Elemzés

Tüzesen süt le a nyári nap sugára

Szerettem volna egy minimalista képet készíteni a vidéki nyári napok jellegzetes, álló levegőjű, tücsökciripelős, időtlenséget sugalló hangulatáról. A szántóföldeken mozdíthatatlanul perzselődő, grafikusnak(?) mondható textúrájú, de amúgy szabályos geometriájú szalmabála ellenpontjának szántam a kiszámíthatatlan formavilágú, folyton változó és mozgó felhőt. Mindkét elem úgy gondolom hozzátartozik a visszaadni kívánt hangulathoz, ezért próbáltam ezekkel operálni. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a szalmabála a képen egy szabályos negyed körcikknek látszódjon, de sajnos nem sikerült ehhez megfelelő nézőpontot találnom, ezzel még később teszek egy kísérletet.

Amit látok, hordozza nyomokban azt, amit szerettél volna, valóban van benne egy ilyen tikkasztó hatás, de a nézőpont nem jó. Értem én, hogy szerettél volna egy formalista megoldást, de épp emiatt rekednek az érzelmek kívül. Ha lehet egy javaslatom, koncentrálj a környezetre, a hangulatra, az ég ha elég nagy a blende, amúgy is éles lesz, akkor is, ha nem ennyire lentől fotózod meg, komponáld úgy a bálát, hogy valóban bála legyen, és ne valami más, mert ez most akár lehet egy fonott kosár is. A formája fontos. (hegyi)

Repülő

Kisfiú néz egy repülőt, egy csíkos textil kerítésbe kapaszkodva. A kép a Duna-parton készült (dunaparty megálló), mikor a hajókat nézegetve észre vette a magasan elszálló gépet. Gép: Nikon D5600 + 18-70 obj, feketefehérré konvertálva

Norbi, amit írsz, meg ami a cím, abból a képen semmi nincs, ami nem baj, de abban az értelemben fontos, hogy az ember ne azt vegye számításba, amit átélt ott a helyszínen, mert a fotón ebből kevesebb jelenik meg, hanem azt, ami a képen látszik. Ez az első lépés, hogy magad ne vidd az erdőbe. Vagy, fotózd úgy, hogy lássuk a repülőt. A második lépés, hogy az adott helyzetet látva alakul ki benned egy kapcsolódás, mondanivaló, és azt fotózod. Ez a kép jó kép, de nem a gyerek repülőnézése miatt, hanem mert az, ahonnan fotóztad ad neki egy erős feszültséget. Látni az akadályoztatást, azt, hogy a gyerek el van zárva, menne, de nem tud tovább, segítséget kérő a pozitúra, szóval erős üzenet, de nem az, amit írsz és ilyenkor felmerül annak a kétsége bennem, hogy azt akartad-e fotózni, amit látunk, vagy ez csak mellékterméke annak, amit szerettél volna. (hegyi)

Őszi erdő

Kedvelem a színeit a képnek, a hangulatát, ha nem lenne ott a kis híd, teljesen olyan lenne, mint az északi thriller filmekben. Tudom, hogy vonzó egy ilyen tereptárgy, de itt most engem lehúz a valóságba, miközben a fák gyönyörűek, és az út, meg a sétáló ember nekem elég lenne együtt. De ha már ez a választás, akkor aki ott sétál, nem tudom, hogy veled volt-e, vagy idegen, de akármi is, korábban fényképeztem volna, akkor, amikor még az előtérben volt, mert most az előtér picit üres. Ha ez az erdő nincs messze, ha vissza tudsz menni, érdemes még ott bóklászni. Mert néha a kevesebb a több. (hegyi)
értékelés:

Pontonhíd

Csongrád mellett, a Tiszán található ez a pontonhíd.Tavasztól őszig üzemel.A kerekek alatt zörgő, mozgó deszkákon áthaladva megvan a hangulat.

Két dolog, ami eszembe jut az egyébként valóban jó helyszínről. Az egyik, hogy nekem túl sötétek a tónusok. Hogy ez amiatt van, hogy már sötétedett, vagy csak expozíciós hiba, nem tudom. De ez javítható. A másik, hogy azt neked kell eldönteni, mit akarsz megmutatni, és ha ez megvan, utána ehhez kell igazítani az eszközeid. Ha a helyszín az érdekes, akkor távolabbról kell ennél menned, hogy a környezet is éljen, bekerülhessen. Ha a mozgó deszkák az érdekesek, akkor lejjebb kell menni, azt kell előtérbe helyezni ezzel, hogy mi van a deszkákkal. Most ez is van, az is van, egyik sincs. Legyél határozottabb. (hegyi)

Kulturális Filmek Fesztiválja 2018

Augusztus 25 -én került megrendezésre lakóhelyemen a Kulturális Filmek Fesztiválja 2018 nevű esemény, melynek egyik fotósa voltam. A rendezvény egyik mozzanata, amikor a résztvevők együtt lesétálnak Kölcsey Ferenc síremlékéhez és megkoszorúzzák azt. Ennek a sétának egyik pillanatát ábrázolja a kép. Technika: 1/80 sec záridő, ISO 400, f/7.1 -es rekesz, 18 mm -es gyújtótáv, fényképezőgép kézben.

A kép alapvetően jó, nincs vele semmi problémám, de önmagában nem képes ábrázolni egy helyzetet, ha képekkel akarod elmondani, amit leírtál, akkor ennek sorozatnak kell lennie. Most azt látni, hogy egy temetőben egy csoport sétál és koszorúkat visznek, de hogy ez hol van és hova mennek, az nem derül ki. Persze lehet egy képpel is, ha megvan a sírhely, ott készíteni a képet, hogy látszódjon az esemény is, és az is, hogy ez kinek a sírja, de nem könnyű, hogy meglegyen a pillanat. (hegyi)
értékelés:

Cipők a Duna-parton

Alapvetően nehéz újat mutatni egy ismert helyszínről, ez a kép amit lehet, azt meg is teszi, szóval megvan benne, ami kell. Viszont nagyon fura a kékes fényekkel festett helyzet. Nem tudom, ez saját festés-e, vagy ott volt valami performansz, de az eredmény olyan, mintha valami vegyszerrel lenne leöntve, mintha meszes fertőtlenítés hatása lenne, ami az üzenetet erősen átszínezi. Ha ez volt a cél, az jó, de akkor valahogy erre rá kell erősíteni még, kellene egy szereplő fehér kezeslábasban, hogy az akció működjön. (hegyi)
értékelés:

Erzsébet híd este

Nincs megint eldöntve, mire megy ki a fuvar. Korrekt vagy a híddal, csak ez nem egy nagyon jellegzetes hidunk, tehát a teteje annyira nekem nem fontos, hogy végig meglegyen, egy pillér is elég, ha be van fejezve, viszont lenn a forgalom most furán van vágva. Gyakorlatnak elfogadom, de mint kép, nem ragad meg. (hegyi)

Üvegek (újrahasznosítás)

Egy korábbi fotó újrafeldolgozása.

Most egy csoportba vannak rendezve hárman, és ez szép áttűnéseket is hoz, tehát alapvetően nem utasítom el ezt a megoldást, de azt is tudni kell, hogy ha nagyon szorosan vannak a tárgyak, akkor az valami formai robbantást, valami ellenpontot kíván. Itt ez nincs meg, és emiatt valami hiányérzet marad. A másik kérdés technikai. Élesek az üvegek, tónusuk van, kábé minden rendben velük, viszont ehhez képest a háttér zajos és olyan, mintha mobillal készült volna, jpg tömörítési hibákat érzek benne, nem tudom ennek a pontos szakszavát, de olyan tömbös, olyan furák az átmenetek, nem csak a részletek de a formák is töredezettek. Ezt valahogy ki kell küszöbölni. (hegyi)

Emléktemetőben

A helyszín érdekes, de nem találtad meg azt a pontot, ahonnan ez jól megfotózható, ráadásul van valami technikai gebasz, ami miatt a háttér alapvetően nem csak életlen, de emellett mintha mobillal készült volna, olyan. Ez lehet amiatt is, hogy alapvetően ráélesítettél a képre, így azt, ami amúgy csak a mélységélesség okán lett volna életlen, a szoftver próbálta volna élesíteni és így romlott el a tónusátmenet és a forma. Nem tudom az okot, csak próbálom megfejteni. (hegyi)

Géza

Zoli bácsi, ezt egy picit túl tetszett húzni. Hogy a clarity, vagy mi az az eszköz, ami miatt a bácsiból néger lett, nem tudom, de azzal, hogy a struktúra ennyire fel van húzva, az arc térképszerű, domborműszerű lett, én ennél finomabban bántam volna vele. De azt értékelem, hogy van gondolatod róla, ez fontos, viszont inkább a világítással jó ezt megoldani, surlófényekkel erősíteni, mintsem a "laborban". Várom ám a képeid. (hegyi)
értékelés:

Park, szökőkúttal

Ellentmondásos a kép, van egy nyugalmas helyzet, emberek lazulnak egy parkban a szökőkút mellett a padon, vidám, nyugodt helyzet, de közben meg rövidet exponáltál, hogy megfagyjanak a vízcseppek, viszont ez a befagyasztás nem érvényesül elég jól a környezet és a géped nézőpontjának megválasztása miatt. És emellett még jól rá is nyomtad az élesítés effektet. Ez magát a hangulatot, ami volt a helyszínen, meg is ölte. Mindig mondom, de látom, nem elégszer, hogy a helyszínen exponálás előtt kell határozottan dönteni, mi érdekel, mi miatt készül a kép és arra menni utána. Mert ha te bizonytalan vagy, vagy ha től sok mindent akarsz egyszerre, akkor az eredmény is zavaros lesz. (hegyi)

Egy gyors ebéd

Életkép, zsáner leckéhez kevés volt az idő, ezért ide küldöm, most ez van.

Kevés volt az idő? Ezt nem értem. Most két pillanat van duplikálva, két kavargatós és két evős. Pedig a helyszín jó, a tónusok is, a kompozíció is, a szociója is jó, szóval minden adott. Csak végig kellett volna menni a folyamaton. (hegyi)

Csütörtök délután

A mai szabadnapomat egy a határban véghez vitt mászkálással, fényképezéssel ünnepeltem meg. Fő célom egerészölyvek fényképezése volt, de velük nem volt szerencsém. A közeli kis nyárfásban megálltam pár kép erejéig, ez lett az egyik. Technika: f/4.8, ISO 320, 1/1600 sec záridő, -1,3 expo kompenzáció, 140 mm -es gyújtótáv, mivel madárfényképezés volt az eredeti tervem a fényképező háromlábú helyett most monopodon tartózkodott.

Barátságos, hívogató kép, nyilván az időpont megválasztása, a fények, a forma, ami a kép közepe felé húz, ez mind együtt adja ki ezt. És persze, megértem, ha egyedül bandukol az ember, akkor nem tud hirtelen keríteni egy társat, akit belekomponálhat a képbe, ezért mondom, hogy oké, ez 3 csillag, de alkalmasint érdekes lehet egy ismétlés valakivel, aki megszemélyesítheti ezt a teret. (hegyi)
értékelés:

Íme egy színes fotó... Nem akarok nagy monológot írnia képhez, kíváncsi vagyok a véleményekre. Előjáróban csak annyit, hogy hatalmas morajlás és fény töri meg a csendet emberek lakta területtől kb. másfél - két kilóméterre. Azt mondják a lángoszlop 20-30m magas is lehet... Meg azt is, hogy nem káros a környezetre...

A kép elég jól ábrázolja azt a szürreális, ipari és picit földöntúli világot, amiben nyilván erős szerepet kap a szennyezés, az ártalmak, lehetne akár filmplakát is, működik az üzenet. És itt jegyezném meg azt is, hogy ha tudjuk, mit akarunk, az segít abban is, hogy az utómunkában merre haladjunk. Egy megjegyzés, hogy a bal alsó sarok nekem túl sötétre van csukódva, ott jó lenne, ha lenne részlet. És a vízjel, de ezt szerintem mondtam már, hiábavalóság, de képelemmé válik, és így zavaró is lesz persze. (hegyi)
értékelés:

Tarlón

Nos, ez az a helyzet, amiben nem kell különösebben törekedni arra, hogy valami extra dolog elvigye a figyelmet. Itt az a jó, ha a tarló ritmusa adja az üzenetet. Én nem komponáltam volna bele se a fenyőt, de ezt a két kimagasló oszlopszerűséget itt elől, mert így óhatatlanul ezekhez kezdek viszonyítani, de ez elveszi a figyelmet ezekről a ritmusokról. (hegyi)
értékelés: