Feladatmegoldás

Néztem ki bután a fejemből, faház, faház, oké, de hol van - aztán jé, hát persze! Jó ez, tetszik, szépen dolgozol a tónusokkal, emiatt is sikerült az, hogy ne elsőre ugorjon be a megoldás, mert annyira jók az ágak, hogy azzal voltam elfoglalva, nem az összképpel. Én lehet, hogy lentről vágnék, hogy feszesebb legyen a kompozíció. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:

Abban mindannyian egyetértünk, hogy ez egy esztétikus kép, szép megoldás, jó formák, sőt, ha a korszellem divatját nézzük, akkor amit látunk, teljesíti a férfiideál kritériumait is. Kellően karakteres, a ruha ad hozzá valami titokzatosságot is, filmes hangulatnak is mondhatnám, amit látok. Szóval ez a része oké. Amivel kéréseim vannak, az a technika. Írod, természetes fénynél készült a kép. Azt, hogy ennek mi az oka, hogy azért így, mert nem volt kéznél lámpa, vagy mert egy pillanatot rögzítettél és tartottál tőle, hogy ha a világítással macerálsz, akkor elszáll a madár, nem tudom. A tónusok rendben vannak. Viszont ahogy érzem, a zaj ellene dolgozik a bőr struktúrájának. Nyilván akár ha állványon is van a gép, 30-adnál lejjebb nem lehet menni, mert a modell nem biztos, hogy tartani tudja magát, márpedig a bemozdulás is elmossa a testszövet érzékelhetőségét. A blendével se lehet akármekkorát nyitni, mert ez az a helyzet, ahol kell a mélységélesség. Marad az ISO, ha a fény kevés, ott lehet nyerni, de ennek ára meg a zajosodás. A másik, ami miatt ez problémás nekem, hogy így nincs meg a kellő különbség a pulcsi szövetéből adódó zajosság és a test között, márpedig kéne. Az oké, hogy ha nincs óriási stáb, ruhás például, akkor azzal kell beérni, ami kéznél van, ez a pulcsi ilyen. Némileg akár retussal korrigálnám az éleken megjelenő belső anyag csíkjait, amik kilátszanak, főleg arcnál. Hát, ez jut eszembe, szóval a természetes fény akkor előny, ha van belőle elég sok. (hegyi)
értékelés:

Demeter szerette az elmúlást elszáradó, pusztuló olykor akár halott növényekkel ábrázolni. De sose keverte a kettőt. Az elszáradt, de még színes növény nem bírja a bebarnult, halott dolgot maga mellett. Nem ugyanaz a kvalitás, nem ugyanaz az esztétika. És én a mélységélességet se venném ennyire kicsire. (hegyi)
értékelés:

Én erről nem tudok mit mondani Feri, tudod te is, hogy ez nem lett jó, nincs megoldva. Nem értem az ellenfényt, persze emiatt kellett belenyúlni erősen az arcba, de közben meg maga a szituácó nem annyira egyedi, nincs benne olyan kihagyhatatlan sztori, ami indokolja, miért lett ez a kép megtartva, és nem megismételve. (hegyi)

Kedves Ádám, elnézést, hogy eddig kellett várnod, engem is elért a karanténdepresszió. Szóval, a kép jó, tetszik a kompozíciója, hatásos ez a nézés és a gondolkodói póz is, bár engem inkább a 70-es évek bűnügyi sorozataira emlékeztet, a nyomozók között volt ilyen karakter. Amivel vitatkoznék, az két dolog. Egyik, hogy a tónus nekem sötétre sikerült, így a formaiság nem adja ki annyira. A másik, hogy oké, hogy az egyik oldalad sötétben tartod, de mivel amúgy meg kommunikálsz a nézővel, szóval így a félszeműség nem elég jó. Valami pici derítés kell az árnyékos oldalra is, hogy ne érezzem magam kényelmetlenül. Várom a folytatást, ha lehet, akkor még önportrét is kérnék, megy ez neked. (hegyi)
értékelés:

Én ezt kedvelem, jó ritmusa van, de alapvetően a kompozíció lehetne feszesebb. Egyrészt arra figyelj, hogy a képhatároknál ne legyenek ottfelejtett darabkák. Nem szabad, és ez most főleg fenn jelentkezik. Másrészt fenn amúgy is a kotta tetejénél vágnék, mert felesleges az a sok ott felül, nincs benne már információ. (hegyi)
értékelés:

Nem tudom, ez mi. Olyan, mint egy lépcsőházi konstrukció, forma, amihez egy könyvespolc is csatlakozott. Mint absztrakt, kiváló. Egy almával például meg lehetne bolondítani azzal, hogy odateszed valahová a polcra, nyilván mondom ezt úgy, hogy nem tudom, ez kivitelezhető volna-e vagy sem. És persze ez személyes is, hogy kit mire inspirál vagy késztet a rend látványa. Jó kép, köszönöm, várom a munkáid! (hegyi)
értékelés: