Feladatmegoldás

Itt most próbálok pozitv kisugárzású munkatárs lenni
Lusta vagyok, ezért olyan portrét próbáltam csinálni, amit máskor is fel tudok használni. Azaz olyat, amin jól mutat az ember, de a ruházat, a helyszín és a tárgyak is hozzám tartozzon, azaz ne kamukép legyen. Ehhez, a következőket próbáltam a képre vinni: Nyugalmat árasztó, de komoly környezet; Komoly tekintet, de könnyed testtartás; Legyen rajta státusszimbólumnak számító kütyü (laptop), de lehetőleg ne domináljon; Valami színharmónia (kék ing – sárga irattartó); A szellemi munkát jelzendő toll, de csak egyszerű, hogy véletlennek tűnjön; és kicsit alulról fényképezve, hogy érezze az ember, hogy felfelé néz. Kérdés, hogy nem vittem-e túlzásba, nem lett-e irritáló?

Kedves Ákos, sorolom a problémákat. Formai dolgokat először. A laptop feketéjéből többet kell adni, vagy épp csak jelzés értékűt. A sárga a kékkel és a szürkészöldes háttérrel együtt egy agresszív folthatást kelt, vagyis vagy nem kell jelen lennie, mint színhatás, vagy még többet kell belőle adni, dinamikusabbnak kell lennie. A beállított póznál a tested alkotta ív akkor zárulna, ha lent többet adnál magadból, így ezt a formát, mozgást elvágtad. Mivel tehát a feketébe, sárgába is és az alfeledbe is belevágsz, így megtörik a kép ritmusa. A test hajlata adná a ritmusát a képnek, aminek ellenpontja lenne a fekete laptop és a sárga iratrendező. A színek összeválogatása, ha az arc üzenetét tesszük középpontba, szintén hibás, mert minden szín ugyanabba a világos tónusrendbe tartozik, így ezzel a lapos világítással, vakuzással megfagynak a gesztusok. Azt talán már te is érzed, hogy túlkomplikáltad a dolgot abból a szempontból is, hogy vagy a laptopon dolgozol azt az öledbe véve, vagy tollal írsz, de ebben a pózban lehetetlen vállalkozás számítógépezni is és írni is, egyszerűen kivitelezhetetlen. Az önbemutatást, a kettes leckét, vagyis a portrét tehát szeretnénk, ha megismételnéd. (szőke)

Második lecke

Az biztos, hogy lehet érzékelni, hogy egyre összetettebb kompozíciós rendben gondolkodtok, és sűrítettek is most már a képek, de ezzel egyre nagyobb kihívásokat hoztok létre magatoknak, de ettől még a kihívás kihívás marad és ahhoz pontosan kell hozzáállni. Jól látható a profil, de a kép titka nem csak a kéz és az arc formáiban rejlik, hanem a kettő között lévő sötét űrben is, a negatív formák játékában. Attól, hogy ez a háttér homogén, sötét, semleges, ettől ennek a játéka igazából a fontos a képben. De ebből az következik, hogy még szűkebbre kellene venni a kompozíciót. A kép felső határánál a haj kezdeményéig le kéne vágni, mert ott a haj egybeolvad már a háttér sötétjével - és ha már az alsó határnál vágjuk, akkor miért nem a száj vonalánál, vagy pedig ha az absztrakt formákat és kapcsolódásokat keresem, akkor az orrnál is vághatok fentebb, mert így a kép alja befejezetlen. Az első leckére pedig várjuk a megoldásod.(szőke)
értékelés:

Ez egy szűk képketrec, benne én illetve ami látszik. Kicsit Rousseau, kicsit Chagall, kicsit az Édeni sztori és más eszembe most nem jutó mögé bújva, talán nem eléggé, azért jó étvágyat.

Ez egy nagyon izgalmas film. Azt is tudjuk, hogy Dénesnek olyan kamerája van, hogy ha megfeszül se tud hozzá hangot venni, így kérünk benneteket, hogy hangosítsátok meg ezt a mesét, készítsetek hozzá hangokat - brlmm, brlmm - lehet zene, szájhangok, hogy ne így kelljen másnak nézni, hogy nincsenek hangok. Ha olyan minőségűek, akkor azok is felkerülnek és lehet értük kapni disznót. Ez természetesen Dénesre is igaz. (szőke) értékelés:

Kertem barátja az én barátom is.
Barátságos kis énekes, közel engedett magához.

Lacipapával mindig valahogy esendő vagyok és megnyílik a szívem - ez olyan lacipapás kép, ahogy a kismadár néz, nyilván nem lehetett neki sem könnyű ilyen közel menni, így végre én is megnézhetem, hogy néz ki egy ilyen kismadár. Egyszerű, keresetlen kép, egyszerű eszközökkel. (szőke)
értékelés:

Éjt nappallá
Szerintem a vágyakozás olyan dolog, ami folyamatosan jelen van az életünkben. Ezt a tulajdonságát igyekeztem bemutatni.

Kedves Vera, úgy látszik, most ilyen kaleidoszkópos időszak van, Márk képénél is ilyesmivel találkoztunk, de az itt nagyon szimpatikus, hogy bár egy érdekes tükröződést figyelhetünk meg, de az élesség-életlenség, a fények megválasztásával az alkotó meghaladja azt, ami a tükrözésből adódik. Nem csak a virágok, hanem egyéb képalkotó elemek is játákosan csak kvázi ismételnek, ezért a szemlélő vissza-visszatér a képhez, hogy újabb és újabb titkokat, rétegeket fedezhessen fel. A kép ritmusa a szecesszió szabályait követi, mert miközben sejhetően konkrét formai, emberi motívumokat látunk, közben az egész egy ornamentikai játék is, mintha a valahol Bécsben egy régi Klimt képnek a részletét látnánk, ahol az ívekkel, díszítésekkel játszanak. Egy kis korrekciós javaslat, hogy a kép alsó középrészén lévő fénykör világossága túl erős, ebből adódóan a formai játékra is ráül. (szőke)
értékelés:

Kapcsolat
Újdonsült barátomat, és barátnőjét szeretném nektek megmutatni, s egyben az ofő kérésének is megfelelni. Tehát ez egy közeli kettős portré, a 4-es házi feladat ismétlése.

Kedves Feri, nagyon szép a ritmizálása a két emberi alaknak, nagyon jó az arc metszése, kompozícióban a fiú szemöldöke felett még hagytam volna egy kicsit. A tónusoknál az előtér-háttér kompozícióval lehetne még játszani, erősebbé tenni azt, a tér viszonyát tágítani úgy, hogy a kislány arcát világosabbra, a fiú szürkés árnyalatát, vagyis középtónusait mélyebbre venni - ezzel a dinamika is nőne. Sejtésünk szerint egy alapjában színes felvételt alakítottál szürkeárnyalatossá, aminél mindig kell utólag ellenőrizni a konverziót, mert módosítás nélkül sokszor lesz túl lágy a végeredmény. Mivel a hetes háti feladaton kívül azt is jeleztük, hogy jó lenne, ha azok, akik már elkészítettek egy-egy leckét egyfajta értelmezésben, te Feri a közelikkel, részletekkel próbálkoznál tovább, ahogy itt is. (szőke)
értékelés:

Egy elkésett találkozás
Egy kép a vágy házifeladathoz, ha ez sem nyeri el a tetszéseket, mindenféle vacakkal foglak elárasztani benneteket. :) Ha a pedellus is engedi.:)

Kedves Feri, nem elemzem, tudod, hogy jó a kép, érthető, arányos, visszafogott. Ezzel a "tág korszak" megvan, kezdj el közelikkel dolgozni, meg testekkel, portréval. (szőke)
értékelés:

Van úgy, hogy az ember csordultig telt pohár...

Nagyon szépen köszönjük, hogy a hangvers, hangmobil már régebben megérkezett verziójára, amely a vágy házi feladatra készült, sikerült befejezned a filmes változtatot is. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy elég összetett és nagy vállalkozásba fogtál. Elsősorban azért, mert a lírai képvers kategóriájában készítetted el munkádat (utalnánk régi kisfilmekre, akár Zolnay Páltól, vagy akár Huszárik Zoltántól). Ennek a stílusnak is megvannak természetesen a szabályai. Sok filmes eszközt használtál, áttűnés, visszafelé lejátszott képek, kézi fahrt stb. A hangosfilm (mindegy, hogy játékfilmről, vagy kis etűdről beszélünk) egyik fontos kritériuma, hogy a képek és a hangok egységes zárt rendszert kell, hogy alkossanak, és amennyiben ez az arányrendszer helyes mértékű, akkor tudja kifejteni komplex hatását. Abban az esetben, ha vagy a hang, vagy a zene nagyon emlékezetes, avagy a képek nagyon megkapóak, bármennyire is jó valamelyik részegység, nem lehet egységes üzenetről beszélni. Márpedig a szabályrendszerhez ez hozzá tartozik. Mi most részben könnyebb helyzetben vagyunk, mert a hangmontázst előbb megismerhettük. A rádiójátékban egyszerre van jelen hangszeres zene, és monológ, amelynek többségét magyar nyelven halljuk. Időnként vélhetően kánonban is szólnak az üzenetek, ez teljes, egységes szövetet alkot, bizonyos szavakat azonban jól lehet érteni. Ezekből arra a következtetésre jutunk (Rubik kocka, rózsapatron, konyak) hogy a szövegi utalások a múltra tekintenek. Ezt megerősíteni látszik a képi világ is, mely alapvetően hármas egységbe rendeződik, de a vágás tematikája is három nagy részre bontja a képeket. Első rész lassú, kézi fahrt egy kertben, ezen folyamatosan átsejlik egy fém tányér és benne egy pohár. Megjegyezzük, hogy jól felismerhető, hogy a tányér felső gépállásból van rögzítve, benne a pohárral, maga a felvétel pedig többször visszafelé van lejátszva. Úgy tűnik számunkra, hogy maga ez a nézőpont tudatosan asszociál egy szem formára, amelyben az a pohár a szemgolyót jelzi. Ennek a kompozíciónak akár véletlenül, akár tudatosan nagyon hasonló a piktogramja az egyiptomi kultúrában is használt Horus motívumra. Ez a képsor keveredik, áttűnik a kertben bolyongó kamerával. A hármas egység második része egy homokos felület vagy homokozó, és egy kis golyó kapcsolata. Itt vagy egy temetés, vagy akár egy ültetés fázisait láthatjuk, de ha az ültetés mellett döntünk, gondolnunk kell arra, hogy egy fát is úgy ültetnek el, hogy először a gyökereit eltemetik. Ez a szakasz egyszerre próbál a születéssel és a halállal is foglalkozni. Majd egy erőteljes, a film eddigi stílusához viszonyítva durva fekete blank következik, ezt követően egy szintén fordított sorrendben levetített harmadik egységet látunk, ahol az enyészetből, a hamuból és a porból a homokos földben létrejön egy vörösre festett papírrózsa. Itt is felső gépállást használ az alkotó, ettől az egész olyan, mint egy kis fészek, ajak, vagy barlang, és egy kezet látunk, amint ebből a megszülető rózsából, a rózsaszirmok mélyéból egy üveggolyót (varázsgolyó) mutat fel nekünk. Mind a három egység létrehozását, megszerkesztését tudatosnak gondoljuk, bátor vállalkozásnak tűnik, hogy meri az alkotó vállani a szomorúságot, az egyedüllétet és egy kódolt kiáltást a világ felé. Talán csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy nagyon jó hogy a képek nem szolgaian követik a vers konkrét üzeneteit, de mégiscsak időnként többször meg lehetett volna próbálni szinkronban kapcsolódni a hangi világhoz - bár én megértem, hogy a Rubik kockát nagyon nehéz egy üveggolyóval helyettesíteni.) A szövegi vers változat nagyon erőteljes, dramatikus, mellbetaszító, és ehhez képest a képi világ picit pasztelesebb, bátortalanabb. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy egy filmet egységében kell tekintenünk képpel és hanggal. Mindezeket nem azért szerettem volna közölni veled, mert bármilyen bajom lenne ezzel a filmmel, sőt, büszke vagyok rá, hogy január óta készülhetett nálunk egy ilyen szép alkotás, hanem úgy gondolom, hogy a műhelymunkák szempontjából fontos, hogy ezekről beszélhessünk, még akár akkor is, ha esetleg mi nem mindenben lájtuk helyzeteket jól. Nagy köszönet a filmért, és 3 disznó. (szőke) értékelés:

Rengeteget kísérleteztem az arcommal, portrémmal, természetesen fényképezőgéppel, most egy teljesen szokatlan perspektívából közelíteném meg magam, hogy olyan részeket is felfedezzek magamból amit egyébként nem láthatok. (Ez már akár tanulmány is lehet, gyűjtögetem a képeket a sorozathoz). Sérülékely ez a pont, a nyakam, télen jól betakarom, nyáron meg hagyom, hogy érvényesüljön.:) Azt hiszem, ez az egyik legnőiesebb részem.

(Állat)barátaimmal együtt keressük a megoldásokat bizonyos problémákra. Ezért (is) szeretem őket.

Szőke videoüzenetben értékel - egy technikai jelzés, hogy a jobb és bal oldal a filmen értelemszerűen fel van cserélve, vagyis amikor Szőke a tollával a kamerának magyaráz, ott tessék a látottakat tükrözni. értékelés:

A lecke az ember és a természet viszonyáról, a természet megjelenési formáiról szól. Megragadni a pillanatot, bemutatni olyan helyzeteket, melyektől jószerivel eltávolodtunk, figyelmet felhívni olyan történésekre, melyek a természet folyamatait mutatják be, mindez a természetfotó területe. Tavasz, nyár, ősz vagy tél, a természet változik. A szépség önmagában csak eszköz. A tartalom, a kép üzenete a fontos. Még a városi embert is körbeveszi a természet, találkozik vele parkokban, tereken, de akár egy erkélyládában is. A természet mindaz, ami élhetővé teszi a környezetet, legyen szó fűről, fáról, bokorról, virágról, állatokról, madarakról vagy rovarokról.

Ami a technikát illeti: a kép mérete minimum 1280 pixeles jpg, ne használj erős tömörítést, mert akkor a végeredmény csúnya lesz, bekockázhat. A file neve a következőképpen néz ki: vezeteknevkeresztnevÉÉHHNN_1, azaz a neved, a dátum, amikor feltöltöd, valamint az alsó aláhúzás után egy sorszám, hogy azon a napon hányadik kép lesz feltöltve. (példa: hegyizsolt151116_1.jpg). Magyar ékezetes karaktereket ne használj!

Mi az, ami felemeli a képet a természetfotó kategóriájába? A személyesség, a formai és esztétikai emelkedettség, a kitartó megfigyelés és a tisztelet. Kattints ide a feltöltéshez!

Márti portréja

megjegyzés: ezt még mi kértük Mártitól, hogy hadd tegyük föl ide. (hegyi)

Életem első ehető muffin-ja
Három hónap után eljött a nagy pillanat, hogy bemutatkozzam, és nincs ennél jobb alkalom, mint életem első jól sikerült muffin-jának bemutatásával. A legszebb majd az lesz, amikor életem első jól sikerült képével jelentkezem.

Kedves Emese, mivel a kezdetektől itt vagy velünk és a háttérből szemléled az eseményeket, ez a pillanat nem csak attól nagyon fontos, hogy az első ehető muffinra is sor került, hanem attól is, hogy nyilván a többiek alkotásai és üzenetei adtak neked annyi bátorságot, hogy végre elkészítetted az Estiskolán az első házi feladatod, és ez önmagában egy nagy dolog. A tükröződés mint eszköz kiválasztása az első házi feladat szempontjából (amely ugye az volt, hogy nem látszódhat az alkotó feje), és a sütemény szempontjából is jó választás. Talán csak annyi kompozíciós változtatást végeznék, hogy a tükröződés körüli fém felületből jobbról, balról és az alsó képszélen horizontálisan is annyit vágnék, hogy csak egy pici szürke határolja körbe a tükröződő felületet, így a fotós és a sütemény kapcsolata még erősebbé válna. Nagyon várjuk a további munkáidat és örülünk a bátorságodnak, a többiek nevében is légy üdvözölve az alkotók között. (szőke)
értékelés:

Én már fürdeni megyek.

Kedves Ági, a képedre video üzenetet készítettünk. Két disznót adunk. (szőke)
értékelés:

Kedves Noémi, ez is egy őszinte vallomás, mert egy személyes teret mutat be. Pesovár virágja, Aureliano, Kovács és a Lacipapa elindít egy új irányt, gondolatot. Ezeket együtt kellene kezelni. Gondolkodásuk közös vonala - anélkül, hogy a négy alkotó összebeszélt volna - abban rejlik, hogy nagyon hasonló világlátással, bátran mutatkoznak meg. Noémi munkájához talán annyi lenne a hozzáfűznivaló, hogy az elbeszélésből egyértelműen kiderül, hogy az emberekkel foglalkoznak, az emberi testtel, bár szövegben elhangzik, hogy egy próbafolyamat után késő éjszaka van, mégis az a tér, amit a kamera többször is megmutat, és színpadnak hívunk, függetlenül attól, hogy ez nem egy híres kőszínház színpada, mégis szakrális tér. Nagyon jó lett volna, ha ebben a térben a valódi embert is látjuk. Mivel a filmben van vágás, ezért úgy gondolom, hogy egy statív, vagy más állványzat segítségével Noémi saját magát is belekomponálhatta volna az etűdbe. Hiszen ez a tér az ő életének egy szakrális helyszíne. Ha van hozzá bátorságod, akkor ezzel a legvégén ki is lehet igazítani a filmet. Akár egy ottani jelmezben akár a civil öltözékedben, vagy akár más módon. (-szőke-) értékelés: