Önportré arc nélkül

Klikk
Egy netfüggő első, óvatos bemutatkozása... ;-)
Javítottam a saját első leckémen, mivel így jobbnak találom; ahogyan a kép címében is jelzem ez már inkább inkább kapcsolat, mint egy önmagában semmit sem jelentő klikk.

Egy érdekes fekete-fehérnek induló képet látunk, amit az alkotó utólag valószínűleg egy plusz színnel megbolondított. Érdekes választás, hogy nem a test kap színt. A kép két szélén van egy-egy centis rész, ami nem képvisel valódi információt, és a kéznél látszik is, hogy ez a rész el van életlenítve, sejthetően a karláncot, vagy órát, vagy a kardigánt retusálta le Nóra. Ez a két plusz rész oldalt nem segíti a kompozíciót, lehetett volna bátran szűkebbre venni és akkor egy fókuszáltabb üzenetet kapunk. Arra azért szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ilyen utólagos színezésnél két választás van: az egyik, hogy elnagyoltan, mintha csak ecsettel adnánk egy lazúrt, túlfutva a határokon festünk, ezzel mintegy képzőművészeti utalást hozunk létre, a másik, hogy reálisan pontosan körbejelöljük a festendő területet és így dolgozunk. Itt most ezen a képen nem pontos a kijelölés, a határ is túl éles, hisz a valóságban a tárgyak vetett árnyékokkal reflexelnek egymásra és ez módosítja a kontúrok határát is, tehát azt javasoljuk, hogy a photoshop használatánál, ha egyáltalán indokolt a manipulálás, akkor töltsünk több időt azzal, hogy ez szépen, hitelesen történjen. (szőke)
értékelés:

Dimenziók
A kezdetektől itt az estiskolán, s csak most küldök be házi feladatot? Szégyen, tudom, de azt mondják az okosok, hogy jobb később, mint soha! :-)

Nagyon szeretjük ezt a képet, három disznó, jó a kapcsolódás, talán az égi jel, a gyermeki kéz, ami húzza apa lábát ott kéne vagy vágni még, vagy valamit kitalálni, hogy ne legyen ilyen csonkolt. Technikailag kell arról beszélni, hogy a képnél, amikor elmentetek egy file-t, akkor ne tömörítsétek le ennyire, mert így a tónusátmenetek között látható ugrás lesz. Ez adódhat abból is, ha a hátteret úgymond elmossátok, mert az az effekt ha nem finoman használjátok, szintén ilyen tónusátmenet hibát okoz. Ezért most nem vonunk le malacot, de ellenőrizzétek a képeket, hogy ilyen hibák ne legyenek. (szőke)
értékelés:

Adj Uram valamit a kezembe!
A kéz témát Michalangelo már "lelőtte" a Sixtus-kápolnában előttem. De azért remélem, én sem hiába nyújtom ki kezem...

Egy testrészletet látunk, ahol olyan közeli képről kell beszélnünk, ahol szinte milliméterek is számítanak az élességgel kapcsolatban és egyértelműen a négy ujj egymáshoz való viszonya, egy tengelyen való elhelyezkedése okozza, hogy végig ezeken van az élesség. Bár azt tudjuk, hogy egy emberi kéz sok mindent, inakat, ízületeket, tenyérpárnákat, vonalakat is tartalmaz, mégis a kép erre a négy ujjra utal, annyira, hogy a többi szakasz életlensége miatt ezek elkezdenek önálló életet élni. Négy testvér, imádkozó figura lenne, ami különválik a tenyértől. Mivel ilyen közel van a kamerához és az élesség így lett meghatározva, le is válnak a képről, a tenyér meg hajóformára vált, amiben ezek a kis emberek ülnek. Érdemes lett volna a kép alján befejezni a formákat, hogy az ujjak rájuk jellemző formái, elhajlásai is értékelhetőek legyenek. A leirat szövegből azt sejtjük, hogy a kép filozófiája több szeretne lenni, mint ami, mert az ilyen képet egyszerűbben fogalmazva stúdium képnek hívjuk. Amennyiben ez egy mozgás anatómia vagy kéz megfigyelésre elkészített kép lenne, úgy azt mondanám, ha abból indulunk ki, hogy bizonyos nézetekben a fotó a valóság leképezése, akkor viszont a kéz állapotai, a tenyérpárnák, a kéz alsó gyöke együttesen kellene értelmezhetőek legyenek, most ezek foltjaiban különválnak. Talán ez azért is lehet, mert a stúdium fogalmát nem ismerjük eléggé. A stúdiumrajz is lehet ugyanolyan fontos és szakrális dolog, mint egy filozófiai témával foglalkozó kép, de azt kell tudni felvállalni, hogy azt mondjuk, hogy egy parányi ötlet is, egy tenyér leképezése is lehet csúnyán mondva világbajnokság. Ez most nem volt pontosítva, így a kép alsó harmada értelmezhetetlenné lett, nem érezni a tenyér perspektíváját sem. Ami a gesztust illeti, ha mégis megpróbáljuk kihámozni a képből ennek az üzenetét, akkor a Sixtus kápolna ábrázolásának említése és a kép címe furcsa ellentmondásba kerül, hisz filozófiailag nagyon nem mindegy, hogy valaki értünk nyújtja a kezét, vagy mi várunk arra a kéznyújtásra, arról nem is beszélve, hogy a felfelé tartott tenyér a befelé hajló ujjakkal sokkal inkább utal arra, hogy ne egy másik kéz nyúljon felé, hanem a tenyérbe valami tárgy belekerüljön. (szőke)
értékelés:

pók
(Javítása az előzőnek.)

Elfogadjuk az előző javításaként, így jár rá a plusz egy disznó, ami ott elmaradt. (szőke)
értékelés:

Anno
Ez most még most sem az, amit várna az ofő, de nem hagyhatom ki. :)))

Kedves Laci, mostanit kell küldeni, már ezt a poént eljátszottuk, hogy régi kép az első lecke, amin nem látszhat az arcod, és ez egyszer jó, de másodikra már más első leckét kérünk, ami valóban teljesíti azt, amiről az első lecke szól. (szőke)
értékelés:

statika
merev állapotban:)

Egy nagyon érdekes képet látunk, és izgalmas bemutatkozást - de itt megint arra kell rámutatnunk, hogy a címadásnál a szerző más irányt mutat, mint amiről a kép beszél. Hisz ez a kézjel, ez a forma inkább utal egy táncra, egy jelképre, mint a statikára. Ami miatt csak két disznó, hogy a kéztartás, az ujjak, legfőképp a hüvelykujj állása ebben a rendszerben nem erősít, ellentmond a többivel. Várjuk a további képeid. (szőke)
értékelés:

Gyula első leckéje

Nagyon szépen kivitelezett animációs flmet látunk, függetlenül attól, hogy itt nem pixilláció, hanem valós mozgások vannak jelen, a kéz formája, mint emberi alak, nagyon szépen vezetődik végig a filmen. Ez egy történet, ami egészen sok mindent elmond, rövidsége ellenére. Nem véletlen, hogy ahogy a 70-es 80-as években bennünket a szuper 8-as film, most pedig az, hogy az interneten keresztül csak rövid anyagokat lehet feltenni, késztet arra, hogy a dramaturgiával foglalkozzunk, egy sűrített üzenetrendszer által. Az érdekelt engem, hogy hogyan záródik le ez a kis rövid etűd, és amikor láttam, hogy az a kisember elérkezik a számítógéphez és láttam a monitoron a "most" feliratot - nem feltétlen kell elfogadni, mert ez egy személyes ötlet - arra gondoltam, hogy ott az enter gombra vagy másra is rálép, amitől ott még valami történik a számítógéppel, tehát én jónak tartom ezt az üzenetet, a végét nem érzem 100%-osan lezártnak. De ettől függetlenül megadjuk a három disznót, szép vállalkozás, átgondolt, és amit a többieknek el kell mondani, hogy nem olyan egyszerű ám ilyen kis felületnél, hisz ez majdnem makro felvétel, a kamerát is szépen folyamatosan végigvinni, tehát itt le kellett ezt próbálni többször. Ebből az következik, hogy az alkotó tudta, hogy mit szeretne felvenni. (szőke) értékelés:

Föld
Üveggolyóképek 1. Ki nekem a világmindenség?

Kedves Karalábé, üdvözlünk az Estiskolában, és gratulálunk, hogy egyből egy három disznós képpel jelentkezel. Talán egy picit a bal oldali nagylábujjhoz még lehetne tenni, úgy, hogy amit ott hozzáteszünk, azt a jobb oldalon elvesszük, de ez nem igazán lényegi megjegyzés, mert a kép jó és szeretjük. (szőke)
értékelés:

a harmadik fehér
ami nincs a képen: az egyik kezemben egy fekete hal, a lábamnál egy megrágcsált vekni és néhány kavics. ami a kép alatt van: ugyanez csak inverzben.

Egyrészt úgy gondolom, hogy a kép alatti megjegyzések jó, ha segítenek a közösségnek, ezek a képaláírások nagyon fontosak - hát itt nem. Számunkra semmi köze nincs a képi üzenetnek ahhoz, amit itt szövegben találhatunk. Persze Péter összekötő kapocs, de nagyon távoliak és személyesek ezek az asszociációk. Kérdés lehet, hogy mi a cél ezzel a rejtőzködéssel, persze az is előfordulhat, hogy az, hogy felhívja magára a figyelmet, és ez jó. Bár a kép látszólag egy jól követhető figurális üzenetet közvetít, van itt is egy csavarás, hisz igaz, hogy egy emberi alak szemét látjuk, mint egy nindzsa - ahogy 1989-ben a Sárkány utcában is történt, ahol Pálos Gyuritól kaptam egy mosógépet, amiről ő azt mondta, hogy nagyon jó, és én ezt elfogadtam és hazavittem és elindítottam a mosást, és amikor a filmgyárból hazajöttem, akkor az én lakásom tele volt vízzel, mert a mosógép nem volt teljesen tökéletes és két hét után, mindig apródonként kilopkodva a Sárkány utca 12/b-ből kivittem a mosógép darabjait, de a végén megmaradt a mosódom, meg egy nagy darab vas, és ahogy én lopakodtam ki a kapun, ez a nyolcadik kerületnek egy sűrűn lakott része volt, szóval ahogy jöttem ki a kapun, én elém is egy nindzsa elémtoppant ilyen mackónadrágban, és ilyen harisnyabevonattal, irdatlan nagy karddal, és én úgy éreztem, hogy a mosógép maradványával leütöm ezt a nindzsát, és csak később tudtam meg, hogy szomszédban a Katica néninek volt a fia, aki a börtönből akkor szabadult - szóval nekem így egy ilyen sejtésem van, hogy egy nindzsát látunk. De ettől függetlenül mégis ezt egy absztrakt formajátéknak kell felfogni, egy kollázs szerkezetnek, annál is inkább, mert több helyen látszik, hogy mintegy kártyalapon, a figurák egymásba vannak helyezve, a félrevezetés az maga a szem, ami egy térbeli történetre utal, miközben valójában a feketéknek és fehéreknek a ritmikája a meghatározó, és ugyan az a címe, hogy a harmadik fehér, tehát három nagy fehér foltot látunk, ami nagyonis uralja a képet, olyannyira, hogy a középső fehér a sötétekből szinte kivibrál, kivillan, mintha egy japán betű darabja lenne, mégis azt mondjuk, hogy amikor a pedellussal néztük a képet, akkor szerintünk sokkal erőteljesebb lenne a kép, hogyha ezt a szinte jin-jang formát a kép szélein lévő fehérek eltüntetésével próbálnánk meg működtetni. Ha egészen parasztosan akarnék beszélni és a formai játékoktól eltekintek, akkor azt mondom, hogy egyfajta félrebeszélés van, mintha azt kérdeznéd, hogy na, erre mit mondanak? Nyugodtan érezd magad itthon, ne félj tőlünk, hidd el, hogy szeretünk és várjuk a jó, őszinte képeidet. (szőke)
értékelés:

Csókolj meg!
Kedves Nézők! Vannak csodák. Sokszor tök egyértelműek. Nem is kell tenni semmit. Néha. Nézzék csak meg ezt! A Béka régi, a csók örök.

Annyi javaslatom lenne, azon kívül, hogy kaptam egy feladatot, hogy csókoljam meg a képet, hogy ha jól sejtem, békuci csodálkozó szemei, amelyek Balázs szemeit helyettesítik, jó lett volna, ha befelébb fordulnak, hogy egyértelműbb legyen, hogy Balázs a békaszemeken keresztül várja, hogy megcsókoljuk őt. Ez a kép három disznó, ami a főzőversenyes recepttel együtt már négy. (szőke)
értékelés: +

Anno

László azért teljesíti az első leckét, mert ez nem László, mert én Lászlót már láttam, hanem ez László gyerekkorában. Igazából nem felfedezhető László arca, mert én tudom, hogy néz ki most, és nem így néz ki. Mivel ez egyik kedvenc képem, az én gyerekkoromat nem idézheti, mert mi nem laktunk lakótelepi lakásban, meg nem volt subaszőnyeg műanyagból fonva hátulra, meg bambuszos se volt, tehát a vágy miatt meg mert megígértem, megadom a három citromdisznót, de azzal a kitétellel, hogy László készít egy másik első leckét, ami ma készült és amin valami testrésze látható, de nem az arca. (szőke)
értékelés:

Profi bográcsfőző

Úgy látszik, hogy kezdjük a rontott képek albumunkat és a személyes, családi üzenetek albumot erősíteni, hiszen itt is valami teszkós fűszer zacskó, vagy nem tudom, mi van ott szélről, tehát ezt is abba a bizonyos Bulgária útianyagba raknám bele, egy disznót azért adunk rá, bár nem jól teljesíti az első leckét, mert az nem elég, hogy a simli takarja a szemed, az első lecke, hogy nem lehet rajta az arcod. (szőke)
értékelés:

Intro
Ott vagyok a képen én is; asztráltestek utcabálja a celluloidon + mellé néhány vidám gondolat. Enjoy.

Ez a fajta módszer is a szentendrei festészetből, a kollázsból, Bálint Endre, de más alkotók munkáiból is ismerősnek tűnik, egy kevert technika látható, egy vizuális üzenet és egy vers, ami megerősíteni látszik a képen érzékelhető utcaképet. A szövegrész hasonlóan döntött a képhez, de a két dőlésszög nem egyforma. A képpel az a gondom, hogy két alkotást látunk, ez a két kép van egymásba olvasztva. Feltételezem, hogy egy érzelmi üzenetet is kellene érzékelnünk az alkotóval kapcsolatban, azt, hogy benne is ez a kettősség dolgozik, a jobb és a bal oldal küzdelme, nevezhetjük lágyságnak és logikána, nőnek és férfinak, mégis azt mondanám, hogy mivel itt mi egyszerű dolgokat próbálunk érzelmezni, mert egyszerű emberek vagyunk, ezek szerint a szabályok szerint nem tudom megkerülni, hogy ez egy keretbe foglalt információ. Így ez a kettőssék nem együtt jelentkezik a kereten belül, hanem széttöri egymást. Nagyon nehéz módszer, amivel az alkotó játszik, de a ritmikák összezavarják egymást. (szőke)
értékelés:

Az én napom
Ez az első leckém. Több változatot készítettem de nekem ez tetszett a legjobban.

Egy nagyon jó, és a fotózás megismerésében sokat használt képi elemet látunk, amit úgy tudnék a többiek számára egyszerűbben megfogalmazni, hogy egy ellenfényes - hiszen a nap aranyló fénypászmái átvilágítják a kezet - képet látunk. Amitől nem teljesen sziluettes a látvány, az az, hogy valamilyen képen kívüli, kamera mögötti felület reflexhatást ér el és ezért részleteket is fel tudunk fedezni a kézen. Ami viszont a kompozíció kapcsán egy szubjektív megjegyzés, hogy az nagyon jó, hogy a két ujj között látjuk ezt a házat, mintegy kiszakítva a látványvilágból, én azt mondanám, hogy a két gyűrű, a két ékszer, ahol a nap átragyog, erre a gyűrűre kellett volna az élességet állítani és valami trükkel, kis tükörrel vagy más lkis eszközzel megcsillantatni a két gyűrűt. Mert most a kép középpontja a gyűrűk az ujjakon, erre mutat a nap is, mert ott tud átbújni picit. Alapvetően tehát jónak tartjuk a munkát, de ilyenkor, amikor tudja az ember, hogy mi az a helyzet, amit rögzíteni akar, márpedig itt a fotózás előtt tudhatta az alkotó, hogy ezt a kezet fogja fényképezni, ráadásul erre utal a kép címe is, akkor itt most a gyűrűknek is erősebb szerepet kellene adni. Mert ettől a gyűrűktől sajátságos és személyes a kép. (szőke)
értékelés: