Ez egy filmjelenet is lehetne akár, a Bármixer c. filmből. Jó, hogy a tükröződés ilyen izgalmasan létrejön a háttérben, hogy megfordítja a feliratokat, miközben sorakoznak itt ezek az üvegek. Talán annyi, hogy az előtérből én többet adnék, és ezt a kiüresített helyzetet fölerősíteném, ami arról szól, hogy várunk a magunk italára, vagy valamilyen helyzetnek a megtörténtére, de nincsen még a szereplő a színpadon, vagy valamit ide elhelyeznék, akár a kezemet, vagy egy hamutartót, vagy valamit. Ez főleg a képnek a jobb alsó részére lenne igaz. A leckemegoldás rendben van, a kompozíció így egy kicsit kevés. (hegyi)
értékelés:

Kifejezetten GG-nek néhány mozgásos kép, ahol nem sikerült elkerülnöm a konvenciókat.

A Szekszárd sorozatból.

Jó ez a sorozat, mint egy személyes napló, tetszik. De lassan el kellene kezdeni azon gondolkodni Tamásnak, hogy ezt a sorozatot milyen irányba akarja ő maga elvinni, mert valamilyen dolog mellé egyszer csak le kell tenni a voksot. Ezt azért mondom most, mert annyi féle dolgot kaptunk már erre a Szekszárd sorozatra, hogy nagyon széles a spektrum. Ha ezt nem kezdjük el időben becsatornázni valamilyen irányba, akkor el fogjuk veszteni a néző figyelmét magáról a sorozatról. Jó a kép, értem az utalást, bár szerintem kicsit erőltetett. Persze, tényleg van az egészben valami olyan hatás, mintha nem RGB-ben készült volna, ott a kék, ha akarom a többi szín is, de nekem ez egy picit erős, sokat kell rajta dolgoznom, hogy ezt így akarjam látni. A kiválasztást nem teljesen értem, hogy mitől volt fontos, hogy ez a kép elkészüljön. Az indokot keresem, hogy mi az, ami ebben jellegzetes, nagyon Szekszárd, vagy Tamáshoz van köze, valamilyen kapaszkodót keresnék, egyelőre nem találom. Ebben kérném Tamásnak a segítségét. Hogy ez miért Rezonancia, az megint egy érdekes kérdés, hogy itt most a felületek rezonálnak egymásra, vagy miről van szó. Nehéz helyzetben vagyok, mert túl sok most a kérdés, ami bennem fölmerült, amire nem találok a képen választ, és ezt a képnek kellene megmondania. Ismétlés. (hegyi)

Gyönyörű az az időjárási helyzet, amit itt István nekünk megmutat ezzel a fával, amin dér van, vagy virág, vagy tavaszi helyzet, amikor még az utolsó ködös időszak van, nem tudom, de az biztos, hogy szépek ezek a fények, ezek a rétegek, amik létrejönnek. Már maga a fa is egy réteg mögött van, hogy köztünk és a fa között levő levegőréteg, és a benne lévő nedvesség miatt ilyen szűrőszerűen az egész festői tónussá válik. A háttérben derengő fák gyönyörűek. Engem elszomorít ez a téglasor, az ott annyira nekem nem erős, miközben az út izgalmas. Nem tudom, hogy hogyan lehetett volna ezt úgy megcsinálni, hogy ne a téglasor legyen az, ami ellenpontban van ezzel a fával. Van ennek is üzenete, csak ez most nagyon ellene próbál dolgozni annak az üzenetnek, amit maga a kép mesélne. Most szoció, vagy köd? Líra, vagy tényközlés? Ez nekem itt most nem dőlt el. Az Évszakok leckére jó megoldás, szépen megfogtad ezt a dolgot, most ez egy csillagot kap, és kérek egy ismétlést. (hegyi)
értékelés:

Minden home-made: a függöny és a mécses is!

Itt látjuk azt a függönyt, amit már egyszer megkaptunk, mint épített környezet, most ennek egy változatát kapjuk, és ez már egy lényegesen jobban értelmezhető helyzet szociografikusan is. Azt a mécsest én meggyújtottam volna, nem ártana, ha lenne lelke, és világítana, esetleg kistükörrel valahonnan ezekre a csillámló kristályformákra is valamit rá lehetett volna még villantani. Néhol megtörténik ez a csillogás, erre még valami erőt kellett volna adni, és amennyit a kép tetejéből vágnék, annyit hozzátennék alul, legfőképp azért, hogy ne vágódjon be egy fő motívum. Elfogadom Épített környezetnek, hiszen magunk alakítjuk a belső környezetünket is, nem csak az utcát, úgyhogy a leckemegoldás rendben van, a kidolgozottsággal vannak problémáim. Egy csillagot adok, és kérnék egy ismétlést is. (hegyi)
értékelés:

Nyomok a naplementében.

Demeternek a Nyomok c. képére kapunk itt egy választ, az az izgalmas ebben, hogy ezt Ágnes megcsinálta színesben. Azért érdekes ez, mert Demeternek is volt egy ilyen terve, hogy ezt színesben is el kellene készíteni, és ez egy nagyon jó ötlet ebbe a vörösben, ahogy a naplemente átfesti ezt a por felületet. Jók a kiválasztások is, és jó a meglátás. Én ezt nagyon köszönöm, Demeter is nagyon örült neki, megmutattam neki. (hegyi)
értékelés:

hogy mire gondolok. De a rendetlenség körülöttem többet mond, mint szerény személyem látványa.

Örülök annak, hogy Zsófi dolgozik saját magán, és azon, hogy ezeket a leckéket megoldja. Annak kifejezetten örülök, hogy érzelmileg, és nem technikailag próbál ehhez közeledni, mert az első három lecke legfőképpen az érzelmi, önismereti megközelítésről szól. Az is egy érdekes megfigyelés, hogy nagyon puritán tárgyi környezetben helyezi el saját magát, és ebben a környezetben kifelé néz a képről, miközben alig valamivel többet enged kompozícióban a kép középpontjából elmozdulni, tehát, miközben ez egy nyugalmas póz, mégis feszültséget hordoz a kép, feszültséget ad át. Az is tetszik, hogy egy keresetlen képi helyzetet mutat, nem flancolta magát fényesre, nincs báli ruhában, ott van a kis pokróca, a kis fülhallgató zsinórja, a falon a képek, amik fontosak neki, és ebben a kis pizsiben ül velünk szemben. Az arckifejezés nagyon sok mindent elárul arról, hogy van egy helyzet az ember életében, amikor szeretne kommunikálni, szeretné elmondani azt, ami belül nyomja, és mégis az adott pillanatban, amikor ott ül szemben vele egy barát, vagy egy valaki, akkor hirtelen mégis elnémul, mert nem tudja, hogy hogyan kezdjen hozzá. Nekem ez jön le erről a képről, én ezt nagyon köszönöm, majd kompozícióban próbáljunk erősíteni: fejtetőből nem vágunk, az egy fontos dolog lenne. Szépek a fények, de ezen még lehetne picit dolgozni. Szóval, ha ezt, mint önportré értékelem, akkor vannak itt kérdések, amiket föl kellene tenni, de ezt most, mint üzenet értékelem, és az üzenet ereje nagyon erős. (hegyi)
értékelés: