Szakkör | Page 23 | Látszótér

Életem első "profi" fotója, amely egy esti séta eredménye. A kép mint érezhető is, nagyon amatőr, egy iPhone X kamerájával készült, ám kíváncsi vagyok profi(k) véleményére is. Számomra kedvelt stílus, szeretem az ún. "aesthetic", avagy esztétikus képeket, beindítják a fantáziát, mint például szerintem ez a kép is. (Hozzátenném, tudom hogy meg vagyunk kérve, hogy az első kép egy önarckép legyen, sajnos nekem nem így adták a körülmények, amint tudom bepótolom!)

Üdv a téren, azzal kezdem, hogy a bemutatkozó első leckét ne hagyd ki, az önportré és a vele való munka fontos. Hogy mit értesz esztétikus képen, nem tudom, mint irányvonal nem ismerem ezt ebben a kontextusban. Ha a mértani, egyszerű képelemekkel operáló dolgot gondolod, akkor ahhoz viszont érdemes figyelni a vízszintesekre, függőlegesekre, párhuzamosokra, nem jó, ha a vonalak széttartanak. Tudom, hogy telefonnal ezt nem olyan egyszerű megoldani, de azért nem is megoldhatatlan. Várom a munkáid. (hegyi)
értékelés:

Kellemes ünnepeket kíván a Kiccsalád idén is!

Azért elemzem le, mert szeretnék segíteni, mivel a negyedik évet tolod a 365-ben és vannak problémák, amik újra és újra megjelennek. Meg tudod fogni egy szituáció lényegét, de kompozícióban és a pillanat megragadásában nem érzem a dolgot biztosnak. Jó lenne Ánci, ha visszatérnél a 365-ből leckéket csinálni, lassabban haladva de nem kikerülve a kényelmetlen leckéket, és feladatokat kitalálni, mert a 365 gyakorlás és rendszeresség tekintetében jó dolog, de egy idő után én úgy érzem, nem segít az előrelépésben. (hegyi)

Boldog karácsonyt szeretettel!
Wesołych świąt z miłością!
Merry Christmas with love!

Az erdei képek készítése kezdett el a legjobban érdekelni mostanság. Egy korábbi gyakorló túra eredménye ez a két fénykép is. Késő délután készültek amikor a Nap már lemenőfélben volt.

Úgy is mondhatnám, az egyik tárgyias, a másik mágikus realista, meg úgy is, hogy az egyik úgy tűnik, hogy kapott egy kis HDR-szerű valamit. Ha egy sorozatba fog az ember, azt jó előre tisztázni, milyen mozgásteret hagy magának, milyen elvekhez vagy szabályokhoz ragaszkodik, hogy ne legyen nagyon szerteszét az egész. Hát, majd meglátjuk, a téma érdekes, de egyelőre így ezek alapján nem látom még, mire megy ki a fuvar. A kettőt összehasonlítva nyilván az első az, ami látványosabb, de javarészt ez ennek a furcsa fénynek köszönhető, a másikban nem találom a kapaszkodót. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

Sokat tipródtam, hogy mi legyen a hónap képe mert van jó pár kép ami megérdemelné. Bach Viki hendikeppel indult mert ő választott a múlt hónapban, jó pár képe megint nagyon jó. Kiváltképp tetszik a tengerpart képpárja. Ugyanakkor mostanság vagy valami új lencsével vagy a fotoshppal varázsol de nekem már túl sokat. Pl a Murphyvel képe nagyon tetszene de kóvályog a középfülem attól, amit a kép széleivel tett. Ingrid képe is megérdemelten lehetne hónap képe, amin nálam elbukott, az a kép bal széle, ahonnan én vágtam volna, hogy a bal felső sarokban ne nyíljon ki a kép, egész más hatást adna a vágással. Feri fallikus fotója sajnos az évszak áldozatául esett. Ez az egyenszürke ég agyonyomja a képet, pedig az elképzelés jó lenne. Imre király "nő"je megint csak egy remek darab. Simán járna a hónap képe. Ami miatt mégse erre esett a választásom, az a (nekem) túl sok effekt. Nagyon bátor kép de a felkent rétegek, effektek mögé bújás még ott van benne. Szerintem lesz ez még ennél sokkal megközelíthetőbb is. Majd akkor. Áron képe nagyon szoros versenyben volt a kiválasztásban, de végül nem nyert, mert engem a kép nézése közben folyton zavart a nyársra felszúrt anyuka(?). Ha csak a két gyerek lenne a képen nagyon koherens meséje lehetne, de így a háttérben a nőalak, aki kinéz a képből ezt egy kicsit szétzilálja. Péter képéről csak a legőszintébb tisztelettel tudok beszélni. Irtó nehéz technikai műfajban egy nagyon profi munkát tett le az asztalra (vagy inkább fel a képernyőre). Nekem bejön az ellenfény, főleg így, hogy az árnyékos oldalon is minden részlet megvan (gondolom van kis derítőernyő beépítve az etetőhöz). Kuklis Ádám automatája is nagyon tetszik, de nekem bezavar a mellette levő másik, főleg hogy tükröződik is rajta valami. Másrészt nagyon torzít a lencse, ami egy ilyen jellegű képnél rém kellemetlen. Minden egyenes szét tart meg össze és görbe is. Ha a lencse ezt adja, ezt épp lehet utólag is korrigálni. Ányeszék szánkózós képe szentimentálisan nyerő véletlen reneszánsz kategóriában. fotótechnikailag kicsit sajnálom a félkarú kislányt, félő, hogy leesik ha csak egy kézzel tud kapaszkodni a szánkón.

Ami végül nálam a nyertes és így a hónap képe decemberben az Kovács Ádám erdei gyakorlásából az első kép. A másikon sajnos az, hogy minden fa egyfele dől elborítja a képet és a fényelés is túl naturalista lett, de az elsőről úgy érzem minden teljesen rendben van. XVIII-XIX századi tájképfestők, Constable vagy akár Paál László is festhette volna. Jól elkapott nézőpont, szerencsés fények. Kimondottan festőre vall ahogy a jobb felső részen az a két belógó leveles ág is kap a napfényből. Tényleg csak a szignó hiányzik a sarokból meg a blondel keret. Gratulálok. (Gerlei Gábor)

Egy fa tönkön szoktam etetni a madarakat, én pedig elbújok egy ponyva mögé. Érdekes jeleneteket és állatokat lehet látni, ha az ember türelmes. Ez a kis nőstény házi rozsdafarkú is csak egy pár pillanatra szállt le kíváncsiskodni. Technikai infó: f/2.8, 1/1600, 200mm, ISO 3200

A természetfotózás nagyon nehéz dolog, nem csak a technika miatt, meg a rengeteg türelem miatt, de a helyszín miatt is, a fények, és hát ugye ezek a lények nem távirányíthatóak, hogy most akkor fordulj picit még nekem a fénybe. Nem ismerem a helyet, ezért amit mondok az csak abból építkezik, amit látok itt. A tönköd árnyékban van, így a madárka felénk eső fele is árnyékot kap. A hely megválasztásánál fontos szempont, hogy a les, ahonnan fotózol és a hely úgy legyen megválasztva, hogy a fények a lehető legtöbbet adják ki. A másik kérdés a mélységélességé. Igen, le kell választani a háttérről a modellt, erdőben ez kifejezetten fontos. Ugyanakkor a mérték nem mindegy, mert talán jó lenne, ha látnám azt is, hogy ő amúgy eszik ám, csak most épp figyel, ehhez meg jobban kéne értsem a magvakat. (hegyi)
értékelés:

Épp túráztam. Akkor kezdett havazni, de szerencsére az erdőben nem.

A hangulat át tud jönni azt hiszem, és a nézőpontod is jó. Viszont egyrészt nekem ez így sötét, nagyon bebuknak a mélyebb tónusok, másrészt viszont, és ez tudom, hogy nehéz, érdemes exponálás előtt kicsit takarítani. Ezen azt értem, hogy ha a kavicsok és a fák aránya és formái a fontosak, akkor az nem jó, ha a letört ágak bezavarják a kompozíciót, mert nem tesznek hozzá, viszont ellene dolgoznak a rendezetlenségükkel. Középtájon a leesett ág, és a köveken keresztben is, ezek miatt nem olyan koncentrált az üzenet, amilyen lehetne. (hegyi)
értékelés:

Nyári balatoni öböl. Ebben a képben számomra benne van a balatoni hangulat kis szelete.

Elfogadom, hogy tetszik ez a hangulat neked, ami egy kicsit engem zavar, hogy ennél picit jobban szeretném érteni, mi a sztori, ezért hogy ennyire sötétek még a középtónusok is, elveszik minden részlet és így külön életet kezdenek a formák élni. Értem, fontos az olajszerű hatás a vízen. De utómunkában azért a víz környezeténél lehetne picit emelni a tónuson. (hegyi)
értékelés:

Nagyon tetszik a hangulata ennek a képnek, a szabadság, a nyugalom, és mindehhez az épített környezet, a tervezettség, aminek szabadságát épp ez a környezet adja meg, szóval minden szuper, egy dolgot kivéve, azt a fél fokot, amit dől most a horizont. Értem én, hogy skurcból fotózva a vonalak picit szét fognak tartani, de a szem bele akar valamibe kapaszkodni és ez a móló vízszintese lesz. Ennyi csak a bajom. (hegyi)
értékelés:

Azért kezdeném a bemutatkozásomat ezzel a képpel, mert az egész fotós pályafutásom úgy indult el, hogy akkoriban még tranvesztitaként léptem fel, és szükségem volt magamról "női" képekre, viszont nem szívesen mentem volna fotóshoz. Tehát ez volt az első motiváció, hogy a fotózás felé fordultam. Ez a kép a már öregedő transzvesztitát mutatja be, aki elhalványuló "szépségével " próbál hódítani. A kép idén készült Sony a 6000 milc géppel és Kamlan 50mm F1.1-es obival.

Köszöntelek a téren, erős képpel mutatkozol be, tetszik, úgy ahogy van, mindegy, hogy montázs, vagy effekt vagy hogy érted el ezeket a régi képekre jellemző sérüléseket, de ez az a kivételes eset, amikor ezzel az időjátékkal egy újabb jelentésréteget adtál a képhez, és ez jót tett neki. Azon lehet vitatkozni, hogy az arc picit talán jobban sötétben van, mint nekem kényelmes lenne, de mondhatod erre, hogy a régi képek így öregszenek és én meg ezt elfogadom. Mostanában nézem RuPaul drag race sorozatát, teljesen más világ, harsányabb, erőszakosabb, alig van megjegyezhető szereplő vagy ruhakreáció, amit te mutatsz, más irány. Köszönöm a többiek nevében is a bizalmad, és várom a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Formai és kompozíciós értelemben semmiféle kérdésem nincs, minden jó, a kép kifejező és finom - lenne, ha az utómunka nem vinné el ennyire. Egyrészt alapvetően nagyon be van bukva minden, alig kivehetőek a részletek. És persze megnéztem PS-ben, hogy mi lehet ez mögött, amiért ennyire afroamerikaira vitted az egészet, és látom, hogy a helyszínnel akadhatott problémád. Igen, ez nem egyszerű, sokan vagyunk, akinek nincs külön műterme, a lakásban kell megoldani mindent. Ilyenkor azt javaslom, hogy kell keríteni textileket és azokat fellógatni valahogy, nyilván konkrét ötletet csak a hely ismeretében lehet mondani, de azt ki kell valahogy találni, hogy ne a kép roncsolásával kelljen megoldani, hogy ne legyen civil tárgy a háttérben. Ugyanis egyrészt a zuhanyfejből jövő víz hiányzik, másrészt a bőrön lévő vízcseppek így most túl kopogósak, elveszítik a víz jelleget. Hát, tudom, nem könnyű. (hegyi)
értékelés: