Videó

Kedves Árpád, ez egy 3 disznós film, nézd meg az üzenetet hozzá, ezt javasoljuk a többieknek is, és plusz egy disznó jár a kiegészítésért. Nagyot pörgettél. (szőke) értékelés: +
Márti javasolt Szőkének 3 citromdisznót, amit a közös ólból átutalok neki. (hegyi)

Nagyon szépen köszönjük, a pedellussal úgy döntöttünk, hogy nem adunk értékelést a karácsonyi üzenetekhez, egy disznó mindenkit megillet, hogy gondolt ránk és a többiekre és készített valami kedvességet. (szőke-hegyi)

A Balaton együttes jellegzetes dalára tulajdonképpen egy pixillációt látunk, egy egész éjszakás intervallumban. Nem elsősorban azért izgalmas a történet, mert hogy látunk egy intim jelenetet, hogy egy ember alszik, hanem azért, mert ez a pixilláció egy olyan eszközként tud működni ebben az anyagban, amely sebezhetővé, betekinthetővé, esendővé változtatja mindazt a látványt, amit látunk ennél az egy éjszakás alvásnál. Minden emberi és minden kitárulkozó és minden nem megjátszott és valós helyzetét nagyítja fel a pixilláció, azok a kockák, amint látjuk, hogy az alvás időszakaszában egy ember lézetik előttünk. Ehhez ide kívánkozik egy kapcsolódás egy alkotóhoz, őt pedig úgy hívják, hogy Andy Warhol, a Velvet Underground korai kísérleteihez, ahol egy teljes éjszaka alatt, vagy egy teljes nap alatt hasonlóképpen rögzített dolgokat, átalakulásokat. Megjegyzendő, hogy Warhol eredeti neve Ondrej Warhola, és szülei a mai Szlovákia területéről vándoroltak ki Amerikába. Visszatérve a filmhez, van egy íves szerkezete, erre voltam kíváncsi, hogy hogyan záródik egy ilyen pixilláció, és gyönyörűen záródik abban a térben a háttérben ahogy feljön a nap. (szőke) értékelés:

Nagyon szépen kivitelezett animációs flmet látunk, függetlenül attól, hogy itt nem pixilláció, hanem valós mozgások vannak jelen, a kéz formája, mint emberi alak, nagyon szépen vezetődik végig a filmen. Ez egy történet, ami egészen sok mindent elmond, rövidsége ellenére. Nem véletlen, hogy ahogy a 70-es 80-as években bennünket a szuper 8-as film, most pedig az, hogy az interneten keresztül csak rövid anyagokat lehet feltenni, késztet arra, hogy a dramaturgiával foglalkozzunk, egy sűrített üzenetrendszer által. Az érdekelt engem, hogy hogyan záródik le ez a kis rövid etűd, és amikor láttam, hogy az a kisember elérkezik a számítógéphez és láttam a monitoron a "most" feliratot - nem feltétlen kell elfogadni, mert ez egy személyes ötlet - arra gondoltam, hogy ott az enter gombra vagy másra is rálép, amitől ott még valami történik a számítógéppel, tehát én jónak tartom ezt az üzenetet, a végét nem érzem 100%-osan lezártnak. De ettől függetlenül megadjuk a három disznót, szép vállalkozás, átgondolt, és amit a többieknek el kell mondani, hogy nem olyan egyszerű ám ilyen kis felületnél, hisz ez majdnem makro felvétel, a kamerát is szépen folyamatosan végigvinni, tehát itt le kellett ezt próbálni többször. Ebből az következik, hogy az alkotó tudta, hogy mit szeretne felvenni. (szőke) értékelés:

Az eszközök, amelyeket a film használ a valós térben lévő elemek más sorrendben való rendezése, akár úgy is, hogy elhigyjem, hogy az a valós, akár szürrealista megközelítéssel (Andalúziai kutya). Miért mondom ezt? A film első harmadában a szubjektív kamera leemeli az órát és gondolkodunk, hogy vajon mi fog történni az órával, majd az óra dobozából a múlt emlékei kerülnek elő, és bár persze látjuk, hogy a nyitó nem az órát bontja ki, de elfogadjuk a hiányosságokat is, mert olyan erős az üzenete a filmnek. Innen kezdve akár azt is felvetném, függetlenül attól, hogy nem akarok beleszólni a filmbe, hogy akár az Idő doboza cím jobban tudna működni, mint az, hogy konzervadás, no comment, de ez csak egy szubjektív ötlet. Nagyon összeszedett az üzenete ennek a vallomás filmnek, ami tulajdonképpen versfilm, verset hallunk a háttérben. Jó és könnyed módon használja az áttűnéseket, és a film erős eszköze a szubjektív kamera, és az alkotó még akkor is egy belső filmet forgat, hogyha ténylegesen megjelenik a vásznon. Fontos eszköze a filmnek a narráció, és ennek a monológnak a szövegkapcsolódási pontjai nagyon fontosak. Ezért a következőket vetném föl. Egyrészt azok a szubjektív képek, amiket technikailag megold, azokra oda kellene figyelni, hogy a kameratestnek az árnyéka ne kerüljön bele a filmbe, hacsak nem dramaturgiai szerepe van. Ha ez nem hiba, hanem elem, akkor többször kell használni, pontosabbá kell tenni. Ugyanezt gondolom a narrációról, hogy nagyon fontos a szöveg, és igenis kell annyira igényesnek lenni, hogy az alkotó, függetlenül attól, hogy a saját élettörténetét, saját szövegét, üzenetét mondja el, esetleg keressen erre szereplőt, aki még pontosabban tudja ezt az üzenetet elmondani. Nem csak a ritmizálás miatt, hanem mert azt gondolom, hogy ennek a filmnek sokkal összeszedettebb a filozófiája, minthogy úgymond elrajzoltan, szinte csak gesztus szintjén odategyük. Ez a film azért nem öt citromdisznó, mert ezek a hiányosságok jelen vannak benne, nem a technika hiányait vetettem fel, ami egyértelmű, hogy azért van, mert a kamera ilyen, hanem a többit, amit az alkotó meg tudna oldani. Így csak három disznó az érték. Kérném, hogy összeszedettebben dolgozzunk. (szőke) értékelés: