Feladatmegoldás

Ma két önaktot hoztam nektek, a két kép arról mesél számomra, hogy ugyan azt a testet mennyire másképp lehet ábrázolni és milyen hatalmas szerepe van a fotós szándékénak, abban, hogy mit akar láttatni .

Külön köszönet illet a két képért, mert valóban nagy különbség van a két kép között. Én külön elemzem őket. Kedvelem ezt a 70-es évekbeli hangulatot, ami a tónusoknak és színvilágnak köszönhető. A képnek története van, nekem egyfajta lolita-történet, és ha innen nézem, akkor a cipő is értelmezhető, viszont ha van cipő, valahol, akár az ágyon, akár a talán kabát, talán köpeny helyett is lehetne valami ruha. Ez, ami most a modell kezében van, ez határozatlan, bár az esése szép, de jellegzetesebb valami kéne, ami ellenfényben is megél. Vagy, ha csak drapéria, akkor viszont nem kell a cipő. Egyébként is nehéz dolog minden fehérnemű, ékszer, akármi, ami fenn marad a modellen, mert ezzel könnyen a playboynyuszis világba csúszunk. Szóval bár érzek némi bizonytalanságot azt illetően, mi a szerepe a kiegészítőknek, de összességében ez egy igen jól sikerült önakt. (hegyi)
értékelés:

Szépen futnak a vonalak, jó a ritmusa a képnek, a tőled megszokott minőséget kapjuk formában. Amivel bajom van, az a szürkeség, az a fád fátyol, ami az egészen rajta van. Lehet ez kontrasztosabb és világosabb, jót tenne neki a dinamika, hiszen a forma is erre utal. És Áron, akármi is van a karanténnal, ha lehet, várnám a képeid, talán épp most lenne itt az ideje annak, hogy kicsit befelé is dolgozz, magaddal, ami eddig a sok épületfotó mellett elmaradt. (hegyi)
értékelés:

A budapesti M4 metró lejáratát a Bikás parknál a kék órájában fényképeztem. Bár nem ez volt az alapötlet, csak utólag vettem észre, de a sikerül nagyon elvonatkoztatni, akkor kirajzolódhat egy horgászhal is a kompozícióból :)

Na, most meg vagyok lőve ezzel a horgászhallal, én csak enni szeretem a halat, abból is a tengerit. Szóval lehet, hogy kirajzolódik, elhiszem, csak én nem látom, mivel nem tudom, mit kell keresni. De ez mindegy. A kompozíció jó, a kék óra ahogy írod beltérben nem biztos, hogy elég fényt ad, ami kültérben fontos és izgalmas lehet, az beltérben jócskán módosul. Ha a struktúra érdekes, akkor ahhoz több fény kell, vagy még hosszabb expozíció. De ennek ellene szól az, hogy ha nagyon hosszú az idő, akkor a beltéri világítás még jobban be tud égni. Ennek ellenére az atmoszférája jó a képnek, utómunkában lehet, hogy kicsit kijjebb hoznám a szürkéből. (hegyi)
értékelés:

Köszönet Zsófinak a képért. Szépek a formák, az ívek, és az is jó ötlet, hogy mindezt szembe szeretné állítani a test kiszögelléseivel. Örülök annak is, hogy a drapériákra is figyeltél. A vágásoknál van mit fejleszteni, de mondom, ez nem hiba, ráadásul semmi sincs kőbe vésve. A lábbal kezdem. A térdnek meg kéne lennie, ,mert a vágással pont azt az ellenpontozó hatást gyengíted, ami az így létrejöhetne a háromszög és az íves formák között. A lábfejjel is az a helyzet, hogy ha vágunk, annak valamiféle szerepe kell legyen, miért és hogy hozunk létre torzót. Kerülni kell, hogy orvosi vágás hatását keltse, vagy azt, hogy nem volt hely, ezért jobb híján vágunk. Még egy dolog, ami a tónusokat illeti: a FF konverziónál arra kell figyelni, hogy a középtónusok, a lágy és tompa szürkékből minél kevesebb legyen, inkább átmenetek, jöjjenek létre. Magyarán minél kevéssé legyen szürke az egész. És az utómunkában az is kérdés, hogy milyen tömörítés jön létre, hogy a tónusok átmenete mennyire lépcsős - itt a combnál van valami ilyesmi. Mégis, mindennek ellenére ez egy hangulatos kép, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Karácsonyra kaptam ezt a gyönyörű ásvány mini piramist. Mint minden ásványt ezt is sóban kell tisztítani. Amikor megláttam már vettem is elő a gépet, nagyon megtetszett a lehetőség. Már csak egy bicikli lámpa hiányzott a megfelelő fényhez. Ezzel a megvilágítással talán még elvontabb és érdekesebb lett. :)

Izgalmas játék, amit mutatsz, elsőre azt hittem, valami szuper közeli egy ceruza hegyéről. Jó ritmus, a formák, a tónus is oké. Jó lenne látni munkákat tőled, neked is mondom, hogy ha már itt a COVID, karantén, hómofisz, adhatnál akár portrés helyzetképet, hogy telnek a napok. (hegyi)
értékelés:

Igen rövid ideje fotózom ez a szám hónapokban számolva mindössze kettő. Napokban számolva már sokkal többnek tűnik, de az csak illúzió, hogy az is. Ezt a képet készítettem magamról pár hete, így éppen fel tudom most használni az első lecke önportréjához. Zárt szűk térben készült a fotó és igyekeztem játszani a megvilágítással,de ennyit tudtam "most" kihozni belőle.

Üdv a Téren, kicsit késésében, de most aztán igyekszem behozni magam, ha már itt a karantén... Ez egy jó első kép, jó bemutatkozás. A tónusok kicsit szürkék, de ezen majd idővel lehet változtatni, lesz ilyen utómunka videóm a csatornámon. Kedvelem, hogy dinamika van a képben, hogy kimozdulsz a szokásos igazolványkép mezőből. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Családi séta Maspalomas homokdűnéin.

Nagyon kedvelem azt, ahogy a formákkal bánsz. Határozott elképzelésed van, és azt végig is viszed. Ebbe a képbe tartalmilag és javarészt formailag nem tudok belekötni. Egyetlen az, ami bánt, az élesítés. A domb lankáinál látszik a legjobban az átmenetnél, hogy a sötét és világos határán van egy átbukás, egy olyan karcszerűen élesített határvonal, ami természetellenes, és ez akkor fordul elő, ha ilyen dinamikaátmenetnél rá van tolva a sharpen vagy más utólagos élességet erősítő eszköz. (Vagy, ha a jpg konverzió nagyon erős, de mai napság ez alig fordul már elő.) Szóval ha ezt leszámítom, ez egy három csillagos kép. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Ez egy olyan kép, ami végre nem igényel sok magyarázatot, működik, értelmezhető, kompozícióban is meg van csinálva és a tónusok is rendben vannak. Feri, jó lenne, ha aktivizálnád magad a fotóban. (hegyi)
értékelés:

A kép ötlete akkor pattant ki a fejemből, mikor zabkása készítés közben nagyon besűrűsödött a kása és csak forgott a tál. Akkor készítettem is egy képet, de nem tetszett a végeredmény, nem volt elég homogén a háttér. Nekiláttam újra, de nem volt zabkása. :D Ezért grízt, rizst és vizet kevertem össze, hátérnek pedig fogtam egy sima tálcát. Ez már tetszett... de olyan színtelennek éreztem. Így fogtam és színes vitaminos fiolákat raktam a trutyiba és már csak keverni kellett. :)

Szuper, hogy leírod a processzt, hogy hogyan is jutottál az eredményig, mert így egyrészt a többiek is okulhatnak, kipróbálhatják, de te magad is vissza tudsz később a lépéseken menni. Az ötlet jó. De akkor igazán jó egy geg, ha van benne valami poén még. Tehát ez mondjuk az alap, mint egy színházi színpad. Neked kell cselekményt tenni mellé. Hogy ez mondjuk egy legófigurákkal megjelenített történet az ufóról, ami a konyhába szállt, vagy a mágikus séf mutatványa, ahol a tál forog, de a séf kezei nyugalomban vannak, mindegy, a te dolgod ezt kitalálni, szóval egyrészt szuper az ötlet, az irány, de folytatnod kell. (hegyi)
értékelés:

Hálás kis szobatársam: Benjamin, alias Ficus benjamina. Aztán, hogy Te mit látsz, az már csak rajtad múlik. :)

Gábor, az van, hogy ennek a képnek így a legérdekesebb része a színe. Viszont a szín, mivel mindent egyenletesen beborít, így önmagában csak egy effekt. A javaslatom az, hogy ilyenkor előbb nézd meg mindenféle színezés nélkül, mit ad ki a kép önmagában, ha az elég izgalmas, van benne valami plusz, akkor lehet utána a színnel bolondozni. Ismerem a növényt, jó lehetőség a játékra, mert a levelei elég picik ahhoz, hogy viszonylag közelről is egy nagyobb fa hatását keltse. Szóval ha nem gond, én ezt visszaadnám ismétlésre, ha már szobatársad, mondhatni haverod Benjámin, csinálj róla egy portrét. (hegyi)

Kedvelem ezt a képet, hiszen azért is választottam ajánlóképnek, hangulata van és a kompozíció is rendben. Mivel az eredeti nincs nálam, nem tudok, csak érzésre menni, hogy azért ez lehetne egy picivel kevésbé szürkés. Nem azt mondom, hogy még több kontraszt vagy élesítés kéne, mert az így is elég sok. Hanem hogy valahogy ezt a fátyolosságot el lehetne talán tüntetni. (hegyi)
értékelés:

Kedves Zsófi, ezt én egy kényszer szülte megoldásnak érzem, a cica neked tetsző helyen feküdt le pihenni, viszont a környezet nem volt tökéletesen megfelelő, így jöhetett ki ez az álló forma. Viszont így olyan, mintha egy bitófa lenne ez a láncos gerenda. Lehetne vágni fentről, nem sokkal a szék fölött, hogy az egész ne legyen ennyire nyurga gép, de azt jól érzed, hogy ha így teszel, akkor meg értelmezhetetlen lesz az oszlop és a lánc. Ilyen esetben a két közlés viszonyát kell figyelembe venned, mit üzen a cica a széken és mit ez az oszlop a lánccal. A kettő együtt milyen történetet ad ki? Ugyanis most a kettő egyenlő erővel van jelen, viszont a sztori nem érthető, amit ez így együtt kiad. Sajnos igen, vannak helyzetek, a kisállat fényképezésben főleg sokszor, amikor van egy majdnem jó helyzet, de a környezeti dolgok szétverik azt. Ilyenkor nehéz, mert a cicát nem tudod kérni, keressen fotogénebb helyet. Ez van. (hegyi)

Érteni vélem, mit szerettél volna ezzel, de Feri, az a helyzet, hogy ha nincs fény, akkor a zaj veszi át a szerepet, a digitális zaj meg nem szokott szép lenni. A szakálladnál is van valami pöttyözés, meg a képen összességében is vannak fura zajok, és amit még nem értek igazán, hogy miért van ez így komponálva. Minden fel van csúszva, így az alja nem ad infót, viszont a fényhiányos helyzet miatt valahogy ez most nem tud egyensúlyba kerülni, akárhogy nézem. Az ötlet jó, kéne ismételni, több fénnyel. (hegyi)

Csupán egy "kisebb" orrvérzés és a szürreális társadalom hatása ihlette hangulatkép :)

Szia Gábor, megnéztem többször a képet, fura egy véres képre azt mondani, hogy az ötlet jó. A lényeg azonban az, hogy valami nem klappol a kivitelezésben. Persze, ha az ember orra vérzik, nem biztos, hogy épp komponálni van kedve, de a helyzet az, hogy ha már csinálsz képet, akkor mellékkörülmény, hogy épp vérzel, vagy sem. Szóval két probléma is van. Az egyik, hogy annyira be vannak a tónusok bukva, hogy így ez nehezen kivehető. Lehet az, hogy azért gondoltad így, mert nem akartad, hogy nagyon konkrét legyen, de így meg most minden nagyjából ugyanabban a tónusban van. A másik, hogy kuszaság van a tárgyak között, nem érzem, hogy valami is központban, fókuszban lenne. Viszont annyira meg közel mentél, hogy az egész kuszaságból összeállhasson valami új rend. Az ötlet tehát oké, de valamit ki kell választani főszereplőnek, és aköré szervezni a fényeket, a kompozíciót. (hegyi)
értékelés:

Mikor elhagyod a kitaposott ösvényt, és beleveted magad az erdőbe! Mész, amíg be nem kebelez az erdő, és már a napot sem látod. De egyszer csak találni fogsz valamit, amit még sosem láttál.

A koncepció érthető, azzal, hogy az előtér éles, a ház viszont a háttérben van, azt szeretted volna, ha ez az egész nem első pillanatban rögtön kerül fő helyre, mint üzenet, hanem mintegy rátalál a néző, ahogy az a valóságban is történhetne. Az idea jó. Viszont a képelemekkel az a helyzet, hogy mind a ház, mind a tó, ami alig vehető ki, mind a virágok kevésbé mutatnak jól, nagyon sematikusak, és emiatt a kép összességében nem nagyon találni olyan pontot, ami igazán megragadna, ami vonzó lehetne. A ház formája elég jó, de a körítés hozzá túl átlagos. Valahogy olyan helyet kellett volna találni, vagy olyan időpontot, amikor a természet meseszerűbben veszi ezt körbe. (hegyi)
értékelés: