Feladatmegoldás

A harmadik feltöltött fotóm ebben a kategóriában. Éppen madarat látott repülni az égen Pepe cica és nagyon koncentrált én meg próbáltam elkapni a pillantását.

A tekintet megvan, de minden egyéb nem oké. A vágás, a belógó növény, az egész esetlegessége. (hegyi)

A második fotóm Pepéről . A háttér itt sem az igazi, sajnos egy seprű belógott a képbe. Photoscapem van minden fotómon ezzel próbálok javítani, kicsit elmostam a háttért. Egy sima kis egyszerű Samsung masinával fotóztam portré módban.

Nos, igen, a háttér. Az van, hogy ha macska van a háznál és fotózni akarod, ki kell figyelni a helyeit és onnan amit lehet, eltakarítani. De itt jobbak a színek. (hegyi)
értékelés:

Igazi macskarajongó vagyok. Két cicánk van. Pepe egy éve lakik velünk. Hűvös, távolságtartó egyéniség, nem barátkozik mindenkivel, csak ritkán hízeleg, eljátssza a felséges urat. Ettől függetlenül imádom. Ez a fotó tegnapi napon kora este fél 8 magasságban készült, már lemenni készült a nap, jók voltak a fények. Tudom a háttér nem az igazi, de nem tudtam rávenni őfelségét, hogy máshol "pózoljon". A fotó kedvéért négykézlábra ereszkedtem,jól bele is tört a fű a nadrágomba de talán megérte. Canon D450 DSLR géppel manuális beállítással készült a fotó.

Mindenképpen megérte, hogy földre ereszkedtél, így kell, az a jó, ha az állatkával egy szinten vagyunk, az ő világában, fentről lefelé egy más viszonyrendszert mutatnál, ami hacsak valami olyan nem történik, ami indok lenne, alapvetően alávetett, függő póz. A háttér... hát igen, lehetne szerencsésebb. Türelem kell, hogy eljöjjön a pillanat, hogy a cica jó helyre üljön. Ezt előre lehet szervezni, kosárral, takaróval, a háttérbe lógatott mosott ruhával, bármivel. Nem könnyű, tudom, 4 macskánk van. És egy kicsit talán épp a késő délután miatt sárgásak a színek, ezt érdemes picit korrigálni. (hegyi)
értékelés:

Egy régi fénykép újrafeldolgozása ez a kép. Eredetileg színesben született, de úgy valamiért nekem nem működött - talán a benézett fehéregyensúly miatt - ezért pár napja újra előszedtem az archivumomból. Fekete-fehérben és picit a fényerőt visszavéve viszont megtetszett a végeredmény.

Az ötlet jó, és tetszenek a tónusaid is. De kell úgymond takarítani. A virág a főszereplő. Tehát abból a formából az a jó, ha egy van. A többi fű egy másik forma, az is jó - de nem jó, hogy a virág körül nem takarítottad ki, hogy az a levél maszat ne legyen és a virágot se döfje át fűszál. Ezekre érdemes figyelni, és ha ez megvan, akkor azt is látod, hogy kicsit ki van szorulva a főszereplő. Ha valamivel beljebb van, erősebben érvényesül. (hegyi)
értékelés:

Ez a fa egy igazi örökség az őseimtől, akik, amikor Szerencsen letelepedtek akkor ültették ezt a családi krónikák szerint ebben az évben 130 éves császárkörtefát, ami ilyenkor mutatja a legszebb alakját. A fa koronája közt látszanak, a Cukorgyár megmaradd kéményei. Szomorú mementó hogy a fa és a gyár egy idősek lennének, ha az utóbbit 2007-ben le nem bontják. Sajnos tényleg igaz, amit ükapáink verejtékes munkával felépítettek azt, mi egy tollvonással leromboljuk, mert csak ehhez értünk ez a mi píszí generációnk. :(

Elolvastam, amit írtál, értem is. De ez nem fér egy képbe így. Vagy gyár és szomorú sztori, vagy körtefa. Ezt előre el kell dönteni, ez fogja azt megmondani, merre megy a fuvar. Azaz, ha körtefa, akkor menj alá, szeresd, ne így távolról, mindenféle oda nem való részlettel, hanem úgy, hogy érezzem, hogy neked ez az örökség mindennél fontosabb. A helyszín láthatólag nem engedi meg azt, hogy egymagában tornyosuljon, mert sok minden más is van, így ahogy írtam, nem marad más, közel kell menni. (hegyi)
értékelés:

Ez tetszik, ha ebben a stílusban toltad volna az egész utazást végig, az izgalmas lenne. Tudom, az alap mobil szoftverek nem adnak expo idő változtatásra lehetőséget, de minden rendszerben vannak külső fejlesztések, érdemes olyat választani, ami több eszközt ad a kezedbe a beavatkozásra. Ez jó, szóval ennek van egy speciális hangulata, ezt kell keresni, mert az, hogy egy erdő le van fotózva, az nem több gyakorta, mint emlékkép. Ez meg valami. (hegyi)
értékelés:

Na, ez kezd sztori lenni. Az elsőnél sok a takarásban hagyott alak. De jó a korlát. A második érdekes lenne, de lejjebb kell a kamerát billenteni. A harmadik egyelőre nem kapcsolódik, nem tudni, mi van. A negyedik jó lenne, ha nem lenne bal oldalon a szereplő vágva. Az ötödik talán a legizgalmasabb, ott valami történik. A hatodik a közeli szereplővel nem jó, nagyon elviszi a figyelmet a világító kar és hát. De összességében mondom, hogy ez vagy négyzetes, vagy fekvő, de semmiképp se álló, mert az állóból pont az marad ki, hogy mi a környezet, a viszonyrendszer. Értem én, hogy a telefon alapvetően áll, és emiatt az a kényelmes. Főleg ahogy mi kirándulunk így 50 felett. De akkor is, ez van, kimarad javarészt a viszonyítás. (hegyi)
értékelés:

dél, eső után ezért a vízmosás nincs kiszáradva, telefonnal készült kép, gondoltam rá hogy a jobbról belógó indát elhajtom, de aztán láttam hogy a srác a háttérben az állához emeli a kezét és bent hagytam ha jó ha nem.

A kérdés az, hogy melyik vágás, hát nekem inkább a négyzetes, de ez akkor érdekes, ha ez egy sorozat része, és az meg is határozza, mi az irány, milyen vágás működik. Viszont a pillanat nincs meg. Az egyik az orrát törli, a másikaz az ág zavarja, a harmadik elbújik, szóval kell az az instrukció, persze nem az itt repül a kezdetű, de valamit kell kezdeni azzal, hogy emberek vannak. Ez így sztori, és ha az, akkor vagy azt lássam, hogy élvezik, vagy hogy az életükért küzdenek, vagy hogy viháncolnak, mindegy, de valami legyen. (hegyi)

továbbra is telefonnal készítve

No, ebbe meg belenyúltál, talán erősebben, mint kell, főleg az égnél. De itt van dinamika, és ez jó. Én lejjebb guggolnék, ott a lényeg, a többi csak díszlet. (hegyi)
értékelés:

Nagyon szép ez az áttörés, ahogy a dóm előbújik, az egész szinte tökéletesen rendben van, egy dolgot kivéve. Olyan, mintha egy illusztráció lenne, és a képszerkesztő azt kérte volna, hogy a szöveg mellé kerüljön, ezért lenne így megvágva. Magyarán erőszakosan szűknek érzem a vágást oldalirányban. Jobbról is és balról is így befejezetlen formák lesznek, a járókelők kisodródnak, a tömegelhelyezés nem alakulhat ki jól így. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy ez így nem jó. A szikla a főnök? Akkor ő kell, hogy elvigye a képet. Ennél jobban. És a kép egésze tónusszegény, sötét, nincs dinamikája. Értem én, hogy erdő. De akkor is, valami ehhez kell, mert ez így bágyadt, érdektelen. (hegyi)

útközben a spárga felé

Jó, szóval tegyük hozzá, hogy ámulatos, amit ezekkel a drapériákkal csinálnak, de nekem egyben félelmetes is. A képhez annyit, hogy lenn több kéne, mert így nem érzékelhető a tér. Fenn kevesebb is elég, mert a fölső rész a lámpáktól és egyebektől zavaros. (hegyi)
értékelés:

Sikerült hozzájutnom egy parádés makró lencséhez, így próbálok felnőni hozzá. Első kísérletként egy szappanbuborékot vettem célba. Ezt sikerült kihozni belőle.

A felület szép, én nem bánom a fekete-fehéret sem, gondolom persze, sokaknak hiányozhat a szín, de nekem tetszik a redukció. Alul van azonban egy rész, ami olyan, mintha valami retus vagy javítás lenne, a közepe felé egy flekk, ami eltér és ami ettől olyan, mintha valami foltként oda lenne téve. Az igazán érdekes rész az a felület mintázata, az az ív, arra kell koncentrálni. (hegyi)
értékelés:

A képen látható ház Pesten az V. ker-ben a Nyáry Pál utcában található. Mikor arra sétáltam, igazán különlegesnek találtam, vonzott hogy képet készítsek róla.

A helyzet az, hogy a megoldás egészen jó irányba halad, az egyetlen dolog, hogy amikor ilyen mértani dolgokat fotózunk, amik ennyire határozott formavilágot képviselnek, akkor két út van, amiből egyet ki kell választani, és ahhoz erősen ragaszkodni. Az egyik, hogy minél valósághűbben ábrázoljuk az adott tárgyat, minél kevesebb kamera általi torzítással - a másik, hogy szabadon átértelmezzük a teret, a saját elképzelésünk szerint teremtve új kontextust. Itt ez utóbbi történik. Azonban minden részlet fontos, hogy egyensúlyban legyen. A vonalak kifutásai, az ívek arányai, minden. Ebben még van mit pontosítani, de mondom, az irány jó, és kifejezetten tetszik, hogy van bátorságod ahhoz, hogy saját irányt mutass be. (hegyi)
értékelés:

Mondanám hogy kicsit újra gondoltam, de csak megláttam milyen szép fények esnek be az ablakon és megcsináltam a képet. szerintem tükrözik az akkori hangulatomat. 1/320 ISO200 55mm 2.8

Az a helyzet, hogy nagyon sok minden a tónusokon és a fények formát rajzoló módján múlik. A beállításon. A pózon. A fény, amit észrevettél, szép. És fontos, hogy ilyet megláss. A kivitelezésnél mégis van valami szégyenlősség. Ha elfordulsz a fénytől, persze, annak is van jelentése. De technikailag kell a derítés ahhoz, hogy a fej árnyékos részei is leválhassanak a háttérről. Ettől még nem fogod elveszíteni azt az érzést, ami ebben az elfordulásban van, hiszen ez a pozitúra megmarad, de a formaiság is fontos, hogy legyen vonatkoztatási pont, hogy mihez képest van az egyik oldal fényben. Érdemes ezzel még kísérletezned, mert maga az érzés és a közlés teljesen rendben van, át tud jönni, csak meg kell találd a formát is hozzá. (hegyi)
értékelés: