2. Építészet, enteriőr

Ami egyszer már megvolt, az megvolt, nem látom most azt, hogy ahhoz képest, amit eddig kaptunk, ez előrelépés lenne, még akkor sem, ha most nagyjából megvannak a daruk. Megint csak nagyjából, mert most a képhatár megint vág a jobb oldalon lévő daruból, de én ezt nem érzem annyira erősnek, mint az előző képeket. (hegyi)

Hát, igen, ez egy nagyon érdekes meglátás. Egy kicsit sajnálom, hogy ennek a háznak az alja, az árkád része lemaradt. Én lemondanék akár a felhők egy részéről is, ha egy kicsit billent volna ez a kamera. Nyilvánvaló, hogy az az oka ennek, hogy Feri szerette volna a függőlegeseket függőlegesnek meghagyni, de lehet, hogy egy kicsit csalhattunk volna akár, ehhez technikai megfejtéseket is lehet hozzácsatolni, vannak erre speciális objektívek, vagy dönthető hátfalú gépek, de ne menjünk ennyire messzire. Maga a hangulat nagyon jól érzékelhető. Furcsa ez a színvilág, amit itt kapunk, mert van ebben egy kicsit régies, ilyen archaizáló, 70-es évekbeli filmes megközelítés, de nem rossz ez. Ki lehetne ezt színben korrigálni, hogy a sárgákból egy kicsit visszaveszünk, mert az egy picit, mintha túlzás lenne, de ettől függetlenül a hangulathoz hozzá ad. Örülök ennek a képnek, ennek a megfigyelésnek, mindazzal együtt, hogy mondom, nekem a kép alsó régiója most nem tud elég erősen jelen lenni ahhoz képest, ahogy talán jelen kellene, hogy legyen. Nem tudom, hogy ez mennyire elfogadható. (hegyi)
értékelés:

Értem, hogy mi a helyzet, mert én már jártam ott, aki nem járt arra, az nem biztos, hogy ebből egyértelműen leveszi, de ez egy dolog. Nem értem a kép elkészültének okát, hogy mit akarunk ezzel mutatni? A vidám munkásokat, vagy a gyönyörűen elkészült felújítását a Parlament egyik oldalának, vagy a szörnyen összerondított teret? Ezen a képen mindegyikből van egy kicsi, de egyik sem elég határozott ahhoz, hogy elvigye a vállán, tehát a szokásos kérdés jön elő, mire megy ki a fuvar? Ezt jó lenne exponálás előtt eldönteni, mert utána ez majd elmondja, hogy mit kell csinálni, honnan, és milyen nézőpontból, mekkora képkivágatban mit kell lefényképezni. Sajnos ez az építkezés sokáig fog tartani, nyögni fogjuk elég sokáig a hatását is, úgyhogy van még idő ismételni, így kérnék egy ismétlést. (hegyi)

Megint azt kell mondjam, hogy egy izgalmas helyzetet mutatsz. Látom, hogy ez megy neked! Lehet, hogy maga a helyszín ragadott el, és az adott valami érzelmi pluszt, de ezeken a képeken ez átjön. És tudod, miért mondom ezt, miért fontos, és miért adok erre is 3 csillagot? Mindazzal együtt, hogy kompozícióban nem vagyok mindennel kibékülve, mert a kép bal oldala nekem túl laza, ott szűkebbre lehet vágni, de a régebbi képeidnél az volt a probléma, hogy hol van a személyesség, és hol van az a plusz, amitől ez az egész Tóth Csaba képévé, és Tóth Csaba élményévé válik, és nem valami családi album fotóvá. Látod, most 3 olyan képet mutatsz, amik ezen túl tudnak mutatni, és ez fontos, úgyhogy ebből ne nagyon engedj. Azt az érzelmi töltöttséget, ami ezeknél a képeknél volt, ha vissza tudod idézni, akkor szerintem ez magyarázó erővel fog bírni a többi képednél is majd, hogy mi az, ami hiányzik. Köszönöm! (hegyi)
értékelés:

A ritmus jó, nekem egy picit szűk, bár a helyszínt nem ismerem ebből a beállításból, tehát nem tudom, hogy mennyire lehetett volna ezt egy kicsit tágabban hagyni ahhoz, hogy maga az a kuszaság - ami nekünk, kívülállóknak kuszaság itt a sínekkel, váltókkal, mi hova áll be, hol tud megfordulni, akik ebben élnek, sokkal jobban tudják nálunk - jól működjön. Minket, kívülállókat nyilván a kuszaság fog meg, és ebből kapunk valamennyit. Az is jó, hogy ennyiféle mozdony szerepel, tehát minden rendben van. Lett volna ebből még? Ha igen, akkor lehet, hogy jót tenne neki, még határozottabbá tenné a formákat. Mindig azt keressük, hogy mi az, ami szavak nélkül is mesél, és ezt kell erősíteni minden fotón. Itt most ez a váltó és a sínek. Fontos a mozdony is, a felső vezeték, meg ezek a tartógerendák már nem annyira, ebből a súlyozást is érted, hogy mire gondolok. (hegyi)
értékelés:

Hej, tulipán, tulipán, hogy kerültél erre a kies vidékre? Gondolom, hogy ez volt az a gondolat, ami Ágnest is foglalkoztatta, hogy hogy a francba került ide ez a tulipán? Nyilvánvaló, hogy ettől még lehet, hogy ez egy olyan helyen készült, ahol a másik oldalon egy nagy park van, és akkor onnan tévedhetett ide ez a virág, nem tudom, de egy biztos, hogy érdekes a kontraszt. Ugyanakkor azt mondom Ágnes, hogy ugyanazt kérem számon, mint amit már többször: formailag pontos fogalmazást kérek. Mi az, ami ebben felpörgetett téged annyira, hogy ezt a képet elkészítsd? Miért ebben a formában készítetted el? Ezek a képen belül indokolhatónak kell, hogy legyenek. Párhuzamot vonhatok a villanyoszlop és a tulipán szára között, vagy mondhatom azt, hogy az épület keménysége, szögletessége, sarkossága, és a tulipán gömbölyű formája, amik ellentétpárba vannak állítva. Igen ám, de közben meg nem nagyon értem, hogy miért nem mentél lejjebb, és egy kicsit közelebb a tulipánhoz, mert azt gondolom, hogy ha ebben a környezetben szemlélem ezt az egészet, akkor az a vastraverzes épület az, ami érdekes. Itt, a kép bal oldalán lévő rész, ahova most a tulipán került, a mögötte lévő (talán) kocsimosó annyira nem fontos, nem jellegzetes. Az igazán jellegzetes részhez viszont, hogy párhuzamba kerüljön ez a két tárgy, egyrészt oda kell kucorodni a virághoz teljesen, fel kell őt úgymond emelni, másrészt pedig közelebb kell akkor vinni ezt a két tömeget egymáshoz. Most ez olyan, mint amikor egy puzzle-ből ott van már minden darab az asztalon, és akkor el kell kezdenünk kirakni. Úgy érzem most, hogy ennek a kirakásnak nem értünk a végére. Annak nagyon örülök, és mindenféleképpen csillagot ér az, hogy egyáltalán rácsodálkozol egy ilyen helyzetre, és odafigyelsz rá. Az egy másik kérdés, hogy végigviszel-e egy gondolatot, és én ezt többedszer mondom, hogy az ember, ha csinál valamit, akkor azt csinálja végig. Menjen végig azon az úton, ne hagyja abba! Szeretném, ha ezt a továbbiakban szem előtt tartanád. Ez most egy 1 csillagos kép, és ismétlés nem kérek, mert nyilván ez a virág már elvirágzott, de érdemes lenne majd azon gondolkodni, hogy hogy lehet ezeket a formákat jól összekötni. Az organikus és az épített környezet fontos kapcsolódási pont, de ezeket valahogy egy képre kellene tudni komponálni. Most ez olyan, mintha két különálló képrészt kaptunk volna. (hegyi)
értékelés:

Nagyon furcsa dolog, mert bár a függőlegeseket igyekeztél megtartani, és ez többé-kevésbé sikerült is, mindezzel együtt mégiscsak az egész dől, borul. Ez annak köszönhető, hogy kijjebb léptél a fényképezőgépeddel annál, mint amit a tömegelhelyezés igényelt volna. Elhiszem, hogy a sínek, a járda, meg a szegélykő nagyjából kiad egy ritmust, de mivelhogy a kép jobboldalán hiányzik egy nagy-nagy tömeg, ami a baloldalra odakerült, és ennek a nagy-nagy tömegnek is van egy perspektívája, érdemes lett volna végiggondolni azt, hogy ha csak egy nagyon kevéssel beljebb lépsz, igaz, hogy elveszíted ezt a centrális kompozíciót, de lehet, hogy megnyered a csatát a tömegelhelyezésben. Ez az egész nekem most ettől fura, ráadásul megint az történik, ami digitális képeknél sokszor előfordul, hogy Tolnától Baranyáig minden éles. Minek? Most csak kérdezek János: Nem tudtál kiválasztani valami témát, ami neked fontos ebben, és akkor arra tenni az élességet? Tényleg fontos, hogy el tudjam olvasni, hogy WC? Meg hogy 2? Meg hogy i? Meg még azt is, hogy 10:35? Meg még talán a távirati postásnak a táskáját is látom, meg hogy átgyalogol egy gyerek a síneken? Mindegyik fontos egyszerre? És még akkor kezdjek valamit ezzel a perspektíva játékkal is, meg ezzel a kompozícióval. Szóval én azt mondom most, hogy túl sokat akartál egy képkockára rátenni, és közben az érzelmi megközelítést totálisan elvesztettük. Visszaadnám ismétlésre. (hegyi)