Elemzés

Ebből a hármasból a középső kép az, amivel érdemes foglalkozni, az első íve szép lenne, de ezt a mobil nem tudta kiexponálni és a kompozíció felül nincs rendben, az alsó inkább csak emlékkép. A második megállhat a lábán, de itt is azt érzem, hogy a dinamika különbsége nagy falat volt a telefonnak, az ég nincs rendben, túl erőtlen és világos. (hegyi)
értékelés:

Jó a cím, mert leírja azt egy szóban, amit az elemzésben most sok szóban fogok elmondani. Állatot fotózni sokkal nehezebb, mint embert, de általában az emberek meg azt gondolják, hogy könnyebb, hiszen az állat nem szól vissza és nincsenek elvárásai. Viszont ellenben a helyzet az, hogy amiatt nehezebb, mert ahhoz, hogy értékelhető kép szülessen, ahhoz az kell, hogy összpontosítsunk. Ne csak arra, amit látni akarunk, hanem a teljes összképre. Jó a két kicsi a párkányon, de az ablak kerete nem jó. Jó az ismerkedős jelenet is, de a környezet zavaros. Szóval csak annyit, hogy ezek is portrék. És azok a szabályok vonatkoznak rájuk, amik a portréra is. És a fő hibák is pont olyanok, mint a portrénál szokás - kivéve, hogy állatot nehezebb fotózni, mert nem ül meg nyugton a seggén, amíg mi bíbelődünk a masinával. Hát, ez van. (hegyi)

Kedvelem ezt, a nagy könyvhalom elég impresszív, van benne bolondság, megszállottság, hangulatos bűnbarlang lehet. Ami azonban korrigálandó, az a tónusrend. Nem tettem mást, mint a tónusgörbét kihoztam teljesre, a fehéreknél csúcsig, és picit a közepet is emeltem. Lehet, hogy a monitor beállítása zavar meg, ellenőrizni kéne. (hegyi)
értékelés:

Apa, ez még jobb, mint az előző, irigylem az egyensúlyérzékét. De olyan helyzetet kellett volna keresni, ahol a feneke mögött nincsenek betűk. Tudom, a tornaterem nem vigalomra van, nem is műterem vagy színpad, nem könnyű. Keresni kell. (hegyi)
értékelés:

Tudom, hogy van benned humor, és azt is, hogy a maratoni adás hosszú, ez látszik is. Főleg a harmadikon. A második nekem kilóg. Az első meg nem tudom, hogy jól értelmezhető-e, hogy a szemedbe ment valami, vagy meg vagy hatódva. Hát, nem mondom, persze az is szuper, hogy dokumentáltad. De ezek azért nem adják ki nekem most. (hegyi)
értékelés:

Egy nagyon meleg napfényes napon betértem a képen látható templomba mert szeretek ott fotózni szeretem a sok részletet. Ez a kép 7 képből készült.

Stefan, üdv a Téren. Picit nem értem, miért a szorgalmiba küldted, így nincs csillag, és hát az első lecke is hiányzik, az a bemutatkozás. Ez egy jó játék, hogy kiexponáld a részleteket is, van benne meló, viszont a színekkel nem tudok megbékélni. Van itt kék, van aranybarna, vörös, de ezek valahogy az egészet egy mesekönyv illusztrációjához viszik közel. Lehet, hogy kevesebb melóval megtartva valamit akár a hibának is gondolható eredeti lehetőségekből az egész közelebb lenne a valósághoz. (hegyi)

Sokat gondolkodtam, hogy is tudom egy képen megmutatni, ki vagyok én. Csináltam közeli képet is magamról, legszívesebben azt is feltöltöttem volna (bár lehet a profilképemet megmódosítom). Azonban ez a kép mutatja meg jobban a jelenlegi Koszorús Mariannát. A könyv szerintem egyértelmű a kezemben: a fotózás mellett az olvasás a másik kedvenc időtöltésem. Próbálok minél többet fotózni, és mostanában egyre jobban a fekete-fehér képek kezdenek tetszeni.

Kedves Marianna, üdv a Téren, elnézést a késésért. Kedvelem ezt a képet, nyugalmas, egyszerű, keresetlen. Van benne némi hetvenes évek érzés. Van benne némi bemozdulás, de nem zavar. Szóval hajrá, várom a folytatást (hegyi)
értékelés:

Mondom sorban. Az első a feléig érdekes, a fenti része nem. A második is majdnem így van, nem sokkal a létra felett vágható. A harmadik is kábé ugyanúgy. A negyediken az ember alig észlelhető, közelebb kell menni, vagy amit az eszköz enged optikailag, zoomolni. Az ötödik csak annak mond valamit, annak különleges, aki ott járt, aki a fotelből nézi, nem sokat érez. A vizes jó lenne, ha a rozsdás cucc nem lenne. És az utolsó is elfogadható. Higgy nekem, fekvő. (hegyi)
értékelés:

Gábor, az van, hogy üdv a téren, meg minden, de az első lecke nem véletlenül a bemutatkozó önkép. Ezt így beküldve a szorgalmiba nem értem igazán, túl van a tónus jócskán húzva, de ennél én nem látok többet. Kéne az az első lecke és onnan építkezni. (hegyi)

Nyár van. Áll a levegő, áll a munka. A hátsókertben áll ez a növendék mandulafa. Formája nekem Csontváry cédrusát idézi, csak a környezete tart minket a valóságban. Ez van. Ez is szép.

István, ejnye. ez akkor lenne szép, ha a mandula meg a ház lenne. De otthagytad a kábeleket a fán, a kötözőszalagot is, ami persze lehet, hogy kell, de akkor ha nem bírja magában addig, amíg fotózod, dobj oda egy szalmakalapot, szóval valahogy ezt a kuplerájt csökkenteni kell, hogy a fa forma minél inkább önmaga legyen. Ha lehet, ismételj, kérlek. (hegyi)

A képviselő-testületi ülés programjavaslatát lekésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző harmadik napon kell kifüggeszteni a község hivatalos hirdetőtábláján és webhelyén.

Ferikém, ez így inkább vicces cseh kisrealista mozi, mint fotó, nem nagyon érteni, mi van, a bácsi mit csinál. A leirat konkrét, de a képnek is kell tudnia mesélni. (hegyi)

A harmadik feltöltött fotóm ebben a kategóriában. Éppen madarat látott repülni az égen Pepe cica és nagyon koncentrált én meg próbáltam elkapni a pillantását.

A tekintet megvan, de minden egyéb nem oké. A vágás, a belógó növény, az egész esetlegessége. (hegyi)

A második fotóm Pepéről . A háttér itt sem az igazi, sajnos egy seprű belógott a képbe. Photoscapem van minden fotómon ezzel próbálok javítani, kicsit elmostam a háttért. Egy sima kis egyszerű Samsung masinával fotóztam portré módban.

Nos, igen, a háttér. Az van, hogy ha macska van a háznál és fotózni akarod, ki kell figyelni a helyeit és onnan amit lehet, eltakarítani. De itt jobbak a színek. (hegyi)
értékelés:

Igazi macskarajongó vagyok. Két cicánk van. Pepe egy éve lakik velünk. Hűvös, távolságtartó egyéniség, nem barátkozik mindenkivel, csak ritkán hízeleg, eljátssza a felséges urat. Ettől függetlenül imádom. Ez a fotó tegnapi napon kora este fél 8 magasságban készült, már lemenni készült a nap, jók voltak a fények. Tudom a háttér nem az igazi, de nem tudtam rávenni őfelségét, hogy máshol "pózoljon". A fotó kedvéért négykézlábra ereszkedtem,jól bele is tört a fű a nadrágomba de talán megérte. Canon D450 DSLR géppel manuális beállítással készült a fotó.

Mindenképpen megérte, hogy földre ereszkedtél, így kell, az a jó, ha az állatkával egy szinten vagyunk, az ő világában, fentről lefelé egy más viszonyrendszert mutatnál, ami hacsak valami olyan nem történik, ami indok lenne, alapvetően alávetett, függő póz. A háttér... hát igen, lehetne szerencsésebb. Türelem kell, hogy eljöjjön a pillanat, hogy a cica jó helyre üljön. Ezt előre lehet szervezni, kosárral, takaróval, a háttérbe lógatott mosott ruhával, bármivel. Nem könnyű, tudom, 4 macskánk van. És egy kicsit talán épp a késő délután miatt sárgásak a színek, ezt érdemes picit korrigálni. (hegyi)
értékelés:

Egy régi fénykép újrafeldolgozása ez a kép. Eredetileg színesben született, de úgy valamiért nekem nem működött - talán a benézett fehéregyensúly miatt - ezért pár napja újra előszedtem az archivumomból. Fekete-fehérben és picit a fényerőt visszavéve viszont megtetszett a végeredmény.

Az ötlet jó, és tetszenek a tónusaid is. De kell úgymond takarítani. A virág a főszereplő. Tehát abból a formából az a jó, ha egy van. A többi fű egy másik forma, az is jó - de nem jó, hogy a virág körül nem takarítottad ki, hogy az a levél maszat ne legyen és a virágot se döfje át fűszál. Ezekre érdemes figyelni, és ha ez megvan, akkor azt is látod, hogy kicsit ki van szorulva a főszereplő. Ha valamivel beljebb van, erősebben érvényesül. (hegyi)
értékelés: