A mozgássor tökéletesen rendben van, a körítéssel vannak kérdéseim. Ha változik a képkivágás, akkor az egész olyan bizonytalanná válik, hogy biztos ezt akartam-e, miközben nyilván egy instruált helyzetet látunk. Induljunk ki a legutolsó képből: ez tökéletesen rendben van, jók a gesztusok, jó ez az őrületes kék ruha, jól ellenpontozza a zöld mezőt, tehát minden teljesen oké, az élesség is jól van megoldva, mélységélesség is rendben. Ez az utolsó kép számomra hibátlan. A második kép gesztusa is tökéletesen rendben van, ugye visszafelé megyünk az időben, egy folyamatból egy nyitás történik, de még a gesztus nem ért véget. Kérdés: miért kell ennek sárgának lennie? Miért nem lehetett meghagyni azt a teljes képkockát, ami az alsó képnél megvan? Az első kép megint egy kérdés: miért vagyunk fekete-fehérben, miért nem lehetett ugyanazt a képkivágást használni? Ahogy látom, ez nem is ugyanott készült. Ha már végigviszek egy játékot a mozgással, akkor azt ott kellene megcsinálni, ezen a farönkön. Ez egy deszkalap, zavaró az a függőleges oszlop. Még egyszer mondom: a modellel való instruálás száz százalékosan rendben van, a várakozás, az, ahogy elindul az érzelem, a gondolat, a tánc, akár a Hair-ből az Aquariust is vehetném, hogy elindul a zene, és kezd a kis szereplőnk feloldódni, és a harmadik kép is tökéletesen rendben van ebből a szempontból, de az első két képnél ezzel problémám van. Én értem, hogy a fehér-feketéből elindulunk, és a színes felé jutunk, de itt bicsaklik nekem közben az, hogy kapunk egy szépiát, mert a szépia nem a színesedésnek az iránya, hanem egy teljesen más irány, egy szépelgő, archaizáló valami. Ha próbálom is elfogadni, hogy a feketéből indulunk a színes felé, a középső lépés akkor sem a szépia. Ugyanígy problematikus a képkivágás is, hogy miért nem lehetett ezt egyben megfogni. Camilla, ezt nem lehetne ezt megismételni? Szerintem jót tenne, ha ez egy újból átgondolt valami lenne. Fussunk neki ennek még egyszer, ha lehet kérni, ismétlést kérek. (hegyi)

Illusztrációnak el tudom képzelni ezt a képet, természetfotónak nem. Bárhol máshol is készülhetne, a cím, ami próbálja kötni ezt a hajót, mint egy vasmacska, hogy akkor vegyük tudomásul, hogy ez a Szugló utca 64. Ha lenne egy könyv, ami a Pál utcai fiúk folytatása, a Szugló utcai lányok címmel, akkor azt mondom, hogy értem, hogy ez annak az illusztrációja, hogy itt volt egy grund, és a csajok ott szoktak összejönni barbizni, de most nem nagyon látom indokát annak, hogy miért volt fontos ezt a képet elkészíteni. Főleg nem természetfotónak. (hegyi)

Első pillanatra nem volt érthető számomra ez a rezonálás, dehát persze a cím megmagyarázza, hogy az ég és a víz az, ami most itt rezonál. Én ezt például a Csend leckébe sokkal erősebbnek gondolnám, mint a Rezonancia leckébe, de elfogadom. Kicsit nekem kevésbé erős leckemegoldás, mintha a Csend leckébe kaptam volna, de a kép maga fantasztikusan jó. A színtorzítással együtt, a képkivágással együtt az egész egy nagyon-nagyon finom játék. (hegyi)
értékelés:

Az erdőben botlottam bele - olyan nagy volt, fel se mertem nézni.

Szubjektív történetmesélés jön: gyerekkoromban néha elmentünk a szüleimmel erdőbe. Anyám volt az, aki mondta, hogy: "és nézd, Zsoltika, hát ez nem olyan, mint egy manónak az szája? Ez nem olyan, mint egy óriásnak a lába?" Én akkor néztem ki a fejemből, és gondoltam magamban, hogy "nem, anya, ez egy fa". Ez most nem arról szól, hogy az embernek van-e fantáziája, vagy nincs ezeket belelátni, de ezek számomra olyanok, amik nagyon ritkán megoszthatók mással. Én magam úgy látom, mintha, aztán nagyon kevés az olyan helyzet, amikor ez jól indokolhatóan másnak is hozza ezt az élményt. De azt is mondom, hogy és ha olyan, mint egy óriás lába, akkor mi van? Itt elvisz téged ez a formai hasonlóság. Ha ez egy mesekönyv illusztráció, akkor azt mondom, hogy oké, de akkor is nagyon le van vágva, ez maximum egy óriás lábfeje. Lehet, hogy ez most belőlem hiányzik, de én ezzel most nem tudok mit kezdeni, bocsánat. (hegyi)

Hiába mondtad, Kedves Zsolt, hogy dönteni kell, melyiket vállalom, én egyre csak sorozatban tudok „gondolkodni”. (Budapest, 2011.07.11.)

Végre, igen, köszönöm, és nagyon megtisztelő, hogy Sándor a saját maga által felállított játékszabályokat félretéve készített nekünk egy leckét, egy négy képből álló sorozatot a Talp leckére. A leiratban megkapom a megoldást is, hogy Sándor csak sorozatban tud gondolkodni. Én értem is ezt a sorozatot, de én, mint kívülálló, tudom azt mondani, hogy számomra a negyedik kép az, ami a legerősebb. Azt is megpróbálom elmondani, hogy miért. Az első kép is majdnem, de a két elálló ujjadtól, a mutató és a középső ujjtól van egy pantomimes gesztus. Ettől furcsa nekem egy kicsit, ettől az őszintesége csorbul az egésznek. Utána van a következő kép, aminél a tárgyiassága miatt érzem azt, hogy ez kevesebb. A harmadik képnél újra a gesztus az, ami nekem egy talált gesztus, ami jó, de miért pont hármast mutatsz? Az utolsó kép az, ami tökéletesen egyben van, és nagyon-nagyon sok mindenről mesél. Az a trükkje, hogy kéz és láb van együtt említve olyan szoros kötésben, mintha ez két kéz lenne, akár lehetne egy felnőtté és gyereké, sok minden lehetne, és mégis saját magam magammal vagyok ábrázolva. Ettől ironikus is az egész, mert nem a két kezemet tördelem és fogom, és készítek egy képet, ami sok mindenről mesélhetne, magányról, egyedüllétről, de azzal, hogy kéz és láb szerepel együtt a képen, ennek meglesz egy humora, ami izgalmas. Közben benne van a küzdelem, a harc, és nagyon sok minden. Tehát nekem a negyedik kép tökéletesen rendben van, és jól mesél. Ez nem jelenti azt, hogy a másik hárommal nagy problémáim lennének, csak felvezetés a negyedik képhez, nekifutás. Akkor, amikor távolugrás van, akkor a végeredményt mérik a centivel, azt, hogy az most hány lépéssel és hogyan jött létre, annyira nem érdekes. A célba érésről írnak az újságok, a felkészülésről ritkán. A három előző kép itt is készülés erre a negyedikre. (hegyi)
értékelés:    

Tudod mi hiányzik erről a képről, Viki? Az első kis zöld rongyon, ami a képnek a bal alsó sarkánál van, erről hiányzik egy belógó kar, vagy láb, vagy valami, mert a középsőn ott vannak a főszereplők, a háttérben ott van egy másik ébredező, és itt valami, ha belóg, akkor ez a ritmus nagyon jól végigvezetődik a képen. Talán ennyi az, ami a problémám. Egyébként rendben van még azzal is, hogy egy színmódósítást kapunk, és itt el van mozdítva az egész, a vörösek, kékek ki vannak hagyva. Még ezzel együtt is ez egy tökéletesen rendben lévő kép lenne, az Ágy leckére is egy kitűnő megfejtés, de nekem kompozícióban ez problémás, mert indokolná az a képkivágás, amit te itt használsz. Ha viszont nincs itt semmi, akkor mi indokolja a bal oldalon a fiú melletti zöld utáni részt? Azt már le lehetne vágni. A páros számmal van problémám, ezért mondom, hogy jó lenne ez a hármas osztat, de akkor a kép elején is valaminek kellene történnie. (hegyi)
értékelés: