Elemzés

Nincs történet, nincs mondanivaló ("akarta a fene"), csak az út meg a Hold. (meg fényképező híján, a telefon...)

Nos, nem egy nagyon bonyolult kép ez, de mégis valamiért hatással van rám, húz, feszültsége van, és persze nyilván ez benne van az éjszakában, az autóban, a mozgásban, de talán ez így együtt, meg a Hold, szóval valamit sikerült elkapnod. Szorgalmira nincs csillag, ha lecke lenne, 3-at kapna. (hegyi)

Kisfiam 7 hónaposan, ilyenkor az ember ugye probál mindent megörökíteni, amit csak tud, ez is így "ne mozdulj! ne mozdulj! csak egy pillanat" kép, úgy kellett ugrani a gépért, nehogy elmozduljon a "modell" :)

Üdv a Látszótéren, kedves Péter! Bevallom, kicsit nehéz helyzetbe hoz a képed, mert hogy nem véletlen, hogy első leckére önarcképet várunk, könnyebb arról kommunikálni az elején, mint egy portréról, amit másról készítesz. Alapvetően engem ez a világ, főleg a tónusok a hatvanas-hetvenes évek analóg világára emlékeztet, ezt jól megfogtad, kifejezetten tetszik ez, hogy nem valami művi archaizálással érted ezt el, hanem egyszerűen a tónusokkal, képkivágással, beállítással. Fejtetőnél vágnék abból a háttérben ferdén látszódó talán ágyszélből, az nem probléma, ha belevágsz a hajba, ennyi belefér. Kedves a modelled is, a pillanat is jó, egy dolog, amin ha lehet, majd gyerekeknél érdemes változtatni, ez pedig az objektív gyújtótávolsága. Ugyanis a gyereknek arányaiban eleve nagyobb a feje, közelebb is van a kamerához, mint a karok vagy a test, ha ezt akár csak normállal fotózod, akkor erre a méretkülönbségre még rá is adsz. 105-135 mm körüli lencse lenne jó, az kevésbé torzít. Várom az önportréd is, és a további munkáid. (hegyi)
értékelés:

Épített környezet leckébe szántam volna, az építészetbe szerintem már nem fér bele, így maradt egy szorgalmi...

Kis becsípődést érzek a színhasználattal, de mondjuk itt ez még elmegy akár, ami viszont inkább kérdéses nekem, hogy ez a kép miért álló formátumú? Így most fenn lötyög, oldalt meg szűk. A sztori határoz meg mindent. Ajtó valahová. A sztori nem felfelé zajlik, hanem oldalra. Onnan jöhet valaki, oda mehet valaki, onnan várunk bármit, tehát ha az a téma, hogy van egy ajtónk és az megfotózható így, hogy feszültséget keresünk abban, hogy nem egyértelmű mi merre, hogyan, és ez így alapban meglenne, akkor a meséhez nyitni kell oldalra, hogy ne egy leltár legyen az ajtóról. (hegyi)
értékelés:

Kíváncsi vagyok a véleményetekre! Jöhet hideg, meleg!

Üdv a Téren, kedves Balázs, ez egy jó belépő, határozott és kedvelem a tónusait is. Fenn és lenn nekem picit szűk, ez a formátum a filmes formátum, ha már, akkor inkább a 3:2-es képarány lenne hozzá alkalmasabb. Várom a folytatást és a bemutatkozó első leckét is. Csak így tovább! (hegyi)
értékelés:

Szóval aaaaz vaaaaan, hogy ha csendes az az ősz, miért üvöltenek a színek? Az előző képnél kevésbé zavart, de itt ez a tónus, ez a túlhúzás ellene dolgozik annak a hangulatnak, ami ha meghagyod a lágyságot, egyből kijön, az a kicsit szorongató, kicsit félelmetes mese, hogy vajon mit rejt a hátsó udvar, szóval a sztoriban van némi thrillerszerű, ha nincs ennyire kopogósra húzva. A zöldekkel is ez a baj, hogy hihetetlen így, ami amúgy más mesében jól is jöhet akár, de itt most elhúzza a dolgot. (hegyi)
értékelés:

Szigliget, Kamonkői úti házikó. A struktúra és a minimalista összkép, ami miatt muszáj volt elkészülnie, remélhetőleg vissza ad némi érzést.

Üdv János újra a téren, remélem elkezded magad aktivizálni és lejössz az instagramos lájkvadászatról, erről is szól a legutóbbi filmem. A képről azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon jó ritmus, kedvelem, fenn bal sarokban van egy kis kuszaság, amit vagy retussal kell megoldani, vagy levágni. Ha megnézed úgy, hogy a hátsó ház ablakzsalugáterének tetejénél vágod, egyből világos lesz a ritmusképlet. Igazából az lenne a még jobb, ha amit fenn vágsz, lenn megkapnánk kerítésből. (hegyi)
értékelés:

Jók a tónusok, érződik a napsütés, és nagyon izgalmas az, ahogy a térrel bánsz, hogy a másik szereplő helyzete az egésznek egy fura dimenziót ad. Egy dolog viszont van, amire oda kell figyelj, ez már többször szóba került, és ez a képhatár, hogy mi hogy fut ki, hogy a formák hogyan záródnak. Jobb oldalon ha a betonoszlopnál vágsz, lezáródik a kép, így most ott egy másik ablak nyílik, s ez elviszi a figyelmet. És Ferikém, a szorgalmira nincs csillag, de miért szorgalmi ez? (hegyi)

A megfigyelés fontos, jó, a színek is, technikailag rendben van a kép, de egy dolgot nem értek, ez pedig a téma elhelyezése. Most fenn a zöldből sokat adsz, betetted a horrort középre, de a fenti térre nincs ilyen mértékben szükség, viszont jó lenne, ha a sárga rész teljes kör lehetne. Ez csak annyi, hogy lejjebb billented a kamerát. Tudom, idő megszokni azt, hogy a komponálásnál nem kell a fő témát minden esetben középre szervezni, portréknál szokás ezt a hibát legtöbbször elkövetni, hogy van egy mellkép, és a fej van középen, fenn meg nagy üres tér. A néző akkor is megtalálja, mi a fontos, ha nincs centrálisra szerkesztve, a formák fontosak. (hegyi)
értékelés:

Én ezt a képet így szeretem, ahogy van. Végre érzem azt, hogy olyan képet kapok tőled, amire figyeltél, ahol benne van az építész rajongása, a mértan, a tömegelhelyezés, minden, és még érzelmeket is tudsz vele sugározni. Olvastam János kommentjét, igen, lehetne kontrasztosabb is akár, de nekem akkor elvinné nagyon a geometriába, és a líra, a mese lehet, hogy úgy elveszne. Szóval szuper, nem tudok mit belekötni. Ez is ritka. (hegyi)
értékelés:

Éppen a barátommal jártuk Budapest utcáit, és amikor megpillantottam ezt a dobozt, mindketten egyszerre szólaltunk meg, hogy erről kell egy kép. Próbáltam a maximumot kihozni a képből, sok embernek tetszik, kíváncsi vagyok nektek mi a véleményetek.

Ez egy nagyon jó megfigyelés, értékelem, hogy nyitott szemmel jársz az utcán és még ahhoz is van energiád, hogy a képet is megcsináld, ez nem mindenkinél evidens, hogy megtegye, szóval ez külön megér egy csillagot. A kompozíció is jó, egyensúlyban van, a formák is, szóval szinte minden rendben van, kivéve az utómunkát. Egy ilyen esetben nyilván ott a helyszínen nem lehet sokat molyolni, nincs lámpa, derítőlap, szóval ami ott nem adott, azt utómunkával kell kijavítani. A fő motívum most sötétben van, ezt ki kell emelni, a többit kicsit visszavenni és a szürkés fátylat levenni. Mutatom, hogy kábé mire gondolok, csak vázlat szinten, mert a kijelölésnél én se voltam perfekt, lett kis udvara, de remélem érteni így is. (hegyi)
értékelés:

Ez egy kiváló meglátás, csak fenn a dolog nincs letisztázva, mint az előzőeknél, itt is kéne figyelni, ahogy a lenti határnál megtetted, hogy fenn se legyen félbehagyott forma. A fickó feje felett van egy fekete vonal, egy ablakkeret. Ott a vágási pont, ha ott vágsz, feszes és rendezett a kép. (hegyi)
értékelés:

Feri, most haragszom kicsit. Ha csak annyit teszel, hogy a képhatárhoz méred a függőlegeseket, akkor is látni, hogy el van fordulva a kép. Oké, nem sok az a fél-egy fok, de ilyen mértani ügyeknél ez ront a képen, olyan, mintha nem fejezted volna be. Ahogy az előzőnél, itt is igaz, még fokozottabban, hogy ügyelni kell, mi marad a képhatáron formaként, befejeződnek-e vagy félbemaradnak-e területek. És ha vársz, az az ember tovább gyalogol, és nem kerül összeköttetésbe ilyen módon a lámpával. (hegyi)
értékelés:

Kiss szerkesztési dolgokra szeretném felhívni a figyelmed, ez nem csak erre a képre igaz, hanem általános ügy, hogy sokszor elfelejtjük a képhatárokat ellenőrizni, hogy milyen formák maradnak le vagy vágódnak el, és ezáltal milyen új elemek jönnek akaratlanul is létre. A fenti képhatárnál az ablak keretei vágódnak, ilyenkor ha nem futnak a vonalak párhuzamosan a tetővel, akkor érdemes vágni úgy, hogy egyik osztásból se maradjon benn ilyen kis tüske háromszög. Ugyanez igaz most lenn is. Ezek nyugtalanná, befejezetlenné teszik a képet - abból kell kiindulni, hogy ha ezt vázlatként lerajzolnád, belerajzolnád-e oda azokat a vonalakat vagy sem, és ha nem, akkor a képre se kellenek. A másik, hogy ahogy emlékszem, van ott egy lépcsősor, onnan készülhetett ez a kép, ha egy-két lépcsőnyivel lejjebb vagy, a lámpák és az autók különválhattak volna talán. De ezek nem olyan problémák, amik annyira jelentősek lennének, hogy ne értékelném azt, hogy maga a meglátás mennyire jó. (hegyi)
értékelés:

Alapvetően egy kellemes hangulatú, humoros, jól megfogott képet látok, ami bennem kérdésként felmerül, az mind pici dolog, jószerivel ízlésbeli különbségeken alapul. Magyarán a kép így is jó, ahogy van, én szubjektíve kevéssé lágyítottam volna a tónusokat és több előteret hagynék, mert akkor jobban érvényesül a csiga és környezeti kontextusba is kerül. Szóval jó ez, ügyes dolog, mert a hétköznapit, az egyszerű kis minden nap látható csigát mutatja meg más, szokatlan környezetben. (hegyi)
értékelés:

Szigliget, elcsendesedett a sétány...

Jánosom, annyira megszoktam tőled a maximalizmust, hogy lehet, hogy már olyan elvárást mondok, ami az én hülyeségem, nem is dumálnám túl, mert csináltam erről egy saját verziót. A kép persze így is jó, ahogy küldted, csak valahogy ha lehet még jobb, miért ne? De megvan a három csillag, persze, mert a meglátás kiváló. (hegyi)
értékelés: