A mozgássor tökéletesen rendben van, a körítéssel vannak kérdéseim. Ha változik a képkivágás, akkor az egész olyan bizonytalanná válik, hogy biztos ezt akartam-e, miközben nyilván egy instruált helyzetet látunk. Induljunk ki a legutolsó képből: ez tökéletesen rendben van, jók a gesztusok, jó ez az őrületes kék ruha, jól ellenpontozza a zöld mezőt, tehát minden teljesen oké, az élesség is jól van megoldva, mélységélesség is rendben. Ez az utolsó kép számomra hibátlan. A második kép gesztusa is tökéletesen rendben van, ugye visszafelé megyünk az időben, egy folyamatból egy nyitás történik, de még a gesztus nem ért véget. Kérdés: miért kell ennek sárgának lennie? Miért nem lehetett meghagyni azt a teljes képkockát, ami az alsó képnél megvan? Az első kép megint egy kérdés: miért vagyunk fekete-fehérben, miért nem lehetett ugyanazt a képkivágást használni? Ahogy látom, ez nem is ugyanott készült. Ha már végigviszek egy játékot a mozgással, akkor azt ott kellene megcsinálni, ezen a farönkön. Ez egy deszkalap, zavaró az a függőleges oszlop. Még egyszer mondom: a modellel való instruálás száz százalékosan rendben van, a várakozás, az, ahogy elindul az érzelem, a gondolat, a tánc, akár a Hair-ből az Aquariust is vehetném, hogy elindul a zene, és kezd a kis szereplőnk feloldódni, és a harmadik kép is tökéletesen rendben van ebből a szempontból, de az első két képnél ezzel problémám van. Én értem, hogy a fehér-feketéből elindulunk, és a színes felé jutunk, de itt bicsaklik nekem közben az, hogy kapunk egy szépiát, mert a szépia nem a színesedésnek az iránya, hanem egy teljesen más irány, egy szépelgő, archaizáló valami. Ha próbálom is elfogadni, hogy a feketéből indulunk a színes felé, a középső lépés akkor sem a szépia. Ugyanígy problematikus a képkivágás is, hogy miért nem lehetett ezt egyben megfogni. Camilla, ezt nem lehetne ezt megismételni? Szerintem jót tenne, ha ez egy újból átgondolt valami lenne. Fussunk neki ennek még egyszer, ha lehet kérni, ismétlést kérek. (hegyi)

Nagyon köszönöm, hogy megtörtént a javítása ennek a képnek, nagyon örülök annak, hogy Camilla elküldte ezt, és kikerült ebből a képből a felirat, mert sokkal nyugodtabb, sokkal letisztultabb lett így a kép. Tessék összehasonlítani a kettőt, hogy mennyire más. Rögtön elkezd élni a főszereplő, rögtön értelmezhető lesz a helyzet az óra duplázással, a modell arcának a duplázásával. Ahogy az előző képnél is elmondtam, ez egyébként egy teljesen rendben lévő kép, és megkapta a három csillagot akkor, köszönöm, hogy megtörtént ez a javítás. (hegyi)

A súlyos Csönd...

Azért érdekes ez a kép, mert a csend úgymond színházi csend a képen. Valószínű, hogy ha ott lettünk volna, akkor éppen halljuk, ahogy az úriemberek ezeket a halakat boncolgatják, még megbeszélik a sporthíreket, vagy éppen készülnek elő a következő fogáshoz, és zörögnek az edények. Mégis ezek a tárgyak ebben a környezetben, ebben a képkivágásban jól tudják érzékeltetni azt a csendet, ami egy befejezett folyamatnak a végén érzékelhető csend. Arra szeretném felhívni Camillának a figyelmét, és ezért egy csillagot levonnék, hogy a képnek a fölső részénél a vágás most elég slendrián. Adja magát az a dolog, hogy hol van a hal, hogy hol van a vágódeszka a késekkel, és a vágódeszka végénél ez a történet véget ér. Ami ott utána van, nem is tudom értelmezni, hogy micsoda, valószínű, hogy ott még volt valami az asztalon, de arra nincsen szükség. Miközben egy kicsit szűknek érzem a képet, főleg a jobb oldalát, mert ott megint van valami, egy forma elindul a képhatárnál, és az nincs befejezve. Ha azt is levágom, akkor túl szűk, meg kellett volna találni azt a megoldást, hogy ez a képkivágás így lezárt formákat eredményezzen. Ennyit tudok csak hozzátenni, egyébként a kép tetszik, és az ötlet is nagyon jó, ezért kettő csillag. (hegyi)
értékelés: