Feladatmegoldás

Az első képem, ami kiállításon falra kerül január 16-tól.

A fotográfiában az emberábrázolást tartom magam számára a legfontosabb területnek, legyen szó portréról, önportréról vagy az ember környezetének bemutatásáról. A Madráka/Birdy című képemet 1992-ben készítettem analóg kamerával fekete-fehér filmre, amit kinagyítottam és utána kézzel Ilford Cibachrome festék segítségével színeztem ki. A modellemre egy átlátszó műanyag fóliát adtam, az arcára pedig élesztőt kentem, így értem el azt a hatást, ami a fejemben Alan Parker mozija óta jelen volt. Kerestem a tekintetet, ami az egyetlen kapaszkodó lehet két ember között a kommunikációban, amikor a szavak már nem elegendőek. Az eredeti vintage képből egyetlen példány létezik a kézi festés által válik megismételhetetlenné.

Telnek-múlnak a pillanatok, az idő gyors villanásai.

Zsófi, az ötlet jó, de én ebben a leckében főleg jobban szeretném a fekvő képet, mint az állót. Az álló forma úgy zár be, hogy nem tud jól beindulni a mozgás és az álló részek játéka eléggé. Szeretném, ha ismételnél, kipróbálnád ezt fekvőben is. (hegyi)

Portugália

Itt is a függővel van valami. És itt nekem sok az ég. És még valamit hadd mondjak. Oké, neked az épületfotó megy, élvezem a képeid, jól csinálod. És nem azt akarom mondani, hogy ne küldj ebbe a leckébe, mert mondom, üdítően jó képeid vannak. De ez a komfortzónád, és nem nagyon látom, hogy ki akarnál jönni, márpedig ki kéne. Első lecke. Kérlek. És ezek mellett a képek mellett azért a többi leckét is próbáljuk megoldani. (hegyi)
értékelés:

Portugália

Jók a színek és tetszik, hogy mindig igyekszel valami cselekvést, embert belekomponálni a képbe, ez az arányok miatt is fontos, meg hát egy épület mindig valami viszonyrendszert is kialakít maga körül. Abban nem vagyok 100%-ig biztos, hogy a függőleges most valóban az, bonyolult a forma és a perspektíva ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen, nekem mintha dőlne balra. Lehet, hogy ez a kerítés miatt van, nem tudom. (hegyi)
értékelés:

"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő."

Imre, ezt én nagyon szeretem. Tónusaiban is jó, tetszik, hogy olyan, mint egy kirakós, amit akár más sorrendben is össze lehetne rakni, miközben az alap, a bejárat szigorúan őrzi a rendet is, és ez a kettősség az, ami miatt a képed játékossága mellett hordoz feszültséget is. Talán, nem tudom, mert nem voltam ott, valamennyi a környezetből oldalról még bekerülhetne, hogy a környezet adhasson egy harmadik síkot is. (hegyi)
értékelés:

Önmagunk által, önmagunknak.

Nagyon jó megfigyelés a körök alkotta formai játékkal, ettől nem csak egy sima lakótelepi megfigyelés. Viszont épp emiatt feszesebbre venném, alul és felül egy emeletnyi kábé vágható, és akkor ez az egész ritmusában, zeneiségében erősebb, szorongatóbb lehetne. (hegyi)
értékelés:

A kép 2019 utolsó napján, napnyugta előtt készült az orfűi Nagytónál.

Szeretem a képet, mert van valami elvágyódós meditatív hangulata, viszont a bal oldalát soknak tartom. Akkor lenne értelme ennyit hagyni, ha korábban exponálsz és mondjuk a hajósod ott lenne oldalt és igyekezne be a fa koronája alá. Így zavaró, hogy el tudok nézni a téma mellett. (hegyi)
értékelés:

A hangulat, a tónusok jók. A helyszín is izgalmas. Az, hogy csálé, az nem öröm. A másik, hogy nem tudom eldönteni, hogy az asztalhoz várunk valakit még, vagy a háttérbe, mi a fontos. Ebben neked kell segítsd a néződ. (hegyi)
értékelés:

Hosszú kihagyás utáni elnézéskérő film, meg pár szó a mobiltesztről, amit Magyarósi Csabával csináltunk, és beharangozó a jövő évre. Boldog új évet, és ha kedved van, hallgasd 31-én szilveszterkor este 9-től az élő rádióadásunkat is.

Csaba mobilkamerateszt videója: https://www.youtube.com/watch?v=mSvPrIza0T4

Karácsonyi kultúr sörözés közben készítettem a képet.
27mm F1.6, 1/60 és ISO 500 + Huawei P30 Pro telefonnal.

Boldog Karácsonyt és Új évet kívánok minden Latszoteresnek.

Máté, leckekép, tehát elemzem. A kép azt mutatja, hogy nem ártana folytatnod az első leckét, többet itt lenni, mert ez a kép önarcképnek nem elég jó, poénnak se erős, a cím főleg nem, egy srácot látni, bebukott szemekkel, csáléra fotózva. Ez kevés. (hegyi)

Életem első "profi" fotója, amely egy esti séta eredménye. A kép mint érezhető is, nagyon amatőr, egy iPhone X kamerájával készült, ám kíváncsi vagyok profi(k) véleményére is. Számomra kedvelt stílus, szeretem az ún. "aesthetic", avagy esztétikus képeket, beindítják a fantáziát, mint például szerintem ez a kép is. (Hozzátenném, tudom hogy meg vagyunk kérve, hogy az első kép egy önarckép legyen, sajnos nekem nem így adták a körülmények, amint tudom bepótolom!)

Üdv a téren, azzal kezdem, hogy a bemutatkozó első leckét ne hagyd ki, az önportré és a vele való munka fontos. Hogy mit értesz esztétikus képen, nem tudom, mint irányvonal nem ismerem ezt ebben a kontextusban. Ha a mértani, egyszerű képelemekkel operáló dolgot gondolod, akkor ahhoz viszont érdemes figyelni a vízszintesekre, függőlegesekre, párhuzamosokra, nem jó, ha a vonalak széttartanak. Tudom, hogy telefonnal ezt nem olyan egyszerű megoldani, de azért nem is megoldhatatlan. Várom a munkáid. (hegyi)
értékelés:

Boldog karácsonyt szeretettel!
Wesołych świąt z miłością!
Merry Christmas with love!

Az erdei képek készítése kezdett el a legjobban érdekelni mostanság. Egy korábbi gyakorló túra eredménye ez a két fénykép is. Késő délután készültek amikor a Nap már lemenőfélben volt.

Úgy is mondhatnám, az egyik tárgyias, a másik mágikus realista, meg úgy is, hogy az egyik úgy tűnik, hogy kapott egy kis HDR-szerű valamit. Ha egy sorozatba fog az ember, azt jó előre tisztázni, milyen mozgásteret hagy magának, milyen elvekhez vagy szabályokhoz ragaszkodik, hogy ne legyen nagyon szerteszét az egész. Hát, majd meglátjuk, a téma érdekes, de egyelőre így ezek alapján nem látom még, mire megy ki a fuvar. A kettőt összehasonlítva nyilván az első az, ami látványosabb, de javarészt ez ennek a furcsa fénynek köszönhető, a másikban nem találom a kapaszkodót. (hegyi)
értékelés:

Egy fa tönkön szoktam etetni a madarakat, én pedig elbújok egy ponyva mögé. Érdekes jeleneteket és állatokat lehet látni, ha az ember türelmes. Ez a kis nőstény házi rozsdafarkú is csak egy pár pillanatra szállt le kíváncsiskodni. Technikai infó: f/2.8, 1/1600, 200mm, ISO 3200

A természetfotózás nagyon nehéz dolog, nem csak a technika miatt, meg a rengeteg türelem miatt, de a helyszín miatt is, a fények, és hát ugye ezek a lények nem távirányíthatóak, hogy most akkor fordulj picit még nekem a fénybe. Nem ismerem a helyet, ezért amit mondok az csak abból építkezik, amit látok itt. A tönköd árnyékban van, így a madárka felénk eső fele is árnyékot kap. A hely megválasztásánál fontos szempont, hogy a les, ahonnan fotózol és a hely úgy legyen megválasztva, hogy a fények a lehető legtöbbet adják ki. A másik kérdés a mélységélességé. Igen, le kell választani a háttérről a modellt, erdőben ez kifejezetten fontos. Ugyanakkor a mérték nem mindegy, mert talán jó lenne, ha látnám azt is, hogy ő amúgy eszik ám, csak most épp figyel, ehhez meg jobban kéne értsem a magvakat. (hegyi)
értékelés:

Épp túráztam. Akkor kezdett havazni, de szerencsére az erdőben nem.

A hangulat át tud jönni azt hiszem, és a nézőpontod is jó. Viszont egyrészt nekem ez így sötét, nagyon bebuknak a mélyebb tónusok, másrészt viszont, és ez tudom, hogy nehéz, érdemes exponálás előtt kicsit takarítani. Ezen azt értem, hogy ha a kavicsok és a fák aránya és formái a fontosak, akkor az nem jó, ha a letört ágak bezavarják a kompozíciót, mert nem tesznek hozzá, viszont ellene dolgoznak a rendezetlenségükkel. Középtájon a leesett ág, és a köveken keresztben is, ezek miatt nem olyan koncentrált az üzenet, amilyen lehetne. (hegyi)
értékelés: