Az a helyzet, hogy ez a kép nekem körülbelül azt az élményt adja - a nem értem, miért készült élményét - mint a barlangbejáratos képed. Itt is harsányak a színek, túlszaturáltak, ami alapvetően nem lenne még baj, ha mondjuk az a cél, hogy valami átbillenjen a mesébe, a hihetetlenbe, de itt nincs mi átbillenjen oda. Másrészt a kompozíció nem ad magyarázatot arra, mi az, ami itt olyan nagyon izgalmas, hogy megörökítésre méltó legyen. Ez így nekem egyelőre egy háttér, ami előtt megtörténhetne a mese, de nem történik semmi, talán az ablakban látni valamit két nézelődőről, de ők elég bizonytalanul jelennek meg. (hegyi)
Ez egy nagyon jó ritmus, én ennek nagyon örülök. Jó a kompozíciója, jó a formája, tulajdonképpen minden korrekt. Ami nem korrekt, az a technikája, de ettől most tekintsünk el. Nem tudom, hogy ez egy filmre készült felvétel, és a scannelésnél történt valami baj, vagy mobiltelefonnal készült, és az nem elég éles, nem lett letakarítva a kis lencséje, de ami zavaró, az az életlenségből adódó tompasága ennek az egésznek, de a tompaság mellett maga formai ritmus az meg jól van. Úgyhogy vegyük úgy, hogy ez egy tanulmány, 3 csillagot adok akár rá, de a leckemegoldásra várnék, itt azért az élességgel is kellene játszani. (hegyi)
értékelés:
Nem lehet látni az arcomat ilyenkor, amikor az elemzést olvassátok, de elmondom nektek, hogy most ilyen felvont szemöldök van, értetlen fej. Ha verbálisan kellene megfogalmaznom azt, hogy itt most mi az első benyomásom, akkor az az lenne, hogy: ahha... jah... és? Nem tudom, hogy ezzel mész-e most valamire Ágnes. De próbálom ezt most akkor parasztosabban megfogalmazni, hogy lefényképeztél valamit, csak nem tudom, hogy minek. Mit akar ez mutatni? Mitől épített környezet? Van egy nagyon harsányra vett zöldünk, túl van szaturálva, hisz ilyen zöld egyébként nincs is. Tessék azt a szaturációt egy kicsit hihetőbbre venni, mert így most olyan kontrasztokat kapunk, és olyan brutális az egész, hogy ettől olyan karikatúrás helyzet jön létre nekem. És hát, van két falunk, biztosan régiek, biztosan fontos helyen van, de nem tudom, hogy mennyire, és ez most nekem nem jön le. Olyan, mintha kapnánk egy színteret is, mert ott egy lépcső, meg ott van egy placc, a két helyet összekötő valami, tehát, lehet, hogy ez egy belső udvar, vagy lehet, hogy ez egy külső rész, ez sem világos, és nem tudom értelmezni, hogy miért készült el ez a kép. (hegyi)
Izgalmas, érdekes színvilág, ami gondolom megfogott téged is és jó, hogy ezt megörökítetted, még akkor is, ha a kompozíció képhatárnál főleg bal oldalon lötyög. Viki, nem olyan bonyolult ez: ha megnézel egy képet, a problémák általában a képhatárnál jelentkeznek. A ferdeség, a kifutó vonalak, a félbevágott formák... és ez nem jelenti, hogy mindent le kell tisztázni, de a nem odaillő igen kevéssé jelentős, de a formai ügyeket zavaró momentumokat érdemes megfontolni, hogy a képen kell-e hagyni. Itt például a bal oldalon az ablak, ami elkezdődik, egy háromszöget ad feketében, alatta a nem teljes lámpabura, ezek nem kellenek a képre, és ha levágod, egyből egyensúlyba kerül a dolog. Kis mértékben ez megjelenik a felső szélnél is, szóval érdemes ezeket a dolgokat nem tartalmuk, hanem formájuk szerint szemlélni, és ha kell, korrigálni. Ettől még a hangulat rendben van, a kép is jó, a feladatra is megoldás, szóval minden oké, az utómunkát meg majd gatyába rázzuk. (hegyi)
értékelés:
Bevallom, nem nagyon értem ezt a kompozíciós megoldást. Az épületek szépek, bár makettszerűek, a fű is szép, a tónus is rendben van, de valahogy az egész nem áll bennem össze. Valószínű hogy a kamera nézőpontjának megválasztása lehet a ludas. Azt nem tudom, hogy a valóságban megoldható lett volna vagy sem az, hogy egyszerre érezzem a fűben bujkálást és a terep szemlélését, mert van ebben egyfajta megfigyelői érzet, mintha az ellenség akarná bevenni a várat, de ahhoz meg túl steril és szép, hogy ez az érzet megjelenjen. Nem tudom, tényleg nem. Ez most kifogott rajtam, hogy megmondjam, mit hogyan kellett volna. Mert az is bajom, hogy a horizontnál a vágás olyan esetleges, szóval talán, ha az egész nem akar korrekt lenni, akkor lehet, hogy a személyességével hatásos lehetne. (hegyi)
Látom ragaszkodsz ehhez a borzalmas képbe firkáláshoz, amit szívből sajnálok, mert komolytalanná teszi a munkád, mert hogy ez egy kiváló kép lenne, de mindig azt a piszkot nézem ott lenn, hogy az mi. Egy leheletnyit fentről én vágnék, mert az ég a háztetők felett már egy olyan ritmust kapcsol be, ami gyengíti a belsőt, de mindezektől eltekintve a három csillag megvan. Sírva kérlek, fontold meg ezt a belefirkálást. (hegyi)
értékelés:
Ismét felbukkanva, annál a témánál folytatom amit legutóbb abbahagytam. A kép Debrecenben készült, a város központjától mintegy két percre. A képen csak a kontrasztot változtattam.
Ádám, bukkanj többet, mert így nehéz folyamatában dolgozni, márpedig a cél ez, hogy kommunikáljunk, hogy segítsük egymást a haladásban. Ne hanyagolj ennyire minket. A kép szép. A laborálás viszont pontatlan. Ne tessék szem elől téveszteni egy fontos dolgot: mindig a legvilágosabb rész viszi el a figyelmet. Ha ez törmelék, akkor is. Ami tehát ebből nagyon határozottan kiugrik most, az a felirat kellene legyen, hiszen az az üzenet. De most ezt gyengíti a felső képhatárnál az a fal részlet és a bal oldali feketeségben az a fehér izé, szóval ezeket érdemes laborálásnál újragondolni, hogy elhelyezésükben milyen sorrendbe illenek bele a maguk tónusával. Nem nagy dolog, maszkolva ezek visszább vehetőek lennének, és máris nyugalmasabb ritmust kapnánk, ami engedné érvényesülni a kép valódi mondanivalóját. (hegyi)
értékelés:
Ezt most vasárnap (április 6) találtam az út szélén. Legközelebb megpróbálom majd fényképezőgéppel is ha még megvan.
Érdekes az, hogy az épített környezet leckére küldted ezt, miközben a választásokról volt egy pályázatunk, és ez akár arra is lehet válasz, ráadásul a leiratban erre utaló nyomokat is találok. A megfigyelés jó, csak megint az a kérdés, hogy mi az, amire a voksunkat letesszük. Ebben, ami nekem izgalmas, az a piros tűzoltólétra, a matrac a felirattal, mellette a gereblye, vagy nem tudom, hogy mi az, meg mondjuk a korlát. A többi már annyira nem, a többi az már csak a szükséges rossz. Mi adódik ebből? Az, hogy ha egy kicsit másik irányból, vagy máshonnan közelítünk e tárgy felé kevésbé oldalról, akkor ez a tárgy lehet, hogy létrehoz egy olyan ritmus, ami utána már működik. Tehát, itt a tömegekkel és a formákkal kellene barátságba kerülni. 1 csillag, mert a megfigyelés fontos, csak a kivitelezéssel van probléma. Ha megvan az a fényképezőgép, akkor hajrá. Egyébként pedig Szilárd, azt mondom, hogy nagyon el vagyunk mi hanyagolva általad, tessék visszajönni! Aki egyszer már volt hónap képe, az már nem teheti meg azt, hogy utána az egészet ennyire félvállról veszi, tessék küldeni képeket. (hegyi)
értékelés:
Azt a fél fokot nem ártott volna korrigálni, mert egy kicsit most az óramutató járásával megegyező irányban el vagyunk fordulva. Lehet, hogy ez csak a tömegelhelyezésből adódik, és ez csak egy érzet, de ezzel a fél fokkal az érzetet is lehet kompenzálni, bár én úgy érzem, hogy ez az elfordulás talán a valóságban is megvan. Amit megfigyeltél, az zseniális, olyan, mint egy tetris, már aki ismeri ezt a játékot, ezekkel az ablakokkal, a fényekkel, a tükröződésekkel ez nagyon jól működik. Talán ennek az erejéből nekem elvesz itt az előtérben a tető, tehát lehet, hogy én valahogy úgy próbáltam volna, hogy ennek az erejét csökkentsem, és kevesebb legyen belőle. Most ez elég határozott, és azt a finomságot, és azt a pilinckázást, amit a háttérben látok, azt most ez nekem gyengíti. De az üzenet teljesen rendben van, úgyhogy én most azt mondom Tamás, hogy ez 2 csillag, jó? És kérlek, picit több képet küldj. (hegyi)
értékelés:
Szerethető kép, abszolút hozza Jiří Menzel: Szeszélyes nyár című filmjének (linken megnézhető) ízét, azt az irányt, akár abból a filmből is kikerülhetett volna ez a kép, és ez egy fontos és jó dolog. Talán megint ott hibádzik a dolog, hogy elment matekba a fejed, és próbáltál megfelelni annak, hogy legyenek függőlegesek, meg vízszintesek, de ezzel elveszítettük az egésznek a zamatát. Hidd el nekem, hogy ide nem öltönyös úriemberek ülnek le matekházit megoldani, ebből az okból kifolyólag valószínű, hogy jót tett volna ennek az egésznek, ha belemész a személyességébe. Igen, ehhez el kell dönteni, hogy engem mi érdekel? A pad, a nád, a teáskannából csinált cigarettatartó, vagy melyik az, amelyik neked fontos, és utána, ha ez már megvan, akkor a többi ehhez képest szinte önmagától beáll egy rendbe. Mert utána, ha már kiderült, hogy a teáskanna a fontos, ahhoz képest hova kerül a pad, és a nád, és az egész. Most egy kicsit olyan nekem ez, hogy a mérnök felrajzolta a pausz papírra, hogy hogyan kell majd ilyet építeni, és utána ezt leadja, mint szabadalom, és az IKEA-ba majd összeszerelhetően megvásárolható lesz. Kicsit ez ilyen. Úgyhogy 2 csillag, mert a hangulat benne lenne ebben a képben, de a döntésed nincs benne. (hegyi)
értékelés:
A kép majdnem napra pontosan két évvel később készült. Hasonló szögből, hasonló időpontban. Másik géppel és álló képekből összeillesztett panorámával.
Emlékszem arra a képre, amit beküldtél. Ez a képed nekem egy sokkal jobb kompozíció, és egy nyugodtabb ügy. Dinamikájában, formájában egészen jó. Megint azt mondom, hogy hát, igen, de jó lenne, ha lennének felhők. Nem kell nagyon drámázni a felhővel, de valami nem ártana oda, vagy ilyenkor régen használták a szűrőzést, hogy egy kicsit különlegesebb színt rakjanak oda, én mondjuk biztos, hogy nem raknék oda. Arra azért kíváncsi lennék, hogy mit ad ez fekete-fehérben, már csak azért is, mert szépek ezek a színek, meg ezek a ritmusok, de talán akkor helyre kerülne az, hogy a formák hatása és ereje elvinné akkor a vállán, és akkor talán nem fogom hiányolni a felhőket. Mert a felhő tulajdonképpen csak egy esztétikai, stilisztikai ügy, nem több. Erre azért most adok neked még csillagot, nem tudom, hogy hányat adjak. Vegyük úgy, hogy mivel visszamentél, megcsináltad, ezért megkapod a 3 csillagot. (hegyi)
értékelés:
Ezt egy jó gesztusnak tartom. Ne akarjunk egyből minden problémát megoldani. Nyilvánvaló nem ártana, ha a horizont egyenes lenne, talán ez az effektezés egy kicsit túl is van húzva, ennél egy hajszálnyival kevesebb is elég lenne, ráadásul ezt a kéket én nem értem. Azt azért tegyük hozzá, hogy ezeket a mismásolásokat egy kicsit elfelejtenénk, mert ezzel saját magatokat csapjátok be, mert egy lépéssel előrébb rakjátok az ügyet, mint ahol egyébként a rutinban tartotok. Bocsánat, hogy most ezt mondom, de az lenne a jó, ha nem hagynátok ki a lépcsőfokokat, mert nehéz lesz utána továbbépítkezni, ha az a lépcsőfok onnan hiányzik, mert billegni fog az épület. Tudom, hogy ez most túl patetikusan hangzik, de fontos az, hogy indokai legyenek a dolgoknak. Csak azért önmagában, mert esztétikailag, vagy formailag most ez milyen divatos, vagy milyen elidegenítő, nem tartom jó gondolatnak, mert nem áll meg a lábán, hisz nincs indoka. Visszakérdezek: Miért kék? A ritmus jó, kicsit üres az előterünk, talán nem ártott volna, ha megvárod, amíg az a biciklis ideteker, akár félig ki is a képből, hogy valami történjen az előtérben, mert most nagyon távol vagyunk, de sem építészeti, sem egyéb dolog nem indokolja ezt. Nyilvánvalóan az a másik irány, ha senki sincs a hídon, de hát, szemmel láthatóan nem ezt a pillanatot kerested. (hegyi)
értékelés:
Attila, ezt most nem nagyon értem. Azon kívül, hogy van egy ritmusa attól, hogy a szépségszalon, és az eladó tábla valahogy összemosódik, és ez ad is ennek egyfajta logikai irányt, hogy mi felé induljunk el, miben kezdjünk el gondolkodni, ugyanakkor ennek ellentmond, és egy másik irányt, egy másik rezgést, másik hangulatot kapcsol be az ütött-kopott homlokzat a maga lepergett vakolatával, az újravakolásával, a félig-meddig meglévő díszítésekkel, az ebbe egészen barbár módon beleapplikált portával. Igen ám, csak ennél a képnél ugyanazt tudom mondani, mint amit néhány elemzéssel ezelőtt a portrénál, hogy nem nagyon értem azt, hogy miért ez a képformátum. Van egy szereplőnk, és valahogy ez olyan furán van vágva. Nekem az alsó regiszter, ami a történetnek a föld felé közeledő része hiányzik erről. Az a bajom, hogy öncélúnak érzem azt, hogy ez miért van elmozgatva, nem látom ennek a képen belül az indokát. De kompozícióban, képkivágásban ez most nekem értelmezési határon kívülre került. (hegyi)
Úgy érezem, hogy egyensúlyt teremt a képen a komor falak eltakarásával a természet, valamint a fény-árnyékkal is próbáltam egy egyensúlyt fenntartani, remélem sikerült.
Az a helyzet János, hogy nem nagyon értem, hogy ezt most honnan és miért, és hogyan van lefényképezve. A két oldal között olyan szinten erős itt a különbség, hogy az egyik oldal abszolút bebukott. Nem vagyok meggyőződve arról száz százalékig, hogy jókor fényképezted le ezt a helyzetet. Arról sem vagyok meggyőzve, hogy ennyit kell adni a két oldalsó házból, mert ettől feleslegesen sok lesz az ég, ráadásul egy nagy szürkeség, amit ott kapunk, tehát, ott formában valahogy elbillen az egész. Az összhatása olyan ennek a képnek, mintha a statív, amire a gépet tetted volna, az udvarban focizó gyerekek által egy labdával meg lett volna pattintva, és hanyatt esett volna a kamera. Tehát, nem nagyon tudom ezt most hova tenni. Egyrészt beszélgessünk erről, mert ez a kérdés foglalkoztat engem, másrészt meg érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy majd aktuálisan akkor, amikor ez a kép elkészíthető újra, akkor esetleg egy ismétlést lehet, hogy ez megérne. Ahogy látom, ez nem ma készült, úgyhogy János, sokadszor mondom el neked, vedd komolyan, kapcsolj rá a tempóra. (hegyi)
Azt gondolom, hogy ez egy jó megközelítése ennek a munkának, ráadásul nagyon örülök annak, hogy nem csak egy teljesen letisztult tárgyfotót kapunk. Olvastam a kommenteknél, hogy kérdés merült fel abban a tekintetben, hogy az a belógó faág szükséges-e, vagy sem. Hát, ha nincs a belógó faág, akkor a képnek sincs sok értelme. A faág az, ami a környezetből valamit hoz, és némi személyességet, vagy sztorit elindít, hát, mi az Istennek fotózzak le egy templomot önmagában, huszonhatan lefotózták már. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez a része rendben van. A technikával van némi probléma. Nyilvánvaló, hogy az esti fények nem egy könnyű helyzetek, és a technikai eszköztől függ, hogy ő ebből mit tud áthozni. Mintha itt egy hosszabb expozíció lett volna, amit bemozgattál volna, nem tudom, de az élességgel van némi problémám. Azt szeretném mondani, hogy esti képet általában nem este csinálunk. Tudom, hogy ez furcsán hangzik, de van egy olyan pillanata a késő délutáni, kora esti időszaknak, amikor még van valamennyi fény a környezetben, de már az esti világítás megvan, már megvannak azok a díszítések, amik tulajdonképpen jellemzőek ezekre az építészeti formákra. Tehát, ha abban az időpontban exponálsz, vagy abban az időpontban készíted a felvételt, amikor még van környezeti fény, akkor nem bukik be ennyire a második torony, amire szükség lett volna, másrész nem ennyire vakok az ablakok, és a környezet sem ennyire fekete. Exponálással ez megoldható akkor is, ha egy jóval korábbi időpontot keresel, hogy az esti érzést hozza, esti város képet sem az éjszakában csinálunk, úgyhogy fontos lenne, hogy ezt a képet megismételjük. Pontosan azért, mert a gyakorlás kell ehhez. Egyébként a faágakért, meg azért, mert az egész ritmusban van tartva, én egy csillagot így is megadok, de egy ismétlést kérnék. Nem muszáj pont ezzel a templommal, mással is lehet, de jó lenne gyakorolnunk azt, hogy mikor kell exponálni, tehát, hogy ezt a demerungos esti helyzetet, hogyan érdemes ábrázolni. Ez egy viszonylag szűk idősáv egyébként, maximum egy fél óráról beszélünk, vagy még annyiról sem, tehát, erre érdemes odafigyelni, érdemes járni a várost. Több expozíciót csinálni úgy, hogy akár a fájl rögzítse azt, hogy mikor exponáltuk, ez általában benne is van a fájl nevében, vagy mi egy kis notesszal, egyrészt azt, hogy hol jártunk, másrészt azt, hogy mikor, érdemes a napot is, és az órát is felírni. (hegyi)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…