Elemzés

alkalmi csendélet

Márti képe egy disznót azért kap, mert cinikus, és itt a többieknek mondanánk, akik esetleg nem régóta vannak itt az Estiskolában, hogy az első meghatározó kép az oldalon Mártié volt, másrészt, ha az elmúlt háromnegyed évet megnézitek, akkor mesterünk, Balla Demeter egyik képére enyhén szólva hajaz a kép, ebből kifolyólag lehet azt is érteni, hiszen Márti nálunk már egy közfogalom, olyannyira, hogyha az ember szemtől-szembe találkozik vele, akkor szinte nem is ismeri fel, lásd ugye a Pedellus és Márti találkozásai Dörögdön, ez majd később egy híres film címe lesz - itt meg kell, hogy jegyezzük természetesen, hogy egy ilyenfajta alkalmi csendéletet csak egy nő hozhat létre, éppen azért, mert ezen a képen szinte vágyjuk, várjuk, hogy Balla Demeter megjelenjék. De nincs ott. És talán pont ettől a hiánytól nagyon is azt lehet érezni, hogy egy női lélekkel komponált képet látunk. Ugyanúgy, ahogy a képen nincs rajta Balla Demeter, és erre mondom a kép pimaszságát, és ezért kell, hogy a második disznót is megadjuk a képnek, nincs rajta a mostani alkotó sem, nincs rajta Márti. A harmadik disznót a kép csak azért kapja meg, mert a kép kompozícióban rendben van. (szőke)
értékelés:

hágó

Talán ennél a szorgalminál annyit jegyeznénk meg, hogy formailag érthető a tájkép, ugyanakkor, nyilván a napszakból adódóan, a színek találomra és nem tudatosan vannak elhelyezve a képen. Mit értünk ez alatt? Egy táj más képet mutat reggel, délben, délután és estefelé is. Nem csak az árnyékok változnak, hanem színben is erős eltérések vannak, és ezeket az eltéréseket a fotós használhatja a kompozíció, az üzenet hatásának, drámájának fokozására is. Itt a színek nem segítik azt a fajta dramatikát, amit a kereszt, kopár táj és üres ég jelent, mivel az előtérben lévő talaj és a szürkés zöldek kevert színekként gyönge és nem dramatikus erővel jelennek meg. Így azt kell mondjam, hogy nem keresztnek, hanem régi villanypóznának tűnik a forma. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy ha lejjebb helyezhedsz el a kamerával és kicsit közelebb mégy, akkor a kompozíció megmarad, de a kereszt az égbe jobban beleemelkedik, így a hatása is erősebbé válik. (szőke)
értékelés:

születés
No comment... bár a régi görögök úgy tartották, hogy az tud gyógyítani, amiből születtünk, ezért a beteget egy gödörbe tették (anyaméh) egy kőasztalra, és a verembe kígyókat tettek (köldökzsinór), majd lefedték a vermet, aztán időről-időre megnézték, újjászületett-e a delikvens.

Ehhez a képhez azért szólunk hozzá, hogy az Estiklopédia anyagai is bővülhessenek. Fontos meghatározás, ami segíthet a többi munkákban is az az úgynevezett ellenfényes beállítás. Láthatóan a fény átjön a barlangon és egy hajót látunk a fényben. Mivel a fényforrás a figura mögött helyezkedik el velünk szemben, így a tárgy fekete, sötét sziluettes formává válik. Ez az egyik lényeges eleme az ellenfényes kompozíciónak. Ebből logikusan következik, hogy az ellenfényes kompozíciót akkor használjuk, ha inkább a grafikai elemmel és a dramatikus ritmikákkal akarunk dolgozni egy képnél. Ehhez az kell természetesen, hogy a figura, amit ellenfénybe állítunk, a fényhatás következtében is megőrizze felismerhető jellegzetességeit. A szorgalmira adható egy disznó mindenképp megvan, bár a horizont dőlésének nem találtuk indokát. (szőke)
értékelés:

tükörfal
Orsi korzikai ikre

Kedves Dénes, maga a kép nagyon szimpatikus, az üzenetet is lehet érteni, bár azon az úton, amit a cím jelent, hogy Dénes barátja, picit megbicsaklunk, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy a falon lévő grafikára, vagy a mellette álló portréra vonatkozik ez az utalás. Kompozíció szempontjából a falra festett figura a fontosabb, a nagyobb, de talán jót tett volna a képnek, ha az emberi alak ugyanilyen fajsúlyos, hangsúlyos helyre kerül, mint ahogy a grafikai elem a háttérben. Egyrészt, mert a kép humora a két alak kapcsolódásából árad, másrészt kompozíció szempontjából sem szerencsés, hogy az emberi alak csukló fölött van metszve, beállítással (kezét a falra téve például) vagy a modell mozgatásával elérhető lett volna, hogy a párodból többet adj. A fölső rajz erotikát közvetít, nézzük meg a név elhelyezkedését a mellen, a kihívó pózt, míg a mellette álló emberi társ visszafogottan áll a fal előtt. Ha mód lett volna, nyitottam volna a képkivágáson, de az is felmerült, hogy mi lett volna, ha a két alak helyet cserél és a női alak a rajz bal oldalára áll, így a testtartásuk is összefogottabb lehetne, nem egymástól elhajló, hanem összeboruló képet adva. (szőke)
értékelés:

Vera és a pedellus közös filmje Laurie Anderson zenéjére. Dörögdi Katica büfé, 2007.

Kedves Vera és Zsolt, ezzel a filmmel a következő problémáim vannak: nagyon örültem, hogy húsz év elteltével újból hallottam Laurie Andersont, annak idején a 80-as években a Kőbányai Filmstúdióban dolgoztunk, akkoriban hallgattam ezeket a zenéket. Nem véletlen, hogy ezt az évszámot mondtam, merthogy abban az időben nem igazán voltak még videovágó asztalok, elektronika, számítógépek és nagyon sokszor, ahogyan Bódy Gábor akkori németországi kísérleti anyagaiban is látható, öngerjesztésekkel, kamerán lévő feliratokkal, tévéképernyőről átvett filmekkel dolgoztunk és ezeket próbáltuk vágni a magunk módján, nem kockapontosan, nem szájszinkronban, merthogy nem voltak ilyen berendezések. Ez a film, amit látunk, ezeket a stílusjegyeket hordozza magában. Az egészben az az egyetlen egy probléma csak, hogy miközben ezt a hangulatot közvetíti és ez egy érdekes hangulat, nem tud generáló erővé változni az egész film, magyarul, miközben halljuk a dalt, a kép nem fog később építkezni, nem fog továbbfejlődni, hanem annyiról szól, amennyiről a legelső pillanatában, egy monitor, amin feliratokat látunk, és ennyi. Miközben tehát nagyon szeretem ezt a filmet, a legnagyobb bajom az, hogy ennek a filmnek igazából nincs eleje és igazából nincs vége. Ez pedig annyiból fontos, hogy a zene eredeti rendszerével és üzenetével nem tud összekapcsolódni, hanem szinte csak egy aláfestő képként van jelen. (szőke) értékelés:

Gazdi csendélete
Horgászat horgász nélkül, horgászkellékek horgászbot nélkül. Csend. Egy kísérlet egy mérlegszerű kompozícióra, játék az egyensúllyal és a hiányával.

Kedves Csaba! Nagyon szimpatikus a kompozíció, középpontos elrendezésű, látszólag informatív kép, mert egy mólót látunk, egy vízparton, de valójában ez egy absztrakt képjáték, ugyanis egy T alakú forma, nevezhetjük ezt mólónak is, uralja a fekvő képet. Balról jobbra haladó ferde átló hozza mozgásba a kompozíciót, ami úgy jön létre, hogy a kép bal alsó sarkán van egy szilvamag formájú ív, nevezzük csónaknak, a kép jobb fölső sarkában pedig van egy szék, ami az átló másik részére van kihelyezve. Ettől izgalmas lenne a kép, de ha a ritmikát nézzük, akkor véleményünk szerint ha a kép jobb oldalán lévő vízfelület kis szeletét levágnánk és áthelyeznénk bal oldalra, akkor a csónak formájából, ritmusából, ívéből többet láthatnánk és így a T forma is kibillenne a középpontból, ami jót tenne a kompozíciónak. Két disznót adunk a képre, bár tökéletesen érződik, hogy az alkotó ritmikai játékot akart közvetíteni, aminek nagyon örülünk, hogy úgy kezd el egy absztakt formával foglalkozni, hogy közben a kép reális üzenetet is hordoz. A folthatások tömegeloszlására kell nagyobb figyelmet fordítani - és mint mindenkinek, azt javasoljuk, hogy ha megoldható, próbáld a képet újra elkészíteni, mert ez a legjobb módja a gyakorlásnak, tanulásnak, hogy berögzüljenek a kompozíciós technikák. (szőke)
értékelés:

Húúú, ha ez a fejemre esik. :)
Még egy "adalék" a barátom leckéhez. Viktor itt éppen azt szemléli, hogy milyen nagy a természet ereje, és milyen gyenge, kiszolgáltatott hozzá képest az ember.

Kedves Feri, ebből a "veszkósz" stílusból keveredj ki, kezdj el aktokat fotózni. (szőke)

Ő Tigris, a házikedvenc. Leggyakoribb lelőhelye az ágy, de van, hogy elmegy sivatagot keresni az ágy alá is. Mindig kitalál valami kópéságot, amivel megnevettet. Tigrist mindenki nagyon szereti, aki ismeri valamennyire, ismerjétek hát meg ti is (az egyik oldalát)!

Kedves Balázs, maga a kisfilm 3 disznó, és hadd jegyezzem meg, hogy fontos eszközt használtál az animációnál: aktivizáltad a bábost. Ez egyfajta önreflexió, vagy a titkok fellebbentése. Nagyon jó lett volna többet látni abból, amit a filmben néha pár másodpercre érzékelhetünk, hogy maga a bábos óriási koncentrációval, szinte nyelvkilógatva, összeszorított fogsorral animál. Dramaturgiailag nagyon sokat segítene a filmnek, ha ez a jelentét még tudatosabb és még vállaltabb lenne. (szőke) értékelés:

Ági csendélete
Szent Iván éji két láng egymásba olvad.

Kedves Ági, a mécsesek kapcsolódása jól érthető, jó a témaválasztás, megint kompozíciós problémáim vannak. A fekete mécses melletti jobb oldali képfelületnél nem értelmezhető az üres tér, ezt esetleg le kellene vágni. Igazából pontatlan a kompozíciós szerkesztése a képnek, készítsd el újra. (szőke)
értékelés:

Vigyorgó szabadságharcos
Hülyéskedtünk Viktorral, ez lett az eredménye. :)

Ez, Feri, 3 disznó lenne, Esterházy Péter horgászik. De sokkal jobban oda kell figyelj, ha képmódosítást alkalmazol. Azáltal, hogy a maszkolásnál a kép érintetlenül hagyandó részét nem pontosan és nem jó határolással választottad ki, ez az auraszerű fényesség a modell körül zavaró. Nagyon jól fogalmazol, jók az ötleteid is, de a kivitelezésre legalább annyit kell figyelni, mint a kép készítésére. (szőke)
értékelés:

Vár
Nyaralásszorgalmi. Vár... az ember a dagályra vár... születés és halál, két világ határán... Egyszer olvastam, hogy Lucas és Spielberg a Csillagok háborúja után kimentek Hawaiira és építettek egy várat, majd végignézték, ahogy a dagály szétszedi... aztán ez tradíció lett náluk állítólag. Mikor olvastam, kicsit büszke lettem, hogy bár filmet nem csinálok, ha tengernél vagyok, én is eljátszom ezt.

Szép a történet Dénes, köszönjük a szorgalmit. (szőke)
értékelés:

ritmus
Leírás: nyaralásszorgalmigólyaláb

Dénes, mivel ehhez Zsolt ért, ővele majd lelevelezed, hogy tónusban vannak problémák a képpel, nekem az ötlet szimpatikus, örülök, bátor. (szőke)

Előbb a formákkal kezdem. A bal oldali homokkupac, talán vár maradvány még elmegy, bár kevésbé kéne tapadnia rá az árnyéknak. De semmi nem indokolja azt, hogy a faágakat miért nem szedtek ki exponálás előtt. Ami a színt illeti, ha kontrasztosabbra hozod a képet, akkor a víz és a homok színe is helyrekerül. (hegyi)
értékelés:

Vége a kaszálásnak
Vége a kaszálásnak
Probáltam hitelesebbé tenni, hogy 9-kor már dögmeleg van. :)

Kedves Feri, a fekete-fehér három, a másik semmi. Legyél határozott, magadra hallgass, az első megérzésed volt a jó, a javítás, a színek épp a konkrétságukkal veszik el a fotó erejét ebben az esetben. (szőke)
értékelés:

Barátaim
Két család... mindenki mindenkinek a barátja is... ja és csak úgy lógunk.

Kedves Dénes, azért szimpatikus a döntésed, hogy fejjel lefelé tartottad a fényképezőgépet, mert így van egy olyan sejtése az embernek, hogy az emberi alakok és a képen lévő tárgyak megközelítése nem verbális, hanem festői. Lásd Szinyei Majálisa. Egyszerűben fogalmazva úgy tűnik nekem, hogy azét merted ilyen bátran használni a fényképezőgépet, mert a színekkel, formákkal, ritmusokkal akartál játszani. Természetesen megemlítendő itt a meghökkentés szándéka is, én azonban egy picit a ritmusokra szeretnék visszatérni. Attól, hogy egy képet fejjel lefelé készítek el, a színfelületek egymással való kapcsolatára ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint ha normál pozícióban készítettem volna a fotót. Ezért meg kell jegyeznem, hogy a kép jobb oldalán lévő sötét drapéria vagy más tárgyak éppen a pontatlan kompozíciós elhelyezés miatt csak félig vannak a képen. Ez érvényes a főszereplő repülő férfialak fejnél történő metszésére is. Összesűrítve az ötlet jó, merész, ugyanakkor éppúgy slendrián, mint a kisangyal az ablakban. Tehát az irány jó, de sokkal összeszedettebben kell dolgozni, pontosan azért, mert az elképzeléseid tehetségesek. (szőke)
értékelés: