Feladatmegoldás

űrkarácsony

Én ezt szeretem, jól megáll magában is, de lehetne sci-fi film vagy könyv plakátja, illusztrációja is. Ritka, hogy az inverzbe fordítás ilyen jól működjön, hogy nem is érdekel, hogy mi volt eredetileg a kiindulási forma, mert annyira egyben van az egész. Amit érdemes lett volna viszont még a konverzió előtt egyenlíteni, az úgy kábé 4 óránál a sáv, ami most túl világos, ott úgymond ereszt a kompozíció. Javítható, szóval emiatt nem vonok le csillagot, de érdemes figyelni az összképre, mert mindig elviszi a figyelmet a legvilágosabb rész. (hegyi)
értékelés:

Tízórai

Alapvetően én ezt kedvelem, és jó az üzenete is, több szálon fut az üzenet, benne van az otthonosság is, a gyerek szabadsága, a kötődés, minden. De. Az van, hogy a technika bajos. A mobil, a tablet és egyebek mindig hordoznak korlátokat. Ezek van, hogy beépíthetők, erősíthetik is akár az üzenetet, itt viszont a zaj és a tónusvesztés, az életlenség mind inkább esetlegessé formál, és emiatt azt mondom, hogy az üzenet megérné, hogy ez ismétlésre kerüljön jobb technikával. (hegyi)

Újra itt, sziasztok! ;)

Nos, látom, volt vita, élesség, életlenség, stock vagy sem, én meg azt mondom, az ötlet jó. És ezen kell elindulni. Ami miatt nehezebb tárgyfotóként vagy reklámként nézni, az valóban az, hogy kicsi a mélységélesség, túl sok minden van, ami életlenben marad emiatt, és ez épp a tárgyiasságból viszi át valami érzelmi helyzetbe, viszont az meg azért nehézkes, mert maga az ötlet ha, akkor max a humor felől közelíthető. Tehát én, ha én vagyok aki csinálja, akkor feljebb megyek a blendével, hogy ne nagyon essen ki semmi az élességből. Ami a stockfotót illeti, ott belefér sok minden, mert a piac megveszi azt is, ami reklámként nem lenne technikailag elfogadható. Nem keverendő tehát a reklámmal a stock. A reklám keményebb világ, ott még a villa karcait is ki kell retusálni, semmi ilyesmi nem fér bele. Szóval én annak örülök, hogy Mó ugrott egy nagyot és előjött ezzel a képpel, remélem folytatja is. (hegyi)
értékelés:

November

Érdekesek ezek a tükröződések, jó formai játék. Nem tudom, hogy ez egy autó motorteteje vagy mi lehet eredetileg, ez csak azért fontos, mert amibe lehet, érdemes belenyúlni valahogy, személyesíteni, hogy a tiéd legyen. De így is jó hangulat, köszönöm. (hegyi)
értékelés:

Balla Demeter könyvbemutató

Kedves Látszóteresek, egy évnyi előkészület után megjelenik Balla Demeter új könyve, amely a Városháza Kiadó Csak képek sorozatának első darabja. A könyvbemutatóra 2018. december 11-én 16 órai kezdettel kerül sor, a helyszín a Szimpla Kert, Budapest, VII. kerület, Kazinczy utca 14. Mindenkit szeretettel várunk!

Mount Usher GardensMount Usher GardensMount Usher Gardens

A természetfotó leckébe csak nehezen fér be, merthogy ez épített kert, Írország egyik legszebb kertje. Robinson stílusú, ami nem a hajótörött Robinzon után kapta a nevét, hanem William Robinson után, aki rájött, hogy a kert a legszebb, ha olyan, mintha csak úgy maguktól nőttek volna pont oda és pont úgy a növények, hogy szép legyen.

Fura, hogy Ágnes képe után egyből egy szintén szokatlan képsor jön. Gábortól nem megszokott ez a fajta összeszedett, tónusaiban is jól működő világ. Persze, az utolsó kép a csúcspont, külön is megállná a helyét, de a többi is zseniális. Szóval Gábor azt kell mondjam, hogy rég dobtál ekkorát, frankó lett. Különös világ, van benne valami fura abban, hogy mintha kukkolnánk, mintha egy olyan mesevilágot látnánk, ami díszlet, ami mögött valami titok lakik, nincsenek emberek, minden a pompáról szól, de mint egy thrillerben, valami félelmetes is rejtőz itt. Köszi. Így kéne mindig. (hegyi)
értékelés:

November

Több szempontból is eltér ez a kép attól, amit Ágnestől megszokhattunk, nincs ember, nincs önábrázolás, nincs semmi más, mint egy jól, de furcsán komponált kép, egy érzés, effektek, és mindenféle sallang nélkül. Furcsán komponált, erre jutottam, mert valami szokatlan van abban, ahogy a bal oldalon a fa törzse megjelenik. Minden más légies, könnyű, álomszerű. Ez nem. Vészjósló a jelenléte. Ettől az egész kép kap valami másféle mélységélességet, nem csak fizikájában, de közlésében is. Szóval fura, szokatlan, de mégis olyan kép, ami nehezen enged. Keresd tovább ezt, mert ez jó irány. (hegyi)
értékelés:

Vacsoraidő

Jó hangulata van a képnek, persze a pasi nélkül a szélen perfektebb lenne, de nyilván nem mindig adódik vegytiszta helyzet, ez szerencse kérdése. A hordótorzítás és az a pici dőlés korrigálható. De az erény, ahogy a kint és bent most találkozik. (hegyi)
értékelés:

Madonna a földön

A kis pontatlanságok azok, amik miatt a kép nem tudja kifutni magát, ami ad egy civil érzetet. Tudom, van ilyen tendencia, hogy fotózzunk úgy, mintha turista lennénk, vagy mintha minden csak úgy spontán lenne, én ezt annak tudom be, hogy az emberek java valóban nem tud fotózni és az alapokat elsajátítani, ezért játszik erre még jobban rá, de nem gondolom, hogy ez jó irány lenne. A belógó cipő bajos, és biza kellett volna várni még, hogy jellegzetesebb, mondanivalót segítő szereplő gyalogoljon be. Bakancsban vagy körömcipőben, de semmiképp sem farmerben és edzőcipőben, mert ennek a képnek nem a szoció az iránya, hanem az absztrakció. Amúgy tetszik, és jó is lenne az üzenet, hogy rágyalogol(nak), de lehetne ez tisztább és határozottabb közlés is. (hegyi)
értékelés:

Naplemente a Vértesben

Sokszor autóztam el a fotón látható táj mellett és mindig jó érzéssel töltött el amikor ránéztem a domb tetején lévő fára.

Tetszik nagyon. Annyi talán, hogy nem tudom, miért de mintha élesítettél volna rajta, vagy a jpg konverzió bajos, de a kontrasztos határoknál és éleknél van egy ilyen szellemképszerű túlhúzás, ami nem nagyon jó. Ha az ok az életlenség volt, akkor kell állvány, rekeszelni és hosszabbat exponálni. Érdemes ennek utánajárni. De tetszik, jó kép. (hegyi)
értékelés:

Tükörszobor

Lehetne a cím az is, hogy Tisztelet Dobos Sándornak, nála találkoztam ilyen érdekes, izgalmas térábrázolással, amiben szerepel a mű is, de alakítja a környezetét is, szóval ez jó, tetszik, talán csak annyi, hogy azt bátrabban, határozottabban kéne eldönteni, hogy kell-e a környezet vagy sem, ha igen, akkor többet, és nem így vágva, ha nem, akkor kihagyva azt, szóval ennyi az egész, de így is nagyszerű. (hegyi)
értékelés:

A férfi

Ez a kép egy kihagyott ziccer. Így nem nagyon érdekes. Ha letérdelsz, vagy ha kell, hasra fekszel, akkor a két szereplő közép bekerül a férfi szobor, és máris izgalmas lesz a történet. Így csak egy dokumentál valamit. Persze, értem, a két szereplő egy kulturális közegben is egymással van elfoglalva, nem azzal, amit látni kell, korkritika is akár, de még ez is erősebb lenne, ha közéjük ékelődne a szobor. (hegyi)

Rózsaszem

Újra feldolgoztam, most ez lett belőle.

Valami olyasmit mondtam az elődhöz, hogy a formákhoz a test ábrázolása túl lágy, és hogy ha már rózsa, kéne erősíteni még valamivel. Hát, te más utat választottál, utómunkában belenyúltál egy szolarizálás utánzattal is, kapott valami glamour dolgot is, nem mondom, hogy közelebb kerültem volna a dologhoz ezek által. Ami abszolút nem dekódolható nekem, az a szolarizálás hatás a szakállnál. Az miért? Kiugrik a képből, nagyon mű, de ha ezt papíron csinálod a laborban, akkor se érteném, mire kell. Zavar az őszülés? Szóval azt mindenképpen értékelem, hogy dolgozol ezzel, ne is add fel, mert lesz megoldás, de nem ebben az irányban. (hegyi)

ikea

Az ötlet és a tónusok jók, gondolom mobillal készült, ezért van pici torzítás is, meg életlenség, talán ha lehet, érdemes ezt megismételni, nyilván persze nehéz az embernek német turistának tettetnie magát egy áruházban, aki elég hangos és agresszív, hogy ne szóljanak rá, miért gyalogol be a hasán lógó fényképezőgéppel, de valamit kéne tenni az élességért. (hegyi)
értékelés:

Boglárka

Alapvetően természetfotós vagyok. Ez egy különleges technikával készített kép,egy Boglárkáról. A bokeh-ekért egy Pentacon AV vetítőlencse felel, amit egy Pentax makrokihuzatba applikáltam,és az van rátéve egy konverterrel a Sony A6000-re. Hátránya az előnye is ennek. Igen kis DOF ál rendelkezésre. Sony A6000+Pentax makrokihuzat+Zeiss Pentacon AV 80/2.8

Ambivalens érzéseim vannak a képpel kapcsolatban. Ugyanis három egymásnak ellentmondó dolog történik, így zavar van az erőtérben. Van egy életlenséggel és bokehhel operáló alap képi világ. Van egy konkrét közlés a lepkéről. És van egy utómunka. A bokeh így, ebben a formában elég erőteljes, mivel ez adódik a lencséből, nyilván ezt akartad látni, tehát ez az, ami alá kell vetni minden mást. Vagyis, egyrészt én akkor nem vártam volna a lepkére, sőt, mert annak nem tesz jót ez a világ, amit a lencse rajzol. A másik a tónus, szín és utómunka. Ennél lágyabbnak kéne lenni, vagy 20%-kal kisebb szaturáció, kontraszt, szóval ezt az egészet álomszerűbb hangulatban kéne tartani. És végül, ha már ennyire kaleidoszkópszerű a kép java, akkor az az elszáradt növényszár az akár retusálható is lenne, ha már a helyszínen nem tépted ki. Tudom, a természetfotósok java azzal van elfoglalva, hogy ne nyúljon bele a látványba, mert az a szentség - szerintem ez téves, de mindegy - viszont ha eleve elrajzolt a dolog, akkor beleférhet bármi már. (hegyi)
értékelés: