Elemzés

50%-os akt
Azért 50%, mert az én 50%-om volt csak meg, Ági nem akart az aktmodellem lenni. :)

Azért vagyok nagyon boldog, mert végre a Feri elkezd színekkel dolgozni, végre kezd felszabadulni és ragyogni, és ezekből a dramatikus, móraferences történetekből kezd kiszabadulni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a női jelenlét az energetikájával ezt tudja generálni. Ez a kép nagyon erős színvilágot képvisel, a feketék és a zöldek, amik szinte kristályokként működnek ott a háttérben és a vörös drapéria, melyeknek kapcsolódásával egy érett hangulatú képet látunk. Ugyanakkor nagyon fontos az az információ, amit Feri leírt, úgy érzem, hogy ez megzavarhatta a Ferit, mert emiatt a kompozíciós rendet elvesztette. Ági feje fölött van egy szakasz, amit ha lentre helyeznénk, abban a pillanatban Ági keble ritmikailag belekerülne ebbe a képbe. Nyilván Feri bánatát vagy zavarát az okozhatta, hogy kimentek a helyszínre és az Ági kint mondta, hogy nem, akkor ő mégse lesz akt. Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy ha lehetőség van rá, próbáljátok ismételni a képet, nagyon jó az irány, próbáljatok együtt dolgozni, kezdjetek el közösen gondolkodni ezen az egészen. Ha jól sejtem, ez Taliándörögd és Öcs település közötti nem használt kőbánya, amelyet én már jó ideje tervezek, hogy ha egyszer lenne pénze az Estiskolának mesterkurzusra, akkor mindenféleképp használnánk ennél a fotótábornál akár ilyen célra is. Zsolt megjegyzése, hogy ha nem is lett akt, Ágit meg kellett volna kérni, hogy a fotó erejéig a fekete pántos melltartót vegye le és csak a ruha vörös pántja látszódjon, mert a két vonal így zavaróan, esetlegesen hat, és a kép utómunkájánál a háttérnél a maszkolás közben keletkezett fényudvar túl erősre sikerült. Valamint minden esetben, amikor emberi alakkal dolgozunk, akkor a fotósnak kell szólnia a modellnek, hogy például ne ráncolja így a homlokát. Ezek apróságok, de ahogy haladunk az időben és egyre jobb képeket küldtök, itt az idő ilyenekre is figyelni. (szőke)
értékelés:

Dörögdi csendélet

Kedves Tamás! Egy nagyon speciális békaperspektívát, egy alsó gépállást látunk itt, akik lenn voltak a Művészetek Völgyében, sokat jártak benn a az Ősök Házában, azok tudják, hogy egy egészen különleges pozíciót kellett Tamásnak találnia, mert általában a látogatók ebből a nézőpontból az előszobát, ahol Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva Gaál István Keresztelő című filmjében 1967-ben ugyanitt ült, ahol ez a kislány, nem látják. Mégis azt mondanám, hogy tekintsünk el ettől és mint kompozíciót nézzük a képet. Az előtérben életlenül egy rózsaszín kupakos ásványvizes palack látható. Az élesség a középpontban lévő lábakon és az azon lévő vietnami papucson van, és sejteni lehet, hogy a háttérben az asztalon valami "Művé" szó indulhat el, de a hangsúly az élesség szempontjából a két lábon van. Azon elgondolkodhatunk, hogy mi történne, ha az élességet a vizes palackra tennénk át és mi történne így a kép kompozíciójával, miképp változna meg az üzenete, ez csak egy kérdés, de azt talán érdemes lenne megfontolni, hogy a képen kívül bal oldalon egy kis tükröt, vagy lámpát el lehetett volna helyezni, amellyel a kép jobb oldalán lévő életlen üvegre valamit ráreflektálhattunk volna, megcsillanthattunk volna. Abban a pillanatban, ha valami kis pluszt kap ez a furcsa éteri rózsaszín, (maradhatna akkor az élesség középen), akkor abban a pillanatban elindulhatna az a ritmika, ami a Feri barátai képen látható, magyarán a térben előre-hátra történő haladás. Esetleg ha a füzet bal oldalra kerül, az is beindítaná ezt a forgást, ráadásul akkor a keramit kockák is a lábak felé vinnék a tekintetet, amit így most a füzet megakaszt. Persze lehet, hogy a teremőr kislány észre se vette, hogy Tamás fényképezett, mert esetleg az átmulatott éjszaka után így az ötödik napon már aludt, és ez jelenthetett esetleg plusz leküzdendő nehézséget is, és ha ez az igazság, akkor a füzetet megbocsájtjuk Tamásnak. Zsolt közbeszólt, hogy egy kis trükköt mondana. Mégpedig azt, hogy kis elmozdulással (vagy a modell lábának mozdulásával) elérhető lett volna, hogy a térképre írt Művészetek Völgye feliratból megmaradjon a "Művészetek", így egy izgalmas verbális plusz üzenetet is kapunk - az öreg rókák ilyesmivel szoktak játszani. De ennek elmaradása nem hiba, csak egy plusz lehetőségről szóltunk. Jövőre Tamás újra bekucorodik a sarokba és megismétli a képet a harmadik disznóért. (szőke)
értékelés:

Fotósok
Két új barátom, Ági és Tamás az Estiskola kiállításán.

Kedves Feri, nagyon jó ritmussal, úgynevezett riportfotó kategóriába sorolható a kép, megemlítenénk Robert Capa munkásságát, és éppen abból kifolyólag, hogy a riportfotó a pillanat művészete, azonnal kell dönteni, azonnal kell megérezni, azonnal kell kattintani, azonnal kell kompozíciót keresni, nagyon-nagyon nehéz és veszélyes műfaj, nyilván morzsalékok, porszemek ezért akadhatnak bele egy ilyen exponálásba - itt talán Tamás pólójának vagy kis nyakláncának az ívét bennehagytuk volna, és egy picit ezekből a görögös hajfürtökből meghagytunk volna a kép tetején. De elfogadjuk azt is, ha tudatosan van szűkítve a kompozíció erre a képrészre, erős a dinamika, a háttér és előtér játéka, hisz itt nem csak egy síkbeli, hanem egy térbeli játékról van szó, hisz az előtérben lévő Tamás a fotósra néz, a háttérben lévő Ági Tamásra, és ebből egy nagyon furcsa, erős mozgást kiváltó háromszög jön létre, érezzük a két ember összetartozását is, de minket, nézőket is bevonnak ebbe a körbe. Nagyon érdekes ettől a kép ritmusa és minden megszerkesztetlensége ellenére is egy bensőséges viszonyt mutat a képen szereplő két ember és a fotós között. Ezáltal mi is belekerülünk ebbe az intim világba, hiszen mi a fotós szemén keresztül nézzük az eseményt. (szőke)
értékelés:

alkalmi csendélet

Márti képe egy disznót azért kap, mert cinikus, és itt a többieknek mondanánk, akik esetleg nem régóta vannak itt az Estiskolában, hogy az első meghatározó kép az oldalon Mártié volt, másrészt, ha az elmúlt háromnegyed évet megnézitek, akkor mesterünk, Balla Demeter egyik képére enyhén szólva hajaz a kép, ebből kifolyólag lehet azt is érteni, hiszen Márti nálunk már egy közfogalom, olyannyira, hogyha az ember szemtől-szembe találkozik vele, akkor szinte nem is ismeri fel, lásd ugye a Pedellus és Márti találkozásai Dörögdön, ez majd később egy híres film címe lesz - itt meg kell, hogy jegyezzük természetesen, hogy egy ilyenfajta alkalmi csendéletet csak egy nő hozhat létre, éppen azért, mert ezen a képen szinte vágyjuk, várjuk, hogy Balla Demeter megjelenjék. De nincs ott. És talán pont ettől a hiánytól nagyon is azt lehet érezni, hogy egy női lélekkel komponált képet látunk. Ugyanúgy, ahogy a képen nincs rajta Balla Demeter, és erre mondom a kép pimaszságát, és ezért kell, hogy a második disznót is megadjuk a képnek, nincs rajta a mostani alkotó sem, nincs rajta Márti. A harmadik disznót a kép csak azért kapja meg, mert a kép kompozícióban rendben van. (szőke)
értékelés:

hágó

Talán ennél a szorgalminál annyit jegyeznénk meg, hogy formailag érthető a tájkép, ugyanakkor, nyilván a napszakból adódóan, a színek találomra és nem tudatosan vannak elhelyezve a képen. Mit értünk ez alatt? Egy táj más képet mutat reggel, délben, délután és estefelé is. Nem csak az árnyékok változnak, hanem színben is erős eltérések vannak, és ezeket az eltéréseket a fotós használhatja a kompozíció, az üzenet hatásának, drámájának fokozására is. Itt a színek nem segítik azt a fajta dramatikát, amit a kereszt, kopár táj és üres ég jelent, mivel az előtérben lévő talaj és a szürkés zöldek kevert színekként gyönge és nem dramatikus erővel jelennek meg. Így azt kell mondjam, hogy nem keresztnek, hanem régi villanypóznának tűnik a forma. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy ha lejjebb helyezhedsz el a kamerával és kicsit közelebb mégy, akkor a kompozíció megmarad, de a kereszt az égbe jobban beleemelkedik, így a hatása is erősebbé válik. (szőke)
értékelés:

születés
No comment... bár a régi görögök úgy tartották, hogy az tud gyógyítani, amiből születtünk, ezért a beteget egy gödörbe tették (anyaméh) egy kőasztalra, és a verembe kígyókat tettek (köldökzsinór), majd lefedték a vermet, aztán időről-időre megnézték, újjászületett-e a delikvens.

Ehhez a képhez azért szólunk hozzá, hogy az Estiklopédia anyagai is bővülhessenek. Fontos meghatározás, ami segíthet a többi munkákban is az az úgynevezett ellenfényes beállítás. Láthatóan a fény átjön a barlangon és egy hajót látunk a fényben. Mivel a fényforrás a figura mögött helyezkedik el velünk szemben, így a tárgy fekete, sötét sziluettes formává válik. Ez az egyik lényeges eleme az ellenfényes kompozíciónak. Ebből logikusan következik, hogy az ellenfényes kompozíciót akkor használjuk, ha inkább a grafikai elemmel és a dramatikus ritmikákkal akarunk dolgozni egy képnél. Ehhez az kell természetesen, hogy a figura, amit ellenfénybe állítunk, a fényhatás következtében is megőrizze felismerhető jellegzetességeit. A szorgalmira adható egy disznó mindenképp megvan, bár a horizont dőlésének nem találtuk indokát. (szőke)
értékelés:

tükörfal
Orsi korzikai ikre

Kedves Dénes, maga a kép nagyon szimpatikus, az üzenetet is lehet érteni, bár azon az úton, amit a cím jelent, hogy Dénes barátja, picit megbicsaklunk, mert nem vagyunk biztosak benne, hogy a falon lévő grafikára, vagy a mellette álló portréra vonatkozik ez az utalás. Kompozíció szempontjából a falra festett figura a fontosabb, a nagyobb, de talán jót tett volna a képnek, ha az emberi alak ugyanilyen fajsúlyos, hangsúlyos helyre kerül, mint ahogy a grafikai elem a háttérben. Egyrészt, mert a kép humora a két alak kapcsolódásából árad, másrészt kompozíció szempontjából sem szerencsés, hogy az emberi alak csukló fölött van metszve, beállítással (kezét a falra téve például) vagy a modell mozgatásával elérhető lett volna, hogy a párodból többet adj. A fölső rajz erotikát közvetít, nézzük meg a név elhelyezkedését a mellen, a kihívó pózt, míg a mellette álló emberi társ visszafogottan áll a fal előtt. Ha mód lett volna, nyitottam volna a képkivágáson, de az is felmerült, hogy mi lett volna, ha a két alak helyet cserél és a női alak a rajz bal oldalára áll, így a testtartásuk is összefogottabb lehetne, nem egymástól elhajló, hanem összeboruló képet adva. (szőke)
értékelés:

Vera és a pedellus közös filmje Laurie Anderson zenéjére. Dörögdi Katica büfé, 2007.

Kedves Vera és Zsolt, ezzel a filmmel a következő problémáim vannak: nagyon örültem, hogy húsz év elteltével újból hallottam Laurie Andersont, annak idején a 80-as években a Kőbányai Filmstúdióban dolgoztunk, akkoriban hallgattam ezeket a zenéket. Nem véletlen, hogy ezt az évszámot mondtam, merthogy abban az időben nem igazán voltak még videovágó asztalok, elektronika, számítógépek és nagyon sokszor, ahogyan Bódy Gábor akkori németországi kísérleti anyagaiban is látható, öngerjesztésekkel, kamerán lévő feliratokkal, tévéképernyőről átvett filmekkel dolgoztunk és ezeket próbáltuk vágni a magunk módján, nem kockapontosan, nem szájszinkronban, merthogy nem voltak ilyen berendezések. Ez a film, amit látunk, ezeket a stílusjegyeket hordozza magában. Az egészben az az egyetlen egy probléma csak, hogy miközben ezt a hangulatot közvetíti és ez egy érdekes hangulat, nem tud generáló erővé változni az egész film, magyarul, miközben halljuk a dalt, a kép nem fog később építkezni, nem fog továbbfejlődni, hanem annyiról szól, amennyiről a legelső pillanatában, egy monitor, amin feliratokat látunk, és ennyi. Miközben tehát nagyon szeretem ezt a filmet, a legnagyobb bajom az, hogy ennek a filmnek igazából nincs eleje és igazából nincs vége. Ez pedig annyiból fontos, hogy a zene eredeti rendszerével és üzenetével nem tud összekapcsolódni, hanem szinte csak egy aláfestő képként van jelen. (szőke) értékelés:

Gazdi csendélete
Horgászat horgász nélkül, horgászkellékek horgászbot nélkül. Csend. Egy kísérlet egy mérlegszerű kompozícióra, játék az egyensúllyal és a hiányával.

Kedves Csaba! Nagyon szimpatikus a kompozíció, középpontos elrendezésű, látszólag informatív kép, mert egy mólót látunk, egy vízparton, de valójában ez egy absztrakt képjáték, ugyanis egy T alakú forma, nevezhetjük ezt mólónak is, uralja a fekvő képet. Balról jobbra haladó ferde átló hozza mozgásba a kompozíciót, ami úgy jön létre, hogy a kép bal alsó sarkán van egy szilvamag formájú ív, nevezzük csónaknak, a kép jobb fölső sarkában pedig van egy szék, ami az átló másik részére van kihelyezve. Ettől izgalmas lenne a kép, de ha a ritmikát nézzük, akkor véleményünk szerint ha a kép jobb oldalán lévő vízfelület kis szeletét levágnánk és áthelyeznénk bal oldalra, akkor a csónak formájából, ritmusából, ívéből többet láthatnánk és így a T forma is kibillenne a középpontból, ami jót tenne a kompozíciónak. Két disznót adunk a képre, bár tökéletesen érződik, hogy az alkotó ritmikai játékot akart közvetíteni, aminek nagyon örülünk, hogy úgy kezd el egy absztakt formával foglalkozni, hogy közben a kép reális üzenetet is hordoz. A folthatások tömegeloszlására kell nagyobb figyelmet fordítani - és mint mindenkinek, azt javasoljuk, hogy ha megoldható, próbáld a képet újra elkészíteni, mert ez a legjobb módja a gyakorlásnak, tanulásnak, hogy berögzüljenek a kompozíciós technikák. (szőke)
értékelés:

Húúú, ha ez a fejemre esik. :)
Még egy "adalék" a barátom leckéhez. Viktor itt éppen azt szemléli, hogy milyen nagy a természet ereje, és milyen gyenge, kiszolgáltatott hozzá képest az ember.

Kedves Feri, ebből a "veszkósz" stílusból keveredj ki, kezdj el aktokat fotózni. (szőke)

Ő Tigris, a házikedvenc. Leggyakoribb lelőhelye az ágy, de van, hogy elmegy sivatagot keresni az ágy alá is. Mindig kitalál valami kópéságot, amivel megnevettet. Tigrist mindenki nagyon szereti, aki ismeri valamennyire, ismerjétek hát meg ti is (az egyik oldalát)!

Kedves Balázs, maga a kisfilm 3 disznó, és hadd jegyezzem meg, hogy fontos eszközt használtál az animációnál: aktivizáltad a bábost. Ez egyfajta önreflexió, vagy a titkok fellebbentése. Nagyon jó lett volna többet látni abból, amit a filmben néha pár másodpercre érzékelhetünk, hogy maga a bábos óriási koncentrációval, szinte nyelvkilógatva, összeszorított fogsorral animál. Dramaturgiailag nagyon sokat segítene a filmnek, ha ez a jelentét még tudatosabb és még vállaltabb lenne. (szőke) értékelés:

Ági csendélete
Szent Iván éji két láng egymásba olvad.

Kedves Ági, a mécsesek kapcsolódása jól érthető, jó a témaválasztás, megint kompozíciós problémáim vannak. A fekete mécses melletti jobb oldali képfelületnél nem értelmezhető az üres tér, ezt esetleg le kellene vágni. Igazából pontatlan a kompozíciós szerkesztése a képnek, készítsd el újra. (szőke)
értékelés:

Vigyorgó szabadságharcos
Hülyéskedtünk Viktorral, ez lett az eredménye. :)

Ez, Feri, 3 disznó lenne, Esterházy Péter horgászik. De sokkal jobban oda kell figyelj, ha képmódosítást alkalmazol. Azáltal, hogy a maszkolásnál a kép érintetlenül hagyandó részét nem pontosan és nem jó határolással választottad ki, ez az auraszerű fényesség a modell körül zavaró. Nagyon jól fogalmazol, jók az ötleteid is, de a kivitelezésre legalább annyit kell figyelni, mint a kép készítésére. (szőke)
értékelés:

Vár
Nyaralásszorgalmi. Vár... az ember a dagályra vár... születés és halál, két világ határán... Egyszer olvastam, hogy Lucas és Spielberg a Csillagok háborúja után kimentek Hawaiira és építettek egy várat, majd végignézték, ahogy a dagály szétszedi... aztán ez tradíció lett náluk állítólag. Mikor olvastam, kicsit büszke lettem, hogy bár filmet nem csinálok, ha tengernél vagyok, én is eljátszom ezt.

Szép a történet Dénes, köszönjük a szorgalmit. (szőke)
értékelés: