Elemzés

Nos, ennek már inkább van története, érzékelhető a köd is, a távolság is - én még lejjebb mennék a kamerával - valami megmagyarázhatatlan okból nekem a hatvanas évek hangulata jön vele, szóval minél tovább nézem, annál erősebb a meggyőződésem, hogy lentebbről lenne jó, és én, vess a mókusok elé, de annyit torzítanék a perspektíván, hogy az oszlopok ne boruljanak össze, főleg ha lejjebb megyek. Vagy, ha igen, akkor jobban. Egészen Tarr Bélai lehetne, ha egy fokkal az alja a tónusnak sötétebb. És olvastam Mészi írását, igen, van benne valami elkeféltség-érzet. Olyan magyarosan. (hegyi)
értékelés:

Nem tudok sokat mondani, csak ismételni magam. A szelektív színezés csak arra jó, hogy a magad bizonytalanságát, hogy elég érdekes-e a téma, elfedd. Nem, nem elég érdekes, zavaros, és ezen nem segít, hogy a kis égők vagy micsodák színesek lettek. Ha ezzel azt akarod nekem mondani, hogy a nagy sötét masszából már csak a kis lámpácskák maradtak, az egész vásár idegen, és a léleknek nem marad kapaszkodó, vagy valami hasonló Oravecz-Coelho, akkor sírva fakadok. Távol vagy a történéstől, ezért nem történik semmi. Van egy feleslegesen nagy előtér, valami háttal történik nekünk, de ez így, ebben a sötétben értelmezhetetlen. Ha B-vel akarsz fotózni, kell fény attól még, demerung, sötétedés előtti időszak, vagy akár ebben a taknyos időben még korábban is, lerekeszeled és hadd szóljon. Ha nagyon sok a fény így is, kell venni szűrőt, hogy csökkentsd. De mindenek előtt meg kell figyelni, mi történik, ha elég érdekes, akkor kitalálni, hogy azt honnan lehet meglőni és úgy nekifogni. (hegyi)

Az van, hogy nem szerethetőek a tónusok. Ez elsőre hülyén hangzik, tudom. Azt értem ez alatt, hogy van egy falatnyi csúcsfény, ami éget, a többi meg be van bukva. A tónusgörbével kéne játszani, hogy meglegyen, mi ez. Mert így most találgathatok, de az ember meg olyan, hogy ami rejtvényként kerül elé, ahhoz nincs mindig kedve, hogy kitalálja, mi is az valójában. Ahhoz meg, hogy absztrakt legyen, túl konkrétak a részletei, és lásd mint fent, koszos hatású az egész. (hegyi)

Jó alapanyag ez a kép, értem, miért akadt a kezedbe. Alig valamit változtatnék. Alul a deszka aljánál vágnék, az oldala már nem kell, úgy jobb lenne a lezárás. És ugyanott, a deszka világos részét visszább hoznám, a sötétet meg előrébb, azaz a kettőt harmonizálnám. És azon is érdemes lehet elgondolkodni, vajon milyen lenne ez 180 fokkal elforgatva. (hegyi)
értékelés:

A helyzet az, hogy az ötlet jó, de nagyon szűkre vágtad az egészet, így a formákba is belevágva nekem ez kevés. Pedig ebből lehetne kihozni valami thriller-horror dolgot is, de ha nincs meg a környezet, akkor a történet sem indul be. A szelektív színezésről majd a másik képednél szólok. (hegyi)

Ha fentebbről fotózod, jobban összeállhatna, most a tök a bal oldalon és a többiek a jobb oldalon két csapat, nincs igazi kapcsolat, és a szerszámok is csak sejthetőek. A gyömbér meg így most idegen ott. És hát a csempe, az bajos. Úgyhogy ezt akkor tudod kiküszöbölni, ha kevés a hely vagy a háttér bajos, akkor fentről ezt megfogva ki lehet hagyni dolgokat, amik nem odavalók. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy az időpont megválasztása kritikus kérdés akkor, amikor utcán dolgozunk. Másik napszakban, szórt fényeknél, ha picit felhősebb az ég, nem lesz akkora a kontraszt. Most a légyen sötétben marad. És talán érdemes lett volna olyan pillanatot várni, amikor a gyerek nem takarja le a lovakat, mert jó, hogy van a gyerek, ad neki hangulatot, de így most összemosódnak a formák. A másik dolog, hogy milyen magasan van a gép. Ehhez érdemes leguggolni, mert akkor a lovak szintjére kerülünk, tehát az lesz a fókuszban és nem a mögötte lévő épület ural mindent. (hegyi)