Feladatmegoldás

Belső udvar

Természetesen kedvenc helyszínemen Budapesten kattintottam a képet. Lenyűgöznek a nagy épületek belsejében lévő belső kis kertek amiket teljesen körül ölelnek a falak korlátok emeletek. Kicsit magába húz ez az egész. Romos omladozik minden. Nagyon trash érzése van az embernek. Régi életek szaga érződik ezeken a helyeken. Először bántó szagot érzel a nyomorúság és reménytelenség érzése majd az egész valahogy illattá romantizálódik. Talán azok a könyvek történetei, vagy a filmek amik itt játszódtak. Van valami kettős érzés ami egyszerre vonz és taszít. Zárva vagy. Amerre csak nézel falak kosz és az idő munkája szembesít a kevés beszűrődő fényben. Felnézel és ott van az ég a szabadság üzenetével a remény romantikus illata. Valami ilyesmit érzek az ilyen belső kertekben. Dolgoztatok már ezzel a témával? :) Akinek van kedve megtisztelni a véleményével szívesen fogadom! :)

Én lennék

Számomra a fotózás helyettesíti az időgépet. Amióta megvan az első gépem mindent lefotóztam. Imádom az életet és utálom az elmúlást. Ezzel ha csak illúzió formájában is de képes vagyok megállítani az időt és vissza térhetek a pillanatokhoz érzésekhez amiket újra át akarok élni. Ha sikerül másokkal is megosztanom ezzel érzéseket dupla öröm. :)

Örkény István, 1974

A 2018. évi szentivánéji darab Örkény István Tóték című tragikomédiája. A szerző portréját Balla Demeter 1974-ben készítette.

Érintsd meg a szabadságot

Mi a szabadság? A korlátok nélküliség? A választás lehetősége? Vagy csak egy hamis érzés? A szabadság egy tudatállapot? Nehéz megfogalmazni hogy mi a szabadság. Az biztos hogy egy fantasztikus érzés és nagyon ritka az, amikor egy rövid időre a téridő börtönében egyszer csak megtapasztaljuk. Csodáljuk ezt az érzést de amint nyúlunk felé, már el is röppent.