Feladatmegoldás

Egy fiatalembert látunk, eléggé komor szerepet játszik ő, gondolom ő a helyi rosszfiú, őt ábrázolod itt fekete-fehérben. Minden manifesztuma megvan ennek a fajta kemény csávós megjelenésnek: a hatos-pakk has, a Ray-Ban szemüveg, a tetkók, a rövidgatya, a kézben hordott felső, a haj, a borosta. Egyetlen dolog problematikus számomra: a titokzokni a cipővel. Ez szerintem ebből az outfitből kilóg, de most nem divattanácsot kell adjak, hanem a fényképpel kell foglalkozzak. Jó ez a kép, fent nekem sok, ettől ő kevésbé lesz hangsúlyos. Én nem vártam volna meg, amíg ő ezeken a lépcsőfokok lejöjjön, egy lépcsőfokkal feljebb hagytam volna őt, akkor jobban érződne a különbség a természet és a természetben megjelenő ember között. Most olyan, mintha már eltávolodna ettől a szituációtól. De mondjuk azt sem igazán értem, miért álló ez a kép, fekvőben a környezet is értelmezhetőbb, a mozgás is. Ettől függetlenül megadom rá a három csillagot. (hegyi)
értékelés:

Jó meglátás, izgalmas képi világ, de megint azt látom, hogy sötétbe vitted ezt az egészet. Most már egyértelműnek tűnik, hogy rá vagy állva erre a tónusrendre. Az alja annyira becsukódik, hogy nem tudok mit kezdeni ezzel a fajta iszapos világgal. Távol tartasz a képektől, nem akarom nézegetni, miközben amit ábrázolsz, az izgalmas. A kompozíció, ezek a függőleges vonalak, a két evezős, minden teljesen rendben lenne, ha nem lenne ennyire elidegenítve tőlem ez az egész. Három csillag megvan ettől függetlenül, mert a tónust enélkül is tudod javítani. (hegyi)
értékelés:

Itt komolyabb bajom van a tónussal, mert nagyon sötét az egész, nagyon sötétben van tartva. Értem én, hogy el akartad vinni grafika felé, de akkor is azt mondom, hogy ez ehhez túl sötét. Nem szép. De ezt most ne úgy értsd, hogy a szépséget keresem egy drámai helyzetben is akár, de a szürke tónusterjedelmének van egy olyan szakasza, ami idegen, taszító számomra, és nagyon kevés az a helyzet, amiben el tudom azt a tónusrészt fogadni, és ez nagyjából ebben mozog. Javarészt az ég színével van problémám, utómunkában ezen lehet módosítani, akár úgy is, hogy a Photoshopban megtalálható filterezésekkel, a fekete-fehér konverziónál módosítasz ezen, hogy az ég kékje ne legyen ennyire sötét, és onnantól kezdve a többi részt megtartva szerintem rendbe jönne. A kép, mint kompozíciós helyzet, tetszik, amit ábrázolsz, témailag és annak megfogalmazásában jó. Ahogy látom a képeidet, kicsit kopogósra veszed a figurát, ebből én visszább jönnék, mert a sötét tónusokból elfogysz. (hegyi)
értékelés:

Nikolas Schöffer alkotását láthatjuk a képen, Kalocsán található ez a szobor. Ez egy kinetikus szobor, aminek az a jellemzője, hogy a szél által mozgatott kis lapocskák különböző helyzeteket generálnak a megvilágítással, ha jól tudom, a hang is szerepet játszik, és így egy érdekes, tulajdonképpen a véletlenre is bízott mozgással kiegészített konstrukció jön létre. Schöffer ennek nagy mestere volt, és ez egy szép objektum. Én örülök annak, hogy a környezetből is kapunk, tehát ott a szocreál, ez a falusi helyzet. Aki kalocsai, mondja, hogy Kalocsa város, de hát ettől még a kinézet eléggé falusi, és izgalmas az, hogy itt megjelenik egy ilyen modern szobor. Aki kevésbé képzett művészileg azt is gondolhatja, hogy ez egy mobil átjátszótorony, de az az ő baja. Köszönöm szépen, hogy ezt megmutattad. Jól látszik, hogy mit kéne itt néznünk. Ami problematikus nekem az, hogy fekete-fehérben tartod ezt az egészet, mert itt, ha jól tudom, akkor a színeknek is van szerepe, és ezt az anyagszerűséget jó lenne érzékelni. De így, hogy fekete-fehér, így is megvan a három csillag, de jó lenne, ha elmondanád, hogy miért nem a színest hagytad meg. (hegyi)
értékelés:

Látod, megfogtál. Kicsit talán a színegyensúlyból, ebből a nagy sárgaságból érdemes lenne visszább venni, mert lehet, hogy itt ez túl sok, de alapvetően rendben van, nincs ezzel a képpel sok problémám, de a kérdés, hogy mi az a helyzet, amitől valami bekerül a National Geographicba. Nyilván az utómunkánál érdemes ezen valamennyit korrigálni, a csőrénél a foltokból visszább venni, hogy ne ezt a koszos érzetet keltse, a tollánál lévő foltokból is. De a leglényegesebb kérdés minden ilyesmi ábrázolásnál, az a környezet. Ennyire nem jó kiszakítani a természetből a madarat, mert olyan, mintha fogságban lenne, épp a lényeg, a szabadság érzete nincs meg. Ezt most arra mondom, hogy mi az az elvárás, amivel egy képszerkesztő dolgozhat. (hegyi)
értékelés:

Balázs, az a helyzet, hogy én ezt a képet nem nagyon értem. Tudom, hogy divat, hogy csonkolt, töredezett világot ábrázolunk azzal, hogy csak a kép széleihez vannak belógva részek, és ebből majd a néző maga rakja össze azt, hogy mit lát. De ettől még, ha ennyire dekomponálunk, akkor is érzékeltetni kell valahogy azt, hogy mit akarunk ábrázolni, még egy ilyen szétesett világban is létre kell hozni súlypontokat. Most a súlypont abszolút a villanyvezetéken van. Tényleg ezt akartad előtérbe helyezni? Mert ha nem, akkor fentről másfél ujjnyit lehet vágni, pontosabban annyit lehetett volna mozdítani a fényképezőgépen, több kerül bele a házból, akkor már ez a kibillent világ értelmezhetőbb lenne. (hegyi)