Feladatmegoldás

Üdv a Téren, kedves Viktória és erősen elnézést kérek azért, mert eddig várattalak. Ez egy kiváló, példaértékű önkép. Tetszik az, hogy az egész valóban mentes mindenféle kitalációtól, pózolástól, vagy az annyira jellemző boldogságot imitáló insta-világtól. Jók a fények, jók a gesztusok, hiteles, hihető, átérezhető. Az, hogy a kezed is használod, plusz hozzátesz, mert behozza azt, ami a mindennapok fáradtsága, kétségei, kapaszkodása, elesése és felállása, szóval köszönet ezért. És még valami. Hozzá nem kell nyúlni, se vágással, semmivel, bármi, ami ezen változtat, az szűkít, az elvesz belőle. (hegyi)
értékelés:

Értem, nem lenne ez rossz, de itt is hiányzik az utómunka. Ezek a kamerák alapvetően nem szokták szeretni azt, hogy a perspektívát úgy adják vissza, hogy ne dőljön minden, de ez utólag korrigálható. A helyszín alkalmas lenne, de valami még hiányzik, hogy ez izgalmas legyen. (hegyi)

Itt is az utómunka az elsődleges bajom, van az egészen egy szürke fátyol, ami ha ez egy erősen őszi esős kép, még valamelyest érthető is, de az az igazság, hogy az őszi slpeen érzetet se jó ennyire szürkébe tolni, vagy ha igen, akkor is kell emelni a tónusokat. A másik az, hogy a tetejéből levágnám azt, ami már az ég és a világos rész, a sín felett simán mehet, koncentráltabb lesz a formavilág. (hegyi)
értékelés:

Első blikkre nekem a Csinibaba ugrik be, a hangulata hordoz valamit abból az időből, amit a film is bemutat, és bevallom, engem ez a golden hour dolog se mozgat igazán, szóval hogy pont akkor vagy előtte, szinte mindegy. Azt persze nem tudom, hogy mennyiben volt tudatos részedről ez a fajta időutazás, de mindez mellett vagy függetlenül ettől a karóra fém szíja az kilóg. Érdemes ezekre az apróságokra figyelni, ha a korábrázolás fontos, akkor azért, mert nem korhű, ha csak a szín és forma volt fontos, akkor meg azért, mert hideg, rideg, technikai hatású ügy. Ha nincs nyoma a karon annak, hogy a napozás miatt a szíj alatt a bőr világosabb, akkor simán a fotó erejéig le lehet vetetni. (hegyi)
értékelés:

Na, látod, azt szeretem, amikor beindul az agyad és csinálsz valami olyat, ami egyrészt jellemző is a humorodra, másrészt lehet vele foglalkozni, nézegetni, keresni a hogyanját, és benne vagy, személyes, a tiéd. Ez egy szuper jó ötlet, tetszik. Az utómunkával van még mit kezdeni, és persze, a gép, amivel készíted is befolyásolja némileg az eredményt, de kit érdekel mindez, ha az alap ötlet kurva jó. Szóval hajrá. Egy verzió is jön tőlem, mire is gondolok az utómunkát illetően, csak a tónusokkal játszottam. (hegyi)
értékelés:

Szép ez, persze, hálás téma, jók a színei is, szóval ezért sok lájk jár az instán, de engem az azért érdekelne, miért vágod ennyire szűkre? Mi az oka? Valami bizonytalanság a kompozícióval? Vagy ha ennyire körbevágjuk, akkor fontosabbnak hat? Elég egy pillangó a képre? Igen, ezek valid kérdések, ha ezek merülnek fel benned, de akkor a választ is tudod. Elég lehet egy pillangó is, ha van sztorija, viszont a körbevágással feltűzted egy lepkegyűjteménybe, ahol már a sztori lényegét veszti. (hegyi)
értékelés:

Vannak pillanatok, amiket az ember ott és akkor valamiért nagyon közel érez magához, érzi benne a fókuszáltságot és a pillanatot, aztán kicsivel később ki szokott derülni az igazság, hogy megáll-e a lábán a kép vagy sem. Én most innen ülve, mivel nem voltam ott, nem tudom, mi az, ami az impulzust adta neked, hogy ez inkább volt valami technikai kíváncsiság, mit tud a gép, vagy a momentumba feledkeztél bele, de nekem most valami hiányzik ahhoz, hogy ez a kép önállóan működjön. (hegyi)