Feladatmegoldás

Nyilván Demeter képét nem fogom Demeternek elemezni, viszont saját okulásra néhány fontos dologra felhívnám a figyelmet. Egyrészt a modellre jellemző manifesztumok: kalap, szemüveg jelenléte az egy bensőséges érzetet, Psota igen ritkán jelent meg ezek nélkül. Másrészt a mutatóujj a szem előtt épp annyira zavaró, hogy ne hagyjon csak úgy elmenni a kép mellett, berögzüljön, egyedivé tegyen, ráadásul a jelzése is fontos, hiszen épp azáltal indul el a mese a képben, hogy így van módunk azon merengeni, vajon felhívás a felemelt mutatóujj valami vita hevében, vagy csak megigazította a kalapot, és sosem lehetünk biztosak benne, hogy mi is történt, de ez a gesztus mozgásban tartja a képet, nem csak az adott pillanat születik meg általa a képen, hanem bemozdulunk a következő pillanatba is általa. (hegyi)

Az a helyzet, és ezt visszanézésnél neked is látnod kell, hogy te eltűnsz a sötétben, semmi gesztus, semmi közlés így nem tud átjönni, mert az a lámpa úgy kiabál, hogy mindent elnyom. Ha elé ülsz, legalább nem vakít, de akkor sincs elég fény, lapos lenne az arc világítása. Az egy dolog, hogy te ismered az arcod, de ha a köülvilágnak ilyen képet adsz magadról, az részben a bátortalanságról szól, részen a bújkálásról, és ezek nem jó üzenetek. Fontos lenne, hogy a 365 mellett elkezdd magad fotózni, részben hogy magaddal tisztába gyere, részben hogy magadon keresztül az embereket is megtanuld elfogadni és fotózni. (hegyi)

Két kép jött, engedelmeddel egyben elemezném, két gesztus, de ez a jobb. A másiknál egyedül az ujjak tartása az, ami artisztikusabb, szebb, anatómiájában izgalmasabb. De a kamasz és a felnőtt férfi viszonya, a saját magunkkal való szembenézés (mert sejtésem szerint te vagy a kis képen is, ugye), ez erős üzenet, erős gondolat és végre valahára engedted magadnak ezt megélni és ábrázolásában is meg tudtál találni valami olyat, ami egyetemes és túlmutat a verbalitáson, azaz képnyelvet használ. Köszönet érte, fontos munka. (hegyi)

Szép, igényes technikájú kép, ezt megszokhattuk tőled, hogy neked ez megy, és jól dolgozol a képszerkesztővel is, tehát ebben az értelemben makulátlan a kép. Ha ez egy stockfotó, annak kiváló. Csak ha ennél többet is akarsz, akkor abban kell határozottnak lenni, hoyg ne csak az én fejemben kerüljön oda mögé egy női akt, vagy egy arc, hanem a valóságban is. Éppen hogy, csak érzetszerűen, de jót tenne neki, ha lenne mögötte valami. Így is képzeleghetünk oda akármit, de ennél több kell, az, hogy legyen is ott valami, amin elagyalhatunk, hogy mi a fene is, és amit ez a cseppjáték szétszabdalhat. (hegyi)

Minden benne van a képben, amit mondani akarsz, talán a másik kézzel, ahol nincs gyűrű, jobb lenne, mert az kiviszi a figyelmet rólad, de igen, aggodalom van, protest, fricska is, szóval jó lett. Az más kérdés, hogy hogy elsodródtak az események, és már aez az egész pajdagágász tüntetés mennyire leromlott és kifulladt, de ennek megvitatása nem a képelemzés tárgya lenne. (hegyi)

Noémi, megerősítelek abban, hogy te ezen a dolgon már túl vagy. Sokkal határozottabb gondolataid vannak magadról és a helyedről a világban annál, mintsem a sütő tükröződése a túróscsuszával. (hegyi)