megvannak. Egy javaslat: a kép aljából annyit mindenképpen vágnék, hogy csak a keret világosabb része maradjon, fent viszont egy ujjnyival több kellene. (hegyi)
értékelés:

Absztrakt tél

Sziasztok!

Éppen Ágnes mesél a rádióban, én meg önportréztam egyet - életemben először. Ennyi.

Szia neked is, rádióhallgatás közben naplót olvasni... hát, te aztán tudsz élni! A kép jó, a szemüveget vagy picit feljebb tolnám, vagy a fejen feljebb emelnék, hogy a szemnek nagyobb tér maradjon, mert így van valami bizalmatlansági együtthatója is a képnek. Hajrá, várjuk a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Kukucs

Ha már kulcslyuk lettem itt, és amúgy is szeretek kíváncsiskodni bekukkantottam Hozzátok!
Hát erre a képre nem mondhatja senki, hogy íróasztalból elővett régiség, üdv a Látszótéren, jó belépő ez! Nem csak azért, mert van humora, hanem mert akarva-akaratlan a fényképezés alap problematikáját is hordozza, a kukucskálást, a meglesést, a voyeur szerepét. Hajrá, várjuk a folytatást! (hegyi)
értékelés: