Szakkör | Page 586 | Látszótér

foxódi emlék

Egy elhagyott ház bejárata a foxódi emelkedőn.

Amit Béla észrevesz, az nagyon fontos, de a kompozícióval nem értek egyet. Itt két vonal van, ami érvényes lehet. Az egyik a lakat, a bezárt ajtó - ha ezt a vonalat visszük, akkor ennél nagyobb teret kell hagyni az ajtóból. És ez a vonal az, amit oly sokszor megmutattak már... A másik a részletek finomsága. Ha ez a fontos, akkor viszont Béla tudod mi az izgalmas ebben? A három girbegurba szög és az árcédula a pánton. Na de ha ez a fontos, hiszen ettől humoros és szerethető a kép, akkor ezt kell megmutatni, vagyis akkor úgy mocorgok a kamerával, hogy valahogy ezek kerüljenek olyan pozícióba, aminél nem takarás és nem mellékes szálként kell felfedezni. Ha elforgatod a lakatot, amennyit enged, akkor máris a forma jobban él, az egész kép elindul, mesél. (hegyi)
értékelés:

Bajszos és Kíváncsi

A kép nagyon aranyos. Macskás vagyok, ezért közel áll ez a két pákosztos hozzám. De Feri, mi történt ezzel a képpel? Szét van masszírozva, vagy mi lett, hogy ilyen zajos, ragyás főleg a bal cica hátánál? Olyan, mintha mobillal rögzítetted volna. A kép egy csillag, mert maga az ötlet, amit megláttál, az jó és fontos, de az utómunka ezt most agyonveri, már Mácsaihoz képest. (hegyi)
értékelés:

majdnem portré

portré "arc nélkül"

Béla munkái közül kiemelkedő ez a kép, amit beküldött a portré leckére - akár filmplakátként is megállná a helyét valami rettegős mozihoz. Jó az a fényjáték, amit Béla észrevett, az elrendezéssel is egyetértünk, mert ez a formátum, a fekvő kép ad igazi dinamikát ennek a formajátéknak. Egyetlen, ami finomítható lenne, az az, hogy a kép most sötétben tartott részeinél a portré arcformáihoz itt-ott nem ártana picit még hozzátenni, finom fényekkel még játszani egy kicsit. Nem tudom, hogy van-e lehetősége Bélának a folytatásra ezzel a modellel, de ha nem vele, mással, mindenesetre érdemes lenne játszani a fényekkel, hogy a formák miképp tudnak úgy sötétben maradni, hogy ne ugyanazt a fényértéket kapják mindenütt, mint ami a háttéré. Várnánk tehát a folytatást, ismétlést. (hegyi)
értékelés:

másképp

mert néha így törnek felszínre az érzéseim.

Nagyon szuggesztív portrét látunk, és egy dolgot ne feledjünk el: az önportré olyan műfaj, ahol a fotós és a modell egy személy, nem csak mint fényképész, de mint alany is megmutatja magát nekünk, kettős tétje is van ezeknek a képeknek. Ez írja felül azt, hogy igen, lehetne valami éles is a képen, akár csak egy kis hajtincs - jót tenne, de a kép erős, így ezt a hibát felülírja a történet. Jó ez a vörösbarna színvilág, ez is korrigálható lenne színhelyesre, de azt gondolom, hogy akkor sterilizáljuk a képet. Szóval ez a kép 3 csillag, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Szikla

Nagyon örülök, hogy Ágnes újra kezdte a leckéket, igaz, a kettessel, de egy egészen más megközelítést kapunk, mint eddig. Izgalmas az a térjáték, amit Ágnes mutat azzal, hogy a háttértől lefelé elmozdítja a fejét, így a kamera most a fej síkjához kerül közel, a háttér pedig hanyattdől. Ez a libikókázás adja a kép feszültségét, és a színvilág, az a redukció, hogy a háttér szinte homogén szürkéje elől a fej rózsaszínje előre ugrik. Így a néző a címadás nyomán elgondolkodhat, hogy vajon a háttér a szikla, vagy Ágnes, avagy mindkettő. Egyetlen dolog, amire később érdemes figyelni, hogy a háttérben van egy csőcsonk, az most ezt az egészet megakasztja, mintegy rajzszög, odaszögezi az estiskola háttérre. Egy picikét mondjuk én adtam volna a vállból, épp csak annyit, hogy a póló íve megmaradjon. (hegyi)
értékelés:

Elmélkedés

A kép Máriahalmom készült a biofaluban 2 napig voltam lent de abból a két napból hónapokig tudtam töltekezni:)

Egy kicsit itt is a lecke értelmezését kell pontosítani, ez a harmadik lecke, egész alakos portré, akkor is, ha ülsz. Még egy kérdés merül fel, ami a jövőre nézvést fontos: ezt a képet te fényképezted, vagy valaki rólad készítette? Azért nem mindegy, mert a leckéknél a lényeg, hogy mi magunk is készítsük el azokat. Persze ez nem jelenti, hogy ezt ne csinálhattad volna te, ez csak egy kérdés, amire a választ te tudod.
Ha a képet figyelem, egy érdekes feszültség van a képen attól, hogy minden képelem ki van tengelyéből mozdítva. A fej balra a mögötte lévő anyag középpontjából, a jobb felső sarokban a talán ajtón lévő tükör vagy ablakocska is mozdít, a teakészlet a jobb alsó sarokban a vágással lett megmozgatva, szóval minden mozog, minden mozgatja a tekintetet e három képforma között. Ebből sajnos kilóg a radiátor és az előtte lévő párna, érdemes lett volna ezzel még dolgozni, hogy ez ne zavarjon be. Ez mellett az jó lenne, ha nem a teakészlet lenne éles, hanem a modell, ebből a kameraállásból még akkor se lenne értelmezhető ez a variáns, ha még drasztikusabb lenne a mélységélesség csökkentése, ha a tea az üzenet, lejjebb kellett volna hozni a kamerát. A modell sem egyértelműen pozitív képet sugall, a ráncolt homlok, a mosolytalan arc, a révedő tekintet, ezek bizony olyan jelzések, amik inkább arra utalnak, hogy a képen szereplő hölgynek vannak problémái, amiken épp gondolkodik, amikkel épp szembesült, és most a hogyan továbbot fontolgatja. Ez nem baj, nem rossz, csak ez is egy pillanatkép, hiszen ebből az állapotból valamerre biztos elmozdultál azóta. Nekem az elmélkedés stabilabb, kevésbé köztes állapot, a címadás lekerekíti azt az üzenetet, amit a kép hordoz. Két csillag, várjuk az első és második leckére a megoldást. (hegyi)
értékelés:

Villányi rosé

Egy nagyon izgalmas megfejtést látunk a vágy leckére - Feri, kicsit szigorúbbnak kell lenned magaddal. Az első kép izgalmas, az ellefény miatt a modell csak sziluettben látszódik, és innen a történet még akármerre is indulhatna, mondjuk a modell, a vágy megtestesítője megágyaz a réten. Vagy felölti csoda lepedőjét és elrepül az égbe. Sok minden irányt vehetne a mese. A második kép is jó, egy tánc, egy játék, incselkedés, szép és anyagszerű a textil is... de van egy harmadik kép. És azt kell mondjam Feri, hogy ez a kép felülírja az első kettőt, itt a lepedő is szép, a modell se égett be nagyon (kicsit azért egy kis derítőlap nem árt ilyenkor), szóval itt amit el akarsz mondani, az mind megvan - igenám, de akkor miért kell az első két kép? Erre mondom, hogy szigorúnak kell lennie a fotósnak, mert mindkét képen vannak szép momentumok, és ha nem készül ez a harmadik el, akkor oké, ez van, nézzük azokat. De így a harmadik kiütéssel győz. Ha a harmadik képet nézem, ami három csillagos, akkor ott egyetlen megjegyzésem van, kicsit kompozícióban én elmozgattam volna középről balra, hogy a mozdulatnak nagyobb tere maradjon. (hegyi)
értékelés:

Lime minimál stílusú mosogatón

Ne irigykedjetek a bútorra, nem itthon készült, hanem egy barátomnál.

Hogy ez mosogató vagy a Star Trek egyik díszlete, nehezen eldönthető, az is, hogy a valóságban ez a tárgy vajon egyébként is ennyire felismerhetetlen, vagy a kiragadott részlet és világítás együttese miatt lett ilyen ufo. A kép jó gyakorlat, de egyelőre nekem nem áll össze koherens egésszé. A lime és a citrom a fekete felületen jól rendezett, ami zaklatottá és nehezen befogadhatóvá teszi, az a zuhanyslag rugós formája, ami ráadásul most a vágások miatt nem is igazán mutatja formai játékát, kirobban a képből, kiszalad, és így a gyümölcsök nyugodt rendjét felborítja. A fények szépek, a tárgyak is jók, tehát minden adott, hogy a stúdium megvalósuljon, de most ez így olyan, hogy a kép kétfelé zuhan, és nincs, ami összekösse. Jó lenne ezzel még játszani Ákos, ha van módod rá. Egy csillag, hogy sarkalljalak a munkára. (hegyi)
értékelés:

szerelem

Gime, rövid leszek. Nekem ez primer. És kevés. Oké, érteni értem. De egyrészt ezt lehet ennél szebben is fotózni, másrészt rendben, szerelem, az két fogkefe, értem, de azért ez így nem csúszik a körmöm alá. Nyíllal átlőtt szív a fába vésve. Két fogkefe. Négy papucs. Meg lehet ezt úgy is csinálni, hogy kevésbé legyen banális, mégis hozza, amit akarsz, a hogyan, az rajtad áll. (hegyi)

sarkvidéki történet

Ez egy szerelmi történet. Lírai, mondhatni akár humorosnak is, de megrázó is. Nekem a történet nincs lezárva. És a képszélek, a képhatárok... ott van finomítanivaló. De ez egy igen finom mesélés, nagyon kedves és visszafogott, eszköztelen. Jó, legközelebb a befejezésre is kell figyelem, hogy mi a sztori vége. (hegyi)
értékelés:

madártávlatok

Csősz Gergely, Befagyott pillanat című képére.

Bár a láncreakció leckét lezártuk, és ez egyelőre így is marad, a kép jó. Engedelmeddel a 17-esbe tettem át. És három csillagos, többet nem tudok mondani. :) (hegyi)
értékelés:

Borul a kép
ha bomlott elmeképp
működik
az ész.

Szép dolog az álom,
én is megtalálom
magamban,
egy rész.

A rögeszme bája
kettejük találkája.
Csak
jő a vész,

Ha a van meg a nincs
kezükön bilincs,
jár
együtt, s te mész.

Bolondos órákat együtt töltünk
Újjongva minden időn és téren át
Életünk újabb szakasza mögöttünk
Keressük a jövőt, bízva, hogy jobbat ád...

Pap Viki interjúja Amival, aki az idei Dörögdi Fesztivál Ősök és Esélyek Háza egyik programhelyszínén, a japán sátorban lépett fel.

Nem csak előre eltervezett programjaink voltak a 10 nap alatt, így például az izraeli-francia páros, az Ilhaam Project is úgymond véletlenül került a fesztiválra. Ukrajnában lett volna koncertjük, de nem kaptak vízumot, ezért Magyarországon maradtak és kerestek maguknak egy fesztivált. A dörögdit találták meg, először az Ősök és Esélyek Házában adtak koncertet, majd a Tilosnál a Francia udvarban, de azóta már Budapesten is túl vannak több előadáson, mert Gonnokék segítettek nekik.