Elemzés

Én nem leszek kegyes István, mert ezt, amit mondani fogok, te is tudod, de ha tudod, miért nem alkalmazod? Egyrészt pocsékok a színek. Ki is vannak törve. De ez egy dolog, bár elég bántó dolog. Viszont. Ha paradicsom csuma, akkor legyen az még friss, mert ez a száraz csoffadék elég szomorú. És az alma seggét nem mutatjuk, hanem a szárát, szépen, mert az a forma jó, míg a segge nem jó. Avagy ha a paradicsomok java oldalra van forgatva, azaz nincs se csuma, se semmi, akkor ezt lehet az almáknál is alkalmazni, és akkor megmaradnak a formák játékának, elrugaszkodva a valóságtól. De együtt a kettő nem baró. A a kés meg így... elég agresszív. Lehet, de akkor ne szépelegjünk, akkor döfjél vele, roncsolj, vágj, használd, az isten szerelmére, ha már kell a kés és az agressziója, akkor éljük meg! Kérek ismétlést, de tényleg. (hegyi)

Sokat nem fogok mondani, mert ez készen van. A semmiből építkezel, mindennapi dolog, de mégsem az attól, hogy megjeleníted. Tehát ez a kép tipikusan olyan, hogy amikor már kész, akkor lehet nyafogni, hogy de hát ilyet én is tudok, na de meg is kell csinálni, szóval örülök neki. Van tere, hangulata, félelmeink kivetítése is, jó lett. (hegyi)

Helló brúder, jó az asztalod. :) Te, Bandi, nem akarod néha elkobozni Ánci fényképezőjét? Fene tudja, lehet, hogy volna értelme? (hegyi)

Hát, igen, az elrendezés fontos, nincs terünk fenn, de máshol se sok, és nagyon tömött az egész, ha ebből indulunk ki, akkor elég lenne csak a virágokra koncentrálni, visszautalok a hagymavirágos képedre. Az másik kérdés, hogy a technika ekkora fényhiánnyal nem tud mit kezdeni, utána már a világosítás nagy zajt csap. (hegyi)

Sokat gondolkodtam, mi az, ami hiányzik nekem, aztán a leirat adta meg a választ. A tányér. Az kontextusba helyezné a szituációt, de nem csak történetileg, hanem formai értelemben is, lenne valami még a képen a főszereplőn kívül, így nem lenne ennyire magányos. Fentről lefelé mindig ad egyfajta kirekesztettséget, magányt is fűszerként a képhez, de így, hogy a nagy szürkeség veszi körül, olyan esetlen. Ez nem baj, de azért jó, ha lehet értelmezni is a dolgokat. (hegyi)

Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon finom és ösztönös kép. Előbb elmondom a bajomat. A térkihasználásban nekem túl szűkek vagyunk, túl körbe vagyunk vágva, ettől az egésznek a hogy is mondjam, nagyvonalúsága sérül számomra. Ez egyfajta biztonsági játék, hogy beteszem középre a dolgot, abból nem lehet baj. Igen ám, de a tér az állásfoglalás is, hiszen más, ha fenn van hely, mintha lenn hagysz többet, ezek a finomságok mozgatnak el abba, hogy szomorkásabb, vagy légiesebb az érzet. De ez könnyen korrigálható, szóval ezzel nem vesződnék többet, érted. A kép viszont, amit berendeztél, az nagyon finom. Egyensúly van, ritmus, forma, és tónus, színes, de nem harsány, nem tolakszik, de van jelenléte, szóval minden a helyén. Ha számon kérhető, akkor talán egy kis frontfény még ahhoz, hogy közelebb kerüljünk, hogy ne legyen az az érzet, mintha lekapcsolták volna az egyik lámpát. Szóval Tamás hajrá, várom a folytatást. (hegyi)

Érdekes ez a kép, nem tudom eldönteni, hogy most akkor éjjel lehet, csak süt még a nap, vagy hogy ez így maradt nappalra, mert égve maradt a tűz? Fura. (hegyi)