Feladatmegoldás

Portré, ahogy én látom. Canon, 85 mm-es sigma obi, természetes fény.

Tervező: Ricardo Bofill
Helyszín: Barcelona

Monocrome telefonos lencsével készült kép. Tomi élvezi az életet.

Szintén egy Tokyoi épület. Emlékszem mikor ezt az épületet nagyban fotóztam, körbejártam, megcsodáltam, átgondoltam, odajött hozzám egy Japán biztonsági őr, hogy nem nagyon szabadna nekem ezt fotózgatni mert egy Bank épület és jó lenne ha ezt nem csinálnám. Számomra ez a ház azért őszinte mert felvállalja azt amit talán a mai építészet félve mutat meg. Ez a gépészet :D Az épületen függőlegesen végigfutó fekete hasítékban lett megoldva a gépészeti kivezetések. A fotót illetően pedig ez is picit érdekes kivágásban készült, bocsánat Zsolt! :D Tervező: Togo Murano (1891-1984)

Tervező: Aldo Rossi (1931-97) olasz építész, formatervező . Úgy gondolom munkái még a mai napig rengeteg építészre hatottak, hatnak. Helyszín: Tokyo

Ez a kép egy kísérletnek indult. Szerettem volna egy nagyon sötét tónusú (low key) csendéletet készíteni. A teljesen világos szobában készítettem egy minés sötétebb sarkat és aegy fénycsík beengedésével addig játszottam, amíg el nem értem, hogy a pohár nagyon szép körvonalát körbe nem rajzolja. Canon, sigma 85mm, természetes fény.

Valójában mindannyian önmagunk múzeuma vagyunk. Ápoljuk mindazt, amit elértünk, mindaddig, amíg meghalunk, sűrűn feltéve a kérdést: mi értelme? És mivel jobb választ nem találunk a létre, hát próbáljuk karakterünkhöz hűen játszani a szerepünket az élet szinpadán. De a színjátszás se nyújt igazi örömöt. Tovább keressük önmagunk: vajon a múltunk az, ami meghatároz? Vajon van sorsunk mielőtt meghalunk? Vajon változtathatunk? Ha nem tudjuk az irányt, miért akarunk változtatni?

Csak az érdekesség kedvéért. Helyszín a Korondi Aragonit Múzeum. Korondon mindaddig bányásztak aragonitot, amíg a diktatórikus rendszer nem akarta dinamittal felgyorsítani a termelést. Az első robbantással apró szilánkokra tört a Korondi Csigadomb és azóta nem lehet megmunkálni az aragonitot.

Készítettem egy csendélet kompozíciót, hogy a nyári délutáni fényjátékot bemutassam általa. A képe a kertemben készült, természetes fényt használtam, canon, 70-200-as obival.

Na akkor írok pár szót. Az épület Barcelónaban van és az építész Ricardo Bofill egy zseniális építész. Egy videót belinkelnék ahol maga a mester mesél, akit érdekel nézze meg.