Kedves Krisztián, üdvözlünk a közösségünkben, erős kezdés, jó dobás, hatásos és kifejező, amit mutatsz. Benne van a bizonytalanság, a kezdés, a vágy, szóval szép munka, ráadásul mindezt egyszerű eszközökkel mutatod meg nekünk. Kifejezetten tetszik, hogy a sárga csík ferde, ez ad egyfajta dinamikát az egésznek, amit a csámpásan tartott lábfejek húznak vissza. Köszönet, várjuk munkáid! (hegyi)
értékelés:    

Megannyi zöld békaufó néz ránk ebben a szürreális színvilágban, és a (f)elforgatás, képkivágás mind egy irányba mutat: egy jó megfigyelés hatásos megvalósítása felé. István, azt kell mondjam, hogy jó lenne, ha ezekből a pillanataidból csipegetnél és archiválnál magadnak, mert jó lenne, ha más fotós barangolásaid idején is fel tudnád idézni ezt a lelki- és fizikai állapotot, ugyanis erre van szükség akkor, amikor az ember fotóban szeretne közölni. Pontosan arra gondolok, hogy el kell tudni rugaszkodni a valóság kötöttségeitől ahhoz, hogy egy új minőség jöhessen létre. Itt ez megtörténik, ráadásul semmi izzadt erőszak, semmi pepecs nincs rajta. Gratulálok! (hegyi)
értékelés:    

Az ötlet, a gondolat kiváló, és sokunk számára meglepő is, hogy egy vonalkód szkennerrel miket lehet varázsolni, de egyben tanulmány is a kép, ugyanis azt gondolom, hogy ha van rá mód, érdemes lenne a tapasztalatok alapján pontosítani a portrét. Hiszen ha tudjuk, hogyan rajzol a szkenner, akkor eldönthető, hogy mire akarjuk kifuttatni az üzenetet, a személyiség mely aspektusát kívánjuk kidomborítani. Bezárni egy kockába? Hullámokkal keretezni? És ha ez megvan, kérdés marad még a modell gesztusa, hiszen nem mindegy, hogy ő épp mit csinál, mert hát mégis csak ő a főszereplő. Integet, rajzol, olvas, varázsol? Végül örök kérdés, mit üzen az öltözet. A feliratos póló reklámoz is, ezt is lehet az üzenet szolgálatába állítani. Tehát összefoglalva ezek kohéziója az, ami jó portrévé nemesítheti ezt a tanulmányt. A konklúzióm, hogy megvan a 3 csillag és kérek egy ismétlést, ha lehet. (hegyi)
értékelés:

Az az érdekes, hogy óhatatlanul összehasonlítom ezt a képedet az előzővel, de te akartad, mert oda is linkelted az előző képedet, és nagyon jó, hogy ez a két kép itt van, mert nagyon érdekes a kettőt összehasonlítani, ugyanis és itt most nem csak az a kérdés, hogy mennyi idő telt el, hogy 5 év differenciáját látjuk abban a korban, amikor 5 év nagyon sokat számít egy ember életében, nagyon sok változás lehetőségét hordozza. Hanem az is egy nagyon érdekes megfigyelés számomra, hogy hogyan változott az a problémakör, ami téged körülvesz, mert mind a kettő nagyon erősen mesél. Az egyik egy gyereknek a kétségbeesését, és szembesülését bizonyos dolgokkal, míg a mostani kép már a nő, és ebben már van rafináltság. Ebben már benne van egyfajta női praktika, vagy játék, tehát amíg az első egy olyan rácsodálkozás a világra, ahol a sérülékenység is megvan, itt már a sérülékenységnek esélye sincs, mert a helyére lépett egy erő, egy határozottság. Nagyon-nagyon jó ez a kép pár, egyébként érdekes játékoknak is helyet adhatnak, hogy mi van akkor, ha egymás mellé tesszük őket úgy, hogy összeforgatjuk őket a vágásnál. Köszönöm, hogy ez a kép beérkezett, és én azt gondolom Mariann, hogy azt a fonalat, amit mi elkezdtünk, és elkezdtünk vele játszani, lehet, hogy innen kellene visszavenni, és innen újból indítani. Itt most megfogtál valamit, és van is kapcsolódást. Ne felejtsd el, hogy itt van egy kötődés, és ez a pont kimozdíthat téged arról az irányból, hogy mit is keresel, és adhat egy lökést. Köszönöm, 3 csillag, és leckemegoldás. (hegyi)
értékelés:    

Az van, hogy van két függőleges formánk, amik jól aránylanak egymáshoz, ráadásul a falnak a formái, tehát ezért két téglalapot látunk, és ebbe a térbe robban be ez a vörös, ami az íveivel jól mutat, csak nem értem, hogy mi az, ami még ott rajta kívül is ott van valami fekete, vagy nem tudom, mi, és mivel ezt nem tudom megmagyarázni, ezért az ott, mint kérdőjel ottmaradt. Ez az egyik problémám. A másik, hogy nem tudom, mert nem látom ezt a fotelt, nem tudom megmondani, hogy milyen lehetőségeket hordoz magában, ezt te tudod, de valahogy olyan nekem most, hogy nem vagyok meggyőzve arról, hogy ennek a formának nem voltak dinamikusabb íve, ami még nagyobb feszültséget tud hordozni, mert ez így elég lankás, miközben igényelné a még nagyobb robbanást. Ami a színben megtörténik, azt formában is követni kellene. Nem tudom, hogy ismételhető-e a kép, ha igen, akkor kérnék egy ismétlést. (hegyi)