Nemi jellegek
Zoli, az a helyzet, hogy engem a közelik nem fognak meg, azokban nem érzek semmi vonzót vagy olyat, ami miatt nézegetném. Viszont a harmadik kép, a teljes virág az igen, az döfi! Max annyi, hogy fél centivel feljebb kerülve a virág az egész kompozíció nyugalmasabb lenne, így most picit a fenti tér nem olyan nagyon érthető, miért annyi és miért úgy. De a színek, a forma, a fények izgalmasak és na ebben, ebben a harmadikban van szürreális, van erotika, ez akár plakát, akár cd borító lehetne. És akkor kérdezem én, ilyenkor mi a helyzet? Mert oda kell eljutni, hogy a két másik hiába volt ötletadó, de elvérzett az úton, szóval azt a harmadik viszonylatában nem használnám. Akkor most hogy csillagozzak? Önző módon a hármasra legyen meg a 3, vagy legyek kemény és mondjam azt, hogy ezt neked kellett volna rostálni és így csak 1? Önző leszek most még, de későbbiekben inkább szigorú. (hegyi)
értékelés:
itt van az Ősz, itt van újra
Bara, őszinte leszek, máshogy nem megy. Ez képnek kevés. Egy ág egy levéllel akkor jó, ha nem lehet belekötni semmibe, se abba, hogy miért ilyen randa a levél, se abba, hogy miért ilyenek a fények, se a kompozícióba, se a háttérbe, szóval nem az ág és levél miatt nem kép, bár elég elcsépelt téma, de megoldható, hanem amiatt, hogy nincs lírája, nincs esztétikai összefogottsága ennek. (hegyi)
Kék szívószál
Az a helyzet, hogy az ötlet is jó, a kivitelezés is, és innentől tényleg csak egyéni ízlés kérdése, hogy ez a szűk verzió mesél jobban, vagy az, ha a környezetből többet kapunk, az asztal felületből, és az ottani koszokból, vízfoltokból. Nekem azért tetszene jobban a tágabb verzió, mert a környezet is mesél, és ehhez képest lenne meséje a pohárnak, nem csak a poháron keresztül értelmezhetnénk az egészet, lenne szerepe akár a magánynak, akár a társas élménynek is. De mondom, így is oké, működik az üzenet. (hegyi)
értékelés:
Rolf
'Rolls' Rolf Langhans, német performance-művész és jazz zenész.
Hát, Győző a figura valószínű ott a helyszínen valóban fura, különös és magával ragadó lehetett, de így, hogy fentről fotóztad, ráadásul a feje fölött hagytál indokolatlan teret, miközben lenn meg belevágtál, ez a kép nincs kész, vagyis abból, hogy ő egy performansz előadó, nem nagyon jön át, aminek át kéne. A csomagolás, az is fontos, nem csak a dokumentálás. (hegyi)
Fürdőzők
ihlető(k): Georges Seurat és az impresszionizmus
Tulajdonképpen jó hangulatú képet kaptunk, jól működnek a sziluettek, van ebben valami szomorúság is, ahogy az ellenfényben a fejek látszódnak, csak az előtér az, ami nekem üres, így ettől olyan érzetem támad, hogy nem mert a fotós beljebb menni, mert fél a víztől. A teret, a távolságot érzékeltetni kéne, mert így most van egy középterünk a két figurával, előtte is, utána is szünet és van egy hátterünk, ahol pontnyi fejek vannak, de az előtérben csak a víz hullámai látszanak. Erre a képre is az az igaz, mint a városképekre, hogy kompozícióban kell kitalálni és megoldani, nem lötyöghetünk. (hegyi)
értékelés:
Őszi álom
Zoli, értem én, és aranyos is lehetne ez a kutya, de miért vágtad el? Ha aludt, gondolom nem szalad el, lehet keresni olyan helyzetet, ahonnan a hát íve is megmarad. Vagy, ha mindenáron vágni szeretnél, akkor ki kell választani, hogy mit is akarunk ábrázolni és arra fókuszálva kialakítani egy hatásos és feszes kompozíciót, de így most ez olyan, hogy oké, az orra és az arca érdekel, de fejben fókuszáltál erre, a gép meg dobta, amit tudott, lett ahogy lett. Ismétlés. (hegyi)
Harmatcseppek
Feri, ez szép, játékos, finom, légiesen könnyed és mégis határozott, szóval jó kép, és most leplek meg igazán - csendélet is lehetne. Nem csak a műterem magányában készülhet csendélet, nem sok kéne, hogy ez azzá váljon akár, persze makrónak is jó. Két kis retus: bal oldalon az a karcszerű fehér izé, és a száron szintén van egy fehér izé, az a két izé az nekem elvisz a figyelemből, de ez gyorsan orvosolható. És nem tudok többet mondani, mert jó a kép. Az egyik legjobb Mácsai-kép. (hegyi)
értékelés:
Itt van újra...
vagy giccs? :)
Zoli, az a helyzet, hogy a felvetés jó, de túl van matekolva a kép, és ettől meg elmegy más irányba. Oké, hogy a hinta vagy autóülés vagy mi az alap, az is, hogy levelek vannak rajta, az se baj, ha töröttek, nem kell szépelegni. A baba is jó, hiszen ottfelejtették, mondjuk ezen az ottfelejtésen lehetne még finomítani, öregíteni, koszolni. De mik azok a vasak? Ezzel lesz kifeszítve valami rituális játékhoz a baba? Szurkálva? Azért vannak a vérfoltok is? Nem arról van szó, hogy nem értem, hogy azok sátorleszúrók, de Zoli, így most ez hogy kerül oda? Mi a szerepe? Az, hogy a sátrat is lebontod? De hol a sátor? És akkor hogy kerül oda a baba? Aztán meg a forma és a fény: a vas csillogása erős és ez ellentmond az ősznek. Szóval nem való oda. És azokat a foltokat tessen takarni levéllel, így nagyon félreérthető. Ami a FF-et illeti, meg lehet csinálni, de ne keményre. Megint a régi móka, hogy minden karctű éles, minden kemény és ettől leltár jelleget ölt a kép. Fránya digit, behúz benneteket rendre a csőbe. Ismétlés. (hegyi)
Fűzfa
Ez a kép sokáig várakozott a feltöltésig de most újra a kezembe került és rögtön tudtam hol a helye, most úgy döntöttem átnézem a fotó készletemet mert rengeteg olyan képem van ami megéri a feltöltést de már teljesen megfeledkeztem róla.
Egyrészt várjuk az ígéret beváltását a képekről, amiket találtál, aztán meg várjuk az újakat is ám. Ami pedig ezt illeti, úgy mondhatnám régiesen, hogy vékony. Ezt még a filmes technika idején használták arra, ha a nyersanyag tónusban és kontrasztban kevés és szük értékek között mozgott, hogy vékony. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha megnézed, alig akad olyan rész, ami a középtónusnál mélyebb lenne, ettől erőtlennek hat a kép. Másrészt pedig a képkivágás fontos, mert ha ekkora eget hagysz, akkor az szintén gyengít, lágyít. A kettő együtt most sok. (hegyi)
dunai tükröződés
A tükröződés szép, melankolikus hatású, de a dőlő horizont hiba. Ezt mindenképpen korrigálni kell. Azt pedig el kell dönteni, hogy mi érdekes számodra, a felhők, a fenti világ, vagy a tükröződés, mert most azért annyira nem jellegzetes a táj, az ég nem tartalmaz olyan elemeket, ami indokolná, hogy minden egyforma mennyiségben jelentkezzen, más megközelítésből a kép annyira nem egyedi, a víztükör az, ami elviszi a vállán, tehát erre lett volna célszerű többet adni, az égből fele is elég lenne. Vagy kevesebb. Az első három lecke, arra várjuk a megoldásaid. (hegyi)
értékelés:
könnycsepp
Kedves Domonkos, üdvözlünk a Látszótéren! Jó ez a formai játék, amit észrevettél és megmutatsz, a közeli levél és a háttér mélységélességgel való elmosása jó ritmust ad. Szépek az áttűnések, a fények is, jó hangulatú kép. Amire viszont érdemes figyelni, hogy amikor kiemelünk a sokaságból egy elemet, azt érdemes jobban szemügyre venni, hogy lehetőleg zavaró sérülések ne legyenek, mert itt most az áttetsző felületbe bezavarnak a foltok, ettől beteges hangulata lesz a levélnek. És még valamit: az első három leckét ne hagyd ki, mert az nem csak önkép, de bemutatkozás is a csapatnak, és fontos. Ráadásul sok minden erre épül a fotós munkában. (hegyi)
értékelés:
Csizma
Ez a kép akkor készült, amikor éppen rendet raktunk, vagyis próbáltunk rendet rakni a nagymamáméknál. Hát úgy ahogy sikerült, bár én inkább csak fotózgattam. Bár a kép tavalyi, de szerintem elég jól sikerült, remélem tetszik.
Jó ez, jó megfigyelés a kinn hagyott tárgyak átalakulása, tavasszal szoktam én ezt átélni, mikor kiderül, hogy lustaságból ősszel kinn maradt a slag, a szék, a gereblye, és egyebek, és ezt a természet elkezdte magáévá tenni. Itt is ez az élmény jön elő a gumicsizmán, ha jól látom az a kékes az a locsoló lehet, és ahogy az egészet felveri a gyomvirág, az kifejezetten jó. Persze a kert gazda nem biztos, hogy örül, de látványnak jó. Csendélet ez? Nem az, inkább egy hangulatkép, az évszakok leckében működne, csendélethez a kompozíció túl zavaros. (hegyi)
értékelés:
Nyár
Ha lenne környezet, amiben meg tud jelenni ez a tükör és ez ad az értelmezéshez keretet, akkor oké. Így ez most képnek azért kevés, mert nincs kontextus, ami működésbe hozná a formákat, a tartalmat, nincs belső dinamika, csak egy körbevágott közlekedési tükör, ami így csak az, ami, nem történik meg a transzpozíció. (hegyi)
Daphne
Bohinj, Szlovénia, háttérben a Triglav
Szép ez a csavart, magányos fa, bár azt kell mondjam, hogy nehéz téma úgy megoldani, hogy ne zavarjon be a környezet, és valóban nem könnyű azt sem eldönteni, hogy akarom a teljes fát, vagy részeiből is érzékelhető-e az egész. Így most ez picit távolságtartó nekem, picit turistás megfigyelés, érzelmileg nem tudom, mi közünk kéne legyen hozzá, mert ez nem egyértelmű, hogy akkor ez most hősiesség, vagy magány, vagy fájdalom, vagy mi. (hegyi)
értékelés:
valami virág
Jó ez a két kép, mégpedig azért, mert zavarbaejtő lehet azoknak, akik arra várnak egy makrofotónál, hogy az éles legyen és tudományos szinten ábrázolja a parányokat. Holott a makrovilág nem csak külsőségeiben és a porszemek, hajszálak kiborítóan természetellenes élességében létezik, hanem belül, fejben, álomban vagy félálomban, amikor nem az objektív tökéletes mindentlátó okuláréjával nyomakodunk be ebbe a világba, hanem amikor a mi rövidlátó szemünkkel keressük a csodát a pirinyó kis virágszirmokban, macskabajuszban, kutyatalpnyomban a sárban. Szóval valamit sikerült akaratlanul is megfognia Vikinek, ami hasonlatos ahhoz, ahogy a fotó az időt is csak pótlólagosan képes ábrázolni, miközben mérni kínosan precízen méri azt. A makrót is kínosan precízen képes a fotó ábrázolni, holott a lényeg, a lélek valószínű nem ott keresendő. (hegyi)
értékelés:
Hozzászólások
Török József
2024. 06. 21. - 23:06
"Nagyon kúl ez az AI-muzsika...döbbenet. Mondhatnám, ijesztő." "-Menj el Madeirára, és a…
Török József
2024. 06. 21. - 22:37
"-Jóska tényleg meghatott a hangja alapján. -Meg, hát." "-Kétélű fegyver, hogy a hidat akkor…
Hamar Ramóna
2024. 06. 19. - 07:31
Kedves Ingrid! Részemről az öröm! ;)
Alexovics Ingrid
2024. 06. 18. - 22:27
Kedves Ramóna, örömmel használnám ezt a nagyszerű képet a holnapi rádióműsorom borítóképeként.…
Aureliano
2024. 06. 17. - 23:08
Boch: -jajj, igen, a szél. az durva, amikor levágod. én egyszer csináltam ilyet, de úgy néztem ki…