Videó

Alapvetően két részből áll a film, narráció köti össze, az egyik része külsőkben egy road movie, táj, antennaerdő, autó, aminek van egy meghatározott világa, a másik rész pedig egy nagyon személyes, sötéteken alapuló és gyufaszálból fákját készített kamerába néző tekintet. Különböző a minősége is a két anyagnak, sokkal erőteljesebb képileg a második szegmense a filmnek, van egy összetett melankólikus üzenete a szövegvilágnak, amiben van egy picit brechti rákérdezés is, felhívás. Annak tükrében, amit eddig Dénestől filmekben láttam, azt kell mondjam, hogy ezek akkor igazán árnyaltak, akkor érezhető bennük a súlypontozás, hogyha az irónia, vagy önirónia nem tűnik el a filmjeiből. Egészen biztos vagyok benne, hogy az irónia soha nem könnyíti ki az ő nyelvezete szerint a film üzenetét, hanem éppenhogy a drámaiságát ellensúlyozza. A mostani filmben viszont azt érzem, hogy túlságosan megértő, elfogadó önmagával szemben, és vádló a többiekkel. Ez nyilván éppúgy őszinte üzenet, hisz a folyamat nem zajlott le, nekünk itt alkotásokat kell néznünk és az eddigi alkotásai szempontjából mindenféleképp azt mondom, hogy egy fontos momentuma maradt ki a Dénes-féle világnak, ez az irónia, mert az iróniában, miközben felmutat, felnagyít, kegyelmez is, és itt nem ad kegyelmet és így a kerettől keretig, a kezdéstől a végig tartó üzenet gyöngül azzal, hogy a film hiányosságait (dramaturgiai, szövegi, előadói) hagyja meg, mert ezt most nem tudja orvosolni az irónia és önirónia. (szőke) értékelés:

Az eszközök, amelyeket a film használ a valós térben lévő elemek más sorrendben való rendezése, akár úgy is, hogy elhigyjem, hogy az a valós, akár szürrealista megközelítéssel (Andalúziai kutya). Miért mondom ezt? A film első harmadában a szubjektív kamera leemeli az órát és gondolkodunk, hogy vajon mi fog történni az órával, majd az óra dobozából a múlt emlékei kerülnek elő, és bár persze látjuk, hogy a nyitó nem az órát bontja ki, de elfogadjuk a hiányosságokat is, mert olyan erős az üzenete a filmnek. Innen kezdve akár azt is felvetném, függetlenül attól, hogy nem akarok beleszólni a filmbe, hogy akár az Idő doboza cím jobban tudna működni, mint az, hogy konzervadás, no comment, de ez csak egy szubjektív ötlet. Nagyon összeszedett az üzenete ennek a vallomás filmnek, ami tulajdonképpen versfilm, verset hallunk a háttérben. Jó és könnyed módon használja az áttűnéseket, és a film erős eszköze a szubjektív kamera, és az alkotó még akkor is egy belső filmet forgat, hogyha ténylegesen megjelenik a vásznon. Fontos eszköze a filmnek a narráció, és ennek a monológnak a szövegkapcsolódási pontjai nagyon fontosak. Ezért a következőket vetném föl. Egyrészt azok a szubjektív képek, amiket technikailag megold, azokra oda kellene figyelni, hogy a kameratestnek az árnyéka ne kerüljön bele a filmbe, hacsak nem dramaturgiai szerepe van. Ha ez nem hiba, hanem elem, akkor többször kell használni, pontosabbá kell tenni. Ugyanezt gondolom a narrációról, hogy nagyon fontos a szöveg, és igenis kell annyira igényesnek lenni, hogy az alkotó, függetlenül attól, hogy a saját élettörténetét, saját szövegét, üzenetét mondja el, esetleg keressen erre szereplőt, aki még pontosabban tudja ezt az üzenetet elmondani. Nem csak a ritmizálás miatt, hanem mert azt gondolom, hogy ennek a filmnek sokkal összeszedettebb a filozófiája, minthogy úgymond elrajzoltan, szinte csak gesztus szintjén odategyük. Ez a film azért nem öt citromdisznó, mert ezek a hiányosságok jelen vannak benne, nem a technika hiányait vetettem fel, ami egyértelmű, hogy azért van, mert a kamera ilyen, hanem a többit, amit az alkotó meg tudna oldani. Így csak három disznó az érték. Kérném, hogy összeszedettebben dolgozzunk. (szőke) értékelés:

Nagyon örülünk, hogy mozgóképet kaptunk. Ebben a filmben vannak vágások, az egyik kérdésem az, hogy látom az indulását a filmnek, nagyon izgalmas, szépen látszik a ló és lovas kapcsolata, de mivel a lovacska megugrik, amikor a hasa alját éri a víz, így magát a fürdetést nem láthatjuk, de így is izgalmas a film középső szakasza, és azt érzem, hogy a filmnek nincs vége. A lovas és a ló kijön a partra, nincs befejezés. A másik gondom, hogy ez egy szeretetteli film, ha nem is vidám, de örömteli, és így nem értem, miért van zenében erre ráhúzva egy keresztény, szakrális, de minden tekintetben fájdalomtól teli, még akár azt is megkockáztatom, melankólikus zene. Nem értem a zene és a kép viszonyát, annál is inkább, mert itt nincsenek eredeti hangok, tehát a némafilm fölötti hang fontosabb ritmust kap, mint amit gondolnánk és a kapcsolódást nem értem. Azt már ki se merem mondani, hogy milyen asszociációkat indít el. Mit fájlalok? A nyár elmúlását, vagy történt valami, amit soha nem tudunk meg ebből a filmből? Nem érzem adekvátnak a zenét. Tehát örülünk a filmnek, de a két probléma miatt ez egy disznó. (szőke) értékelés:

Kedves Gyufa, nagyon köszönjük a képedet - és várjuk a folytatást - a filmben részletesebben is elmondjuk a kompozíciós meglátásainkat. Röviden: vagy szűkebbre véve csak a torzított kép, vagy a króm tárgyból többet adva egy bővebb kompozíció lenne szerencsés. (szőke) értékelés:

Amellett, hogy dolgozunk, próbáljuk népszerűsíteni közösségünket. A Veszprém Index oldalán ma megjelent egy hosszabb interjú, az estiskoláról a kultúra rovatban. Olvassátok. Ma este pedig - vagyis kedd este - az M2-es adón a Kultúrházban lesz egy beszélgetés az Estiskoláról, ami körülbelül este 10-kor kerül adásba. Próbálok bevinni kamerát és tudósítani benneteket. Amíg elkészülnek a filmek, addig se maradtok infó nélkül. Tehát ha ide kattintasz, akkor megnézheted a teljes adást, a végén azt is, ahogy Hegyi pedellus Galambbal beszélget az m2-esen a Kultúrház műsorban. Inzertként vetítettek a filmekből háttérben, ahogy látom, és előre is elnézést, nem én választottam a saját filmem természetesen, hogy bemutassák, sőt. :/ Ez van.

,

Ági, Béla kössz a játékot. :)

Kedves Dénes, köszönjük ezt a játékot. A filmből a végén derül ki, hogy három metronómmal adod az ütemet - talán Steve Reich minimalista, repetitív munkásságát említhetnénk itt - de rengeteg minden egyéb is felvetődik. Van eleje, van befejezése és van egy körmönfont dramaturgiája. Látjuk, hogy valaki ping-pongozik, és utána láthatjuk, egy szubjektív kamerával, hogy hova érkezik a labda, vagyis Dénes a kamerával játszik, amiből azt is tudhatjuk, hogy Dénesnek nagyon sok kamerája lehet, hisz nem féltette az optikát. De ez csak egy szarkasztikus megjegyzés volt. Ez a szubjektív kamera dolog itt nagyon jól felhasznált, olyannyira, hogy még egy csavarást is elbír a történet, amikoris a kamera mint labda röpköd az asztalon. Egy olyan zenei filmet látunk, amely picit a filmversek kategóriájába is tartozik, bár van egy reálisan is követkető üzenetrendszere. A film azért is érdekes, mert minden nyelven érthető, amit üzen, nem kell görcsölnünk, hogy a heripottert lefordították-e nekünk angolról magyarra, mert ez minden nyelven ugyanezt meséli. Nagyon örülök, hogy megjelenik az önirónia és humor - hát, speciálisan Dini-féle humor, hát, igen, de mi ezt szeretjük. (szőke) értékelés:

A pedellus és Márti látható a filmben, utalás történik a sörökre is. Márti indulás előtt integet nektek, ez is a Völgyben készült.

Átérzem és látom ott a Mártinak a gesztusaiból, hogy nem volt egyszerű a helyzete, tudom, hogy ezek nagyon nehéz feladatok szembenézni a kamerával, lásd az 1968 és 75 közötti napszemüveg, amely elrejti azokat a gondolatokat, amiket a szem tükröz, míg a másik szereplőnél az elmúlt harminc év nagyon nagy drámaisággal jelentkezik, nem elsősorban a születéstől datáljuk ezeket a történéseket, mert lehet, hogy volt olyan időszaka az életének, amikor még úgy gondolta, hogy az élet szép lesz, és könnyed, emiatt egy nagyon erős drámai és színészi vallomás erejű képet látunk, ezért a partner, Márti áldozatkészségét kettő citromdisznóra értékeljük, és küzdelmét itt a középen látható főszereplőnek is kell értékelnünk, így ő is kap kettőt. Akkor lett volna három, ha a közösség még valami kreatív helyzetet létrehozott volna testkommunikációban. (szőke) értékelés: Márti Zsolt

A film a Művészetek Völgyében készült, a pedellus és Henrik találkozása látható az Ősök háza udvarában.

A 8-as leckéhez készült volna egy szép galambröpte, de csak ennyire futotta. A majdnem ellenfénytől lett ilyen, majdnem árnyjáték.

Kedves Lacipapa, előszöris szeretnélek megerősíteni, hogy jó az irány, amerre mozogsz, de több önbizalom is kellene hozzá. Mit értek ez alatt és hogy lehet ezt egyszerűbben megfogalmazni? Ez a kis etűd kettő darab feliratot is tartalmaz és ezek meg szeretnék erősíteni azt az üzenetet, amely önirónában, játékban a madár, az alkotó kommunikációjából és heroikus küzdelméből adódik. Én meg azt mondom, hogy önmagában is megél mindaz, amit látunk, nem kell még jobban aláhúzni, emiatt, hogy ezek a szövegek ott vannak, azt a fajta báját a dolognak, ami van, azt gyengíti, durvábbá teszi. Érthető ez enélkül is. Még egy fontos dolog. Valami konyhából szólhat ez a hang, ahol serceg a zsír, vagy a fürdőkádban állhat az alkotó és folyamatosan a melegvíz csapkolódzik a háttérben - jó, legyünk őszinték, mert magunk között vagyunk, érdemes arra odafigyelni, hogy milyen mikrofonnal hogyan dolgozunk, mert nagyon zajos az a hangfelvétel, amit használsz, nagyon félénken, halkan beszélsz, miközben a dialóg fontos lenne. (szőke) értékelés:

"Vaku, hátsó rekeszre." Kinyílik a zár, rögzíti a látott képet, s mielőtt bezáródna, a vaku villan egyet. Ez a villanás a CCD-ben "felülírja" a sötét részeket, így a mozgató csak a "végponton" látszik. adatok: rekesz: F5 záridő: 0,5 mp fénymérés: mátrix expozíciós kompenzáció: -1 fényérték (a lehető legkevesebb kiégés végett)

Kedves Tamás, elemzés filmmel válaszolunk, nem szeretnénk sokat dumálni erről a majdnem három disznós képről. Nézzétek a filmet. (szőke) értékelés:

Tőtöttem má' fel macskát mer a pedellus is biztosan nagyon szeretne mán' értékelni.

Kedves Tamás, örülünk a macskádnak, jól komponált a kép és jó az élességgel a játék. Bővebben a videoban. (szőke) értékelés:

Hát, visszamennék...

Kedves Gabi, nagyon szép, szomorú képet látunk, jók a ritmusok. Mégis kérdés, hogy a bal oldalon egy kicsit ha még hozzáteszünk a képhez, nem kaptunk volna-e többet. (szőke) értékelés:

Barátaim leckére küldeném ezt a képet.

Kedves Norbert, először is arról a filmről szeretnénk beszélni, amit a konyhába küldtél, mert nagyon fontos, hogy egy teljes főzési folyamatot megmutatsz, miközben a környezeted is élő, történnek a dolgok, körbevesznek a barátok. Az tehát versenyen kívül úgymond három disznót mindenképp megér. Ez a kép, amiről a filmben is szólunk, nekünk nagyon kedves. Néhány apró momentum, ami miatt két disznós, hogy például a lekváros bödönt el kellett volna rakni, a krómtál sem jó helyen van, tehát több tudatosságot várunk tőled a kompozícióknál. (szőke) értékelés: film: fotó:

Ez egy laza analógiákra épülő játék, kicsit arról, amit András szomorúságnak érzékelt, nem szigorúan kovácsolt logikai lánc, és mert igyekeztem rövid lenni talán lólépésben is adom elő. A tarot képeket Szegedi Katalin festette, a háttérzene Slang nevű Romániai formáció.

Kedves Dénes! Izgalmas munka, tetszik, azon kívül, hogy ez három disznó, engedd meg, hogy a mandaládra a sajátommal válaszoljak. (szőke) értékelés: