Sikerült jól megkavarnod a teret, nem egyértelmű, hogy a plafonról lógva, vagy a falról alá mutatod a képet, hogy mi van fenn, mi oldalt, mi lenn, és ez csak hozzáad az izzók és drótok rendszerének eleve thriller hangulatú ábrázolásához. Egy elvadult szálloda, egy kies folyosó, egy fal, steampunk a lakótelepen, ilyesmi dolgok jutnak eszembe, és az, hogy milyen jó mindehhez ez a sárgás színvilág. Tetszik, nem szokványos megoldás. (hegyi)

Végre valamibe bele tudok kötni Gábor képénél, nem kis feladat ez, de most talán sikerül. Az van, hogy a házikót tök jól megtartja az a kis fenyőfácska, ezért nem hibádzik a horizont vagy a függőleges, egyensúly lesz. De a bal oldalon belógó farészek azok zavarnak. Lehetne több és akkor a dolog megint egyensúly lesz, de így most a tört formák zavarosak. Ha lehagyjuk, úgy vélem akkor is megáll a dolog a lábán, a sterilitás ellen meg ott van jobb szélen a ház melletti fa, az szerintem épp elég. (hegyi)

Amiről azt kell tudni, hogy? Azaz a ház lehet, hogy szép vagy fontos, de ezt a képen nem látni igazából. Állnak ott az emberek, mint egy rögtönzött lakógyűlésen, szét van osztva a kép 4 részre, de ez a négyes nincs kitöltve, nem kap szerepet, a képhatárok vágása is elég esetleges, szóval dokumentálás egy naplóba ez, de képként önmagában nem mond semmit el arról, amiért készült. Pedig kéne. Ez a fotó dolga, hogy meséljen, a dokumentálás másodlagos, azaz önmagában nem érdekes képileg. (hegyi)

Nos, magát a filmet nem elemezném, mivel ha jól látom, te az operatőr és vágó voltál, ezekre szorítkoznék. Az első kérdés az, ami problematikus nekem, hogy miért nincs egységesre fényelve a film? Se a fehéregyensúly nem stimmel, és ezt nem indokolja semmi, miért ez a beteges sárga sok helyen, se a belső fényviszonyok nem, főleg a két gyertyával megoldott intimitás résznél. Az jó lenne, ha a belső filmes rész megkülönböztethető lenne a sztoritól, a werktől, mind képileg, mind hangulatilag, érdemes lett volna ezt jobban végiggondolni, hogy mi lehet az, ami e kettőt elválaszthatja, hogy a néződnek még egyértelműbb legyen, hogy hol kezdődik és hol ér véget a belső film. Nem tudom, a világításba mennyi beleszólásod volt, de mint kamerás, kell, hogy legyen, egy fényforrásból ha közel a háttér, baromi randa árnyékok fognak születni. A két gyertya ebből a kameraállásból és ezzel az optikával nagyon zavaró, ural mindent, viszont annyira nem szépek. Aztán bejön egy asszisztens, aki jelzi, véget ért a móka mára, na most az ő nagy fekete háta eltakarja a szereplőt. A liftes jelenet jó, de megint a kameraállás. VAgy fentebbről kellene, és akkor a kicsiségük, szerencsétlenségük erősödne, vagy lentről és akkor főleg a fiúnak az uralkodó attitűdje lenne hangsúlyosabb. Aztán kimennek az utcára. Kézi kamera van, ami billeg, mocorog, de ha tudom, hogy ez lesz, tehát hogy nincs giroszkópos stabilizáló fejem, akkor nem szabad állni és ott billegni a felvevővel, hanem dinamikusnak kell lenni, vagyis nem lehet olyan, hogy te állsz, ők is állnak, és a kamera lötyög. Mozogni kell, svenkelni, körbemenni, tehát mindazt, ami hátránya a kézinek, azt előnnyé, szubjektívvé fordítani.Ez különösen fontos lenne a tétova csókjelenetnél, ahol a lány akarná, a fiú nem, félreértés van és sutaság, és ehhez kimondottan jó lenne, ha a kamera körbemenne, mert itt fordul meg a világ a lány körül és ebből lehetne aztán kiforogni a srácra. De ez minimális ügy, jó lenne ez, ha azt a kurva AGC fényautomatát nem hagytad volna bekapcsolva, mert így ahogy a boltívből bejön a fény, elveszítjük a fiút, átmegyünk esti forgatásba, miközben az idő maga nem változott, ez hiba. És végül a betűtípus. Ehhez ez a betű nem csak nehezen olvasható, de finomkodik is. Kínai pólós betű. Összefoglalva, több idő kell ahhoz, hogy fejben lefusd azt, amit meg akarsz csinálni, a helyszínt megnézd, mit ad ki majd a kamerával, jegyzeteljen az asszisztensed, hogy hol mire kell figyelni, bebukó fények, helyszín civil tárgyai, ésatöbbi, és akkor a dolog már élesben jobban adhatja magát. A liftnél túl sok a vágás, viszont ritmusban nincs fokozás, tehát nem erősíti azt az élményt, hogy mindjárt az utcán vannak, mindjárt el kell búcsúzni, és kiderül, hogy amit a forgatás alatt érzett a lány, az mennyiben valós, mindjárt jön a leforrázás... Mondtam, hogy a tartalomhoz nem mondok semmit, de annyit talán igen, hogy a rendezőnek lehet segíteni a stábnak abban, hogy ahol valami nem érthető, ott azt valahogy képileg el kell magyarázni, például a pingvinest, mivel hogy mi is van azzal a kaviccsal? Tehát Viki, fények, színhőmérséklet, kameraállás és ki kell kapcsolni az automatát. (hegyi)

Szeretem azt, ahogy a fénnyel bánsz. Persze, lehet beszélni a kompozícióról, hisz a kinn és benn ettől nyer értelmet, fura a szabadság, ha a kerítésnél maradunk, mert nem merünk továbblépni, ez jut eszembe róla, de ami a leginkább megfog, az a tónusrend. Ráadásul ez jó ellenpontban van az élességgel, ami a már szinte bántó határán van, mégis a lágy tónusok visszahozzák ezt. Szép munka! Jöhetnek az önportrék is. :) Mert hogy ígértem, hogy mondok ötletet a személyességre, és azt gondolom, hogy ez ott keresendő benned, azaz az önportré segíthet abban, hogy megtaláld azt, ami akadályoz most az önelfogadásban, vagy önszeretetben - ez lehet, hogy csak grammnyi tétel, észrevehetetlen szint, de mégis lehet valamiféle fűszerező szerepe a képeiden, ha jelen lehet. (hegyi)