Szorgalmi

Köldök

Lehet már elcsépelt a tükrös téma, de még nem bírtam letenni.

Az a világ, amit Éva ezzel a kis tükörrel megtalált nagyon érdekes világ. Ide hadd hozzam párhuzamként, mert nagyon erős a párhuzam, Vedres Áginak a képét, akinek tulajdonképpen úgymond a beköszönése ide a Látszótérre jó pár évvel ezelőtt még Estiskolaként egy hasonló, csappal kapcsolatos tükröződéses játék volt, és mégis más. Addig, amíg Ági üzenete azért egy tulajdonképpen a maga kitárulkozásával mégiscsak egy visszafogott üzenet volt, és tulajdonképpen a sok áttétel között az üzenet őszintesége más szintre került, én itt egy nagyon személyes dolgot kapok tőled. Én jónak tartom ezeket a ritmusokat és az is jó, hogy mindezt úgy tudod megfogalmazni, hogy nem nagyon lacafacázol. Tehát itt a kezed, szépen meg vannak csinálva a körmeid, itt a kis műanyag tükör a maga fröccsöntött keretével: itt a köldököm. Ezek azért jók, mert egy személyes szituációt mutatsz, egy naplójellegű kitárulkozást. Ez fontos, mert azt gondolom, hogy ez a fajta rácsodálkozás az, ami az alkotásoknak az alapja, hogy úgy tudjunk dolgozni, hogy nincsenek ítéleteink, hanem csak kérdésfeltevéseink vannak és azokra a válaszokat keressük. Anélkül, hogy ítélkeznénk, anélkül, hogy akár saját magunkkal szemben is ilyen szűrőket használnánk, hogy mit szabad elmondanom, mit nem, mit mutathatok, mit nem. Sőt hát mondhatnám itt párhuzamnak Borsay Mártinak az egyik táborban készült képét, ő is egy tükörrel dolgozott. Szóval én abszolút méltónak érzem ezt a képet ezekhez az előzményekhez, sőt én azt gondolom, hogy bár azt mondtam néhány elemzéssel ezelőtt, hogy már a tükörből valahogy keveredjünk ki, de lehet, hogy ezt nem tettem jól. Mert, hogy neked ez egy fontos önismereti kellék és ezt a kelléket nem szabad tőled elvenni. Hajrá, három csillag, a leckemegoldás is megvan, és tessék folytatni a munkát. (hegyi)
értékelés:

Volt hó, nincs hó

Tél esti havazás a turistaszálló előtt, az olasz hegyekben.

István, tessék a hiba leckét egy kicsit megnézni! A hiba nem az, hogy elrontottam egy képet, aztán beküldöm – így bármit be lehetne küldeni. A hiba az, amikor van egy konkrét tervünk, amit meg akarunk valósítani, aztán közbejön valami, amit nem terveztünk és ez hozzáad ahhoz, amit szerettünk volna, és egy plusz érték, egy plusz lehetőség nyílik meg – tehát ezt ábrázoljuk. Tehát a rontott kép semmi esetre sem tartozik ide. Ez egy rontott kép, István. Miért lett ez lefényképezve? Azt sem értem, hogy mi volt ezzel az eredeti célod, mit akartál ezzel megmutatni? Hogy van egy út, ahol lámpa van és este van? Nem tudom, bocsánat nem értem, hogy mi okból nyomtad meg az exponáló gombot. Akkor még a hibáról nem is beszéltünk, tehát akkor ez a hiba mit adott hozzá (szebb lett, izgalmasabb lett...). Erre én most nem tudok mit mondani. (hegyi)

Egy hang

A képet én két részre osztanám, egyrészt a fő motívumra, ami a húrt pengető kéz, másrészt minden egyéb másra, ami a háttérben, vagy egyébként ezen a hangszeren megtörténik. A húrt pengető kéz tökéletesen rendben van, jó ritmusban, jó pillanatban kaptad el ezt a helyzetet, látjuk, hogy éppen a megpendítés előtti másodpercben vagyunk, a húr már benyomódik, a pengető már feszíti ezt az egészet, tehát rögvest már meg is fog szólalni ez a hang. Ez egy nagyon jó pillanat, ez mindenképpen pozitívum. Van a hátterünk, ami egyrészt egy nagyon szépen elmosott háttér, bár van egy függőlegeshez közelítő vonalunk, amit nem biztos, hogy tudok értelmezni, hogy mi akar lenni, de talán kevéssé zavaró, ugyanakkor a kép jobb oldalán, ahol a húrokat lefogó kezet kellene lássuk, ott ennek csak egy jelzését látjuk, valamiért ki is csúsztunk egy kicsit a képből, de ráadásul valami tárgy takarja ezt a kezet. Ezét ez a forma és ez a gesztus nincs befejezve. Tehát miközben van egy jó felvezetésünk és egy jó pillanatunk, belekerült a képbe egy olyan elem is, ami továbbgondolást igényelne, ami befejezésre vár. Azzal, hogy ezt beemeltük, meghoztuk a döntést, tehát ott van ez a kéz, és én ezt fontosnak is tartanám, mert a legritkább eset az, amikor a gitárhúrokat anélkül pengetnénk, hogy a másik kezünkkel csinálnánk valamit, tehát szükséges ez a másik kéz, de legyen befejezve. Ha a kép egészét nézem, akkor van egy abszolút három csillagos pillanatunk, ami kompozícióban nincs jól megoldva. Kettő csillagot gondolok erre a képre, és azt mondom Lacinak, hogy ha van mód, akkor ezzel a témakörrel még foglalkozzunk, mert látom, hogy őt a zene, a koncert, és ez az egész élmény, amit a zene adhat, erősen érdekli, úgyhogy foglalkozzunk ezzel. Még egy dolog: Laci, az első három leckét még ne lépjük túl, mert fontos lenne. Több irányt elindítottál, aztán mindegyiket befejezés nélkül félbehagytad. Jó lenne ezeken az irányokon még továbbhaladni.(A kép átkerül a szorgalmiba, mert a zene lecke megszűnik.) (hegyi)
értékelés:

2013. február 15-én (PÉNTEK) este 7-től tartjuk a Látszótér idei első találkozóját. Mindenkit szeretettel várunk, kezdőt és haladót, régi és új tagot, fotóst, rádióst, egy évadnyitó beszélgetésre, együttlétre. A helyszín szokásosan a Drunken Tailor. Természetesen Gonnok lesz most is a házigazdánk. Kérjük, hogy itt a hozzászólásoknál jelezz vissza, hogy láthassa mindenki, kikre számíthatunk, és azt is, hogy a hírt add tovább! A cím tehát: Budapest, VIII. kerület, Népszínház utca 26. (a Blahától nem messze).

Koraérés

Balaton Sound 2007, elkapott pillanat, sajnos már nem volt idő korrigálni.

A filmet főképp a szakkörösöknek készítettem, az elemzésről, az elemzésre kapott viszontválaszokról, az eszmecseréről, annak szükségességéről. Szó esik még a feltöltésről, az ismétlésre adott leckékről is, és nem utolsó sorban arról, hogy ismerjük meg egymás véleményét, hogy tanulhassunk egymástól.

Vlagyimir Viszockij

75 éve született Viszockij, ezt a képet akkor készítettem, amikor Marina Vladyval megismerkedtek.

1év

Sziasztok!

A Betonút Galéria (Budapest, XIII. kerület, Gogol u. 9) szeretettel meghív minden érdeklődőt Balla Demeter Kossuth-díjas fotográfus Arcok és otthonok című kiállításának megnyitójára 2013. február 1-jén (péntek) 18 órai kezdettel. A kiállítást Kincses Károly fotómuzeológus nyitja meg. Megtekinthető 2013. március 29-ig hétköznap 8-17 óra között. Az eseményt a Fotoklikk élőben közvetíti, melyet ide kattintva tudsz nézni.

Zsák a foltját

Adott volt egy kiégett izzó, és egy törött gyertyatartó. Valamiért pont összeillettek, ki tudja miért. De nem hagyhattam megörökítetlenül. Az árnyékokkal valóban gond van, nem így szerettem volna. De nem állt rendelkezésemre elegendő lámpa.