Egy pohár egyiptom

Karácsonyra kaptam ezt a gyönyörű ásvány mini piramist. Mint minden ásványt ezt is sóban kell tisztítani. Amikor megláttam már vettem is elő a gépet, nagyon megtetszett a lehetőség. Már csak egy bicikli lámpa hiányzott a megfelelő fényhez. Ezzel a megvilágítással talán még elvontabb és érdekesebb lett. :)

Izgalmas játék, amit mutatsz, elsőre azt hittem, valami szuper közeli egy ceruza hegyéről. Jó ritmus, a formák, a tónus is oké. Jó lenne látni munkákat tőled, neked is mondom, hogy ha már itt a COVID, karantén, hómofisz, adhatnál akár portrés helyzetképet, hogy telnek a napok. (hegyi)
értékelés:

Az vagyok, aki vagyok

Igen rövid ideje fotózom ez a szám hónapokban számolva mindössze kettő. Napokban számolva már sokkal többnek tűnik, de az csak illúzió, hogy az is. Ezt a képet készítettem magamról pár hete, így éppen fel tudom most használni az első lecke önportréjához. Zárt szűk térben készült a fotó és igyekeztem játszani a megvilágítással,de ennyit tudtam "most" kihozni belőle.

Üdv a Téren, kicsit késésében, de most aztán igyekszem behozni magam, ha már itt a karantén... Ez egy jó első kép, jó bemutatkozás. A tónusok kicsit szürkék, de ezen majd idővel lehet változtatni, lesz ilyen utómunka videóm a csatornámon. Kedvelem, hogy dinamika van a képben, hogy kimozdulsz a szokásos igazolványkép mezőből. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Reggeli séta

Családi séta Maspalomas homokdűnéin.

Nagyon kedvelem azt, ahogy a formákkal bánsz. Határozott elképzelésed van, és azt végig is viszed. Ebbe a képbe tartalmilag és javarészt formailag nem tudok belekötni. Egyetlen az, ami bánt, az élesítés. A domb lankáinál látszik a legjobban az átmenetnél, hogy a sötét és világos határán van egy átbukás, egy olyan karcszerűen élesített határvonal, ami természetellenes, és ez akkor fordul elő, ha ilyen dinamikaátmenetnél rá van tolva a sharpen vagy más utólagos élességet erősítő eszköz. (Vagy, ha a jpg konverzió nagyon erős, de mai napság ez alig fordul már elő.) Szóval ha ezt leszámítom, ez egy három csillagos kép. Várom a munkáid! (hegyi)
értékelés:

Kövess engem!

Ez egy olyan kép, ami végre nem igényel sok magyarázatot, működik, értelmezhető, kompozícióban is meg van csinálva és a tónusok is rendben vannak. Feri, jó lenne, ha aktivizálnád magad a fotóban. (hegyi)
értékelés:

Keverem, kavarom

A kép ötlete akkor pattant ki a fejemből, mikor zabkása készítés közben nagyon besűrűsödött a kása és csak forgott a tál. Akkor készítettem is egy képet, de nem tetszett a végeredmény, nem volt elég homogén a háttér. Nekiláttam újra, de nem volt zabkása. :D Ezért grízt, rizst és vizet kevertem össze, hátérnek pedig fogtam egy sima tálcát. Ez már tetszett... de olyan színtelennek éreztem. Így fogtam és színes vitaminos fiolákat raktam a trutyiba és már csak keverni kellett. :)

Szuper, hogy leírod a processzt, hogy hogyan is jutottál az eredményig, mert így egyrészt a többiek is okulhatnak, kipróbálhatják, de te magad is vissza tudsz később a lépéseken menni. Az ötlet jó. De akkor igazán jó egy geg, ha van benne valami poén még. Tehát ez mondjuk az alap, mint egy színházi színpad. Neked kell cselekményt tenni mellé. Hogy ez mondjuk egy legófigurákkal megjelenített történet az ufóról, ami a konyhába szállt, vagy a mágikus séf mutatványa, ahol a tál forog, de a séf kezei nyugalomban vannak, mindegy, a te dolgod ezt kitalálni, szóval egyrészt szuper az ötlet, az irány, de folytatnod kell. (hegyi)
értékelés:

Élénk zöld(ség)

Hálás kis szobatársam: Benjamin, alias Ficus benjamina. Aztán, hogy Te mit látsz, az már csak rajtad múlik. :)

Gábor, az van, hogy ennek a képnek így a legérdekesebb része a színe. Viszont a szín, mivel mindent egyenletesen beborít, így önmagában csak egy effekt. A javaslatom az, hogy ilyenkor előbb nézd meg mindenféle színezés nélkül, mit ad ki a kép önmagában, ha az elég izgalmas, van benne valami plusz, akkor lehet utána a színnel bolondozni. Ismerem a növényt, jó lehetőség a játékra, mert a levelei elég picik ahhoz, hogy viszonylag közelről is egy nagyobb fa hatását keltse. Szóval ha nem gond, én ezt visszaadnám ismétlésre, ha már szobatársad, mondhatni haverod Benjámin, csinálj róla egy portrét. (hegyi)

Tükröződés

A reggeli gyors kávém picit elhúzódott, amikor megláttam a bögre oldalán az alátét tükröződését. Próbáltam úgy szerkeszteni és kivágni a képet, hogy ez hangsúlyosabb legyen.

Szép fényjátékot láttál meg, ezt elismerem és alapvetően kiindulásnak jó is a beállítás. Viszont valami nekem ebből a minimállal kevert ornamentikás világból hiányzik. Valami9 energia. Valami, ami ezt az egészet kontextusba helyezi színben. Egy vörös szalvéta, például vagy valami a háttérbe, mert ez a sok szürke és fekete együtt elég komor marad így. Folytasd, mert jó az irány. (hegyi)

Virágom, virágom

Nem tudom, mi az eredeti, így csak tapogatódzom, de azt érzem, hogy ez túl van drámázva. A virág megvan, de van kő is mellette, ami dominál vele, a háttérben meg nem is tudom mik lehetnek még, azok is erősek és így az egész mintha szurokba lenne ragadva. (hegyi)

Hideg

Kedvelem ezt a képet, hiszen azért is választottam ajánlóképnek, hangulata van és a kompozíció is rendben. Mivel az eredeti nincs nálam, nem tudok, csak érzésre menni, hogy azért ez lehetne egy picivel kevésbé szürkés. Nem azt mondom, hogy még több kontraszt vagy élesítés kéne, mert az így is elég sok. Hanem hogy valahogy ezt a fátyolosságot el lehetne talán tüntetni. (hegyi)
értékelés:

Az álmosság határán

Kedves Zsófi, ezt én egy kényszer szülte megoldásnak érzem, a cica neked tetsző helyen feküdt le pihenni, viszont a környezet nem volt tökéletesen megfelelő, így jöhetett ki ez az álló forma. Viszont így olyan, mintha egy bitófa lenne ez a láncos gerenda. Lehetne vágni fentről, nem sokkal a szék fölött, hogy az egész ne legyen ennyire nyurga gép, de azt jól érzed, hogy ha így teszel, akkor meg értelmezhetetlen lesz az oszlop és a lánc. Ilyen esetben a két közlés viszonyát kell figyelembe venned, mit üzen a cica a széken és mit ez az oszlop a lánccal. A kettő együtt milyen történetet ad ki? Ugyanis most a kettő egyenlő erővel van jelen, viszont a sztori nem érthető, amit ez így együtt kiad. Sajnos igen, vannak helyzetek, a kisállat fényképezésben főleg sokszor, amikor van egy majdnem jó helyzet, de a környezeti dolgok szétverik azt. Ilyenkor nehéz, mert a cicát nem tudod kérni, keressen fotogénebb helyet. Ez van. (hegyi)

Tekintetek találkozása

Érteni vélem, mit szerettél volna ezzel, de Feri, az a helyzet, hogy ha nincs fény, akkor a zaj veszi át a szerepet, a digitális zaj meg nem szokott szép lenni. A szakálladnál is van valami pöttyözés, meg a képen összességében is vannak fura zajok, és amit még nem értek igazán, hogy miért van ez így komponálva. Minden fel van csúszva, így az alja nem ad infót, viszont a fényhiányos helyzet miatt valahogy ez most nem tud egyensúlyba kerülni, akárhogy nézem. Az ötlet jó, kéne ismételni, több fénnyel. (hegyi)

Véres teríték

Csupán egy "kisebb" orrvérzés és a szürreális társadalom hatása ihlette hangulatkép :)

Szia Gábor, megnéztem többször a képet, fura egy véres képre azt mondani, hogy az ötlet jó. A lényeg azonban az, hogy valami nem klappol a kivitelezésben. Persze, ha az ember orra vérzik, nem biztos, hogy épp komponálni van kedve, de a helyzet az, hogy ha már csinálsz képet, akkor mellékkörülmény, hogy épp vérzel, vagy sem. Szóval két probléma is van. Az egyik, hogy annyira be vannak a tónusok bukva, hogy így ez nehezen kivehető. Lehet az, hogy azért gondoltad így, mert nem akartad, hogy nagyon konkrét legyen, de így meg most minden nagyjából ugyanabban a tónusban van. A másik, hogy kuszaság van a tárgyak között, nem érzem, hogy valami is központban, fókuszban lenne. Viszont annyira meg közel mentél, hogy az egész kuszaságból összeállhasson valami új rend. Az ötlet tehát oké, de valamit ki kell választani főszereplőnek, és aköré szervezni a fényeket, a kompozíciót. (hegyi)
értékelés:

Ház a tónál

Mikor elhagyod a kitaposott ösvényt, és beleveted magad az erdőbe! Mész, amíg be nem kebelez az erdő, és már a napot sem látod. De egyszer csak találni fogsz valamit, amit még sosem láttál.

A koncepció érthető, azzal, hogy az előtér éles, a ház viszont a háttérben van, azt szeretted volna, ha ez az egész nem első pillanatban rögtön kerül fő helyre, mint üzenet, hanem mintegy rátalál a néző, ahogy az a valóságban is történhetne. Az idea jó. Viszont a képelemekkel az a helyzet, hogy mind a ház, mind a tó, ami alig vehető ki, mind a virágok kevésbé mutatnak jól, nagyon sematikusak, és emiatt a kép összességében nem nagyon találni olyan pontot, ami igazán megragadna, ami vonzó lehetne. A ház formája elég jó, de a körítés hozzá túl átlagos. Valahogy olyan helyet kellett volna találni, vagy olyan időpontot, amikor a természet meseszerűbben veszi ezt körbe. (hegyi)
értékelés:

Portré - csoportos kiállítás meghívó

A PH21 Galéria szeretettel vár mindenkit Portré című csoportos kiállításának megnyitójára 2020. január 16-án 18:00 órakor a Ráday utca 55-ben.
Kiállítást megnyitja: Papp Eszter, VFX artist
A kiállítás 2020. február 8-ig tekinthető meg.
További információ: https://www.ph21gallery.com/portraiture-2020

A kiállításon a Madárka/Birdy képemmel én is megjelenek.

PH21 Gallery invites you and your friends to the opening reception of its upcoming group exhibition: Portraiture on January 16, 2020, 6:00 p.m.
Exhibition remarks: Eszter Papp, VFX artist
Exhibition dates: January 16 – February 8, 2020
For further information, please visit our website: https://www.ph21gallery.com/portraiture-2020

Fa

A kedvenc fám a bükkben, Szentlélek környékén található szerelmesek fája.

Szeretem ezt a szinte édeni hangulatú képet, jók a köd miatt létrejövő rétegek, nem csak az opitka, de ez is ad egy különös mélységet, teret. De akár hozhatnám ide Bódy Gábor filmjét is, a Nárcisz és Psychét, ahol bár egy nagyon más hangulat miatt jelenik meg hasonló fényjáték, de az a filmes eszköz ehhez hasonló. Abban is örökmöm lelem, hogy úgy szép a kép, hogy nem primer módon akar hajtani a szépségre, hanem egyszerűen az esztétikája erős és ezen az úton haladva mégis becsempész valami többet, valami maradandót. Köszönet. (hegyi)
értékelés:

Miért a hónap képe:

A hónap képének Kégl Imre Fa című munkáját választottam. Azért döntöttem végül Imre munkája mellett, mert nézegetve a fényképet felidézi bennem a hosszú túráimat, amiket fényképezővel a táskában tettem. Bele tudom magamat képzelni a helyszínbe, amint magam is ott baktatok végig egy ösvényen a Bükkben. A ködös erdő a háttérben ad egy kellemes hangulatot a képnek, kicsit álomlépszerű a dolog, majdnem mint egy Gyűrűk ura jelenet. Jó válogatást februárra. (Kovács Ádám)