Feladatmegoldás

A koppenhágai Nationalmuseet tetőszerkezete.

A cégcsoport híres, kék ablakos épülete Koppenhágában.

Bár nem házikedvenc, megtetszett ez a kormorán az indusztriális környezetben és háttér előtt. Kár, hogy a madár maga bemozdult, sebtiben kattintottam, nem figyelve annyira a beállításaimra.

Mindenki a színes házakat fotózza ebben a kis csatornában, én igyekeztem a hajótúra során kicsit más képeket is készíteni.

Bemutatkozásként ezt a képet csináltam magamról. 5-6 éve érdekel a fotózás, és most jutottam el odáig, hogy szeretnék ezzel komolyan foglalkozni. Elég nagy kihívást jelent egy önportrét szoftboxokkal igény szerint bevilágítani, és időzítővel elkészíteni a képet, ezért a kötelező körön kívül nem is nagyon próbálkozok majd ilyennel. Én a kamera másik oldalán mozgok otthonosan. A technikai részletekben szeretek elmélyülni.

Ez egy régebbi fotó, most színesben. Aktuális a repce miatt, de felhők sajnos nincsenek így maradt ez a túldramatizált változat. ;)

Sziasztok! Több éve foglakozom fotózással, kissebb nagyobb hullámokban tör rám. Ez itt az első feladatmegoldásom, a fotó a szobámban készült, a kacér mosoly a lehetőségnek szól, amit ez a közösség nyújthat nekem. A képeket digtális géppel készítem, viszont papám zenitjéről csent fix orosz objektívekkel. A képen a falről visszaverődő, és a függönnyel szürt fények láthatóak. Mivel az objektív gyújtótávja 2.0 volt, ezért a fóksuz behúzását bíztam csak segítőmre.

Sziasztok! Ezzel a legfrissebb önarcképpel szeretnék bemutatkozni, amit pont egy hete készítettem magamról. Vagyis készítettünk, mert anyukám is besegített. Mindent én csináltam, az LCD kijelző is felém volt fordítva de nem volt állványom, vagy önkioldóm, így ő tartotta és nyomta meg a gombot amikor szóltam neki. Nem volt könnyű feladat, de nem hagyhattam ki azt a napot. Nagyjából évente kap el az ihlet, hogy otthoni körülmények között képet készítsek magamról, amikor minden klappol, jól áll a hajam, szép az arcom, nem pattanásos, de azért raktam egy kis sminket, és még a fény is jó ami az ablakon beszűrődik. Már késő délután volt, 4 óra körül, nem volt nagyon borús az ég de pont annyira, hogy természetes derítőként funkcionáljon a Nap előtt. A nagy ablakok előtt kellő távolságban elhelyezkedve pont elég fényt kapott az arcom, persze egy kicsit alakítottam a beállításokon Lightroomban. Photoshopot nem használok mert nem is tudok, de amúgy sem vagyok híve a túl sok retusnak.
Egyébként egy Canon700D géppel rendelkezem, ezzel és a kit objektívvel fotózok már lassan öt éve, de végre beszereztem egy 50mm f1.8-as obit amivel ez a kép is készült. Gimiben kezdett el érdekelni jobban a képkészítés (most 24 éves vagyok), amikor az egyik média órán a kompozíciókról volt szó és házi feladatként olyan képeket kellett csinálnunk (én akkor még mobillal) amiken alkalmazni is kellett azokat.

Rákosi Mátyásról készült kép újraalkotása.

Azért érdekes ez a kép igazán, mert úgy sikerült megoldani az újraértelmezést, hogy bár az eredeti kép javarészt azért nem egészen pontosan ilyen, de valahogy a kollektív emlékezetből így is sikerül lehívni a fotót, és valóban, működik minden, beindul az időutazás. Jó a modell, itt a tónusok is működnek, szóval szuper, köszi! Ha van kedved, lehet, hogy izgalmas út lehetne ilyesmiket csinálni. (hegyi)
értékelés: