3. Természetfotó

Szép, jók a színek és izgalmas a terep, talán kicsit túlfokozottnak érzem a tónusokat alul, ami azt jelenti, hogy ha visszaveszel, akkor a víz tónuskülönbségeit jobban lehet érezni és a hullám kevéssé vágja talán ketté a képet, bár lehet, hogy az is segített volna, ha vagy kicsit korábban, vagy picivel később exponálsz, hogy ne legyen ekkora itt ez a tónusszegény sáv. (hegyi)
értékelés:

Fantasztikus színvilágot hoz Sándor, nagyon erős az, ahogy ezek megjelennek a képen, eleven és vad, buja és sejtelmes, szinte hallani a hangját a dzsungelnek, miközben a belső konszolidált világ nagyon rendezett, jólfésült, úgymond idomított, domesztikált növényekkel, kiváló a kontraszt a két világ között! Zseniális! Az is érdekes, hogy a folthatások okán olyan, mintha elfordulna jobb irányba az egész, miközben ez csak illúzió. Tombol az egész kép, nagyon jó. (hegyi)
értékelés:    

János, gyönyörűek a zöldjeid, nagyon él a kép, viszont bár értem a pókhálót, de így most inkább karc jellege van, mint háló, nem biztos, hogy vissza tudja azt adni, amit ott láttál, mert ott óhatatlanul a mozgás által csillog, változik a pókfonal, de itt egy statikus helyzetnek kellene átadnia az élményt, ami most nem sikerült. A cseppek kitűnően sikerültek, amin változtatnék, hogy még kevésbé legyen a háttér zavaros. Látom, a mélységélességgel amit lehet, megtettél, de a folthatásokat ez sem tudja eléggé redukálni. Ez nem jelenti azt, hogy csak steril háttér lehet a jó, de most versenyben van a víz, a levél, a háttér, és ezek aránya nem egyértelmű. (hegyi)
értékelés:

Értem én, itt a tavasz, kirepülnek a motorosok és a tolókocsisok is, van ebben humor, de úgy érzem, hogy ebben a képben most több szálat akartál egyszerre elindítani, és ez nem sikerült tökéletesen. Egyrészt a tavaszi hangulat, másrészt a motor-tolókocsi párhuzam, aztán hogy mind a kettő üres, és a kuka, és a gyalogosok - szóval ez jó, de nekem egyszerre túl sok feldolgozandó irány, és elkezdek tétovázni a nézés közben, hogy most akkor mi is van, honnan fog előugrani a kép főszereplője, mint a nyúl a kalapból? Ha majd adódik erre mód, kéne kicsit letisztázni ezt és esetleg egy új megfontolással ismételni. (hegyi)

Gyönyörű, ahogy megcsillan a fény a vízcseppen, barátságos, de mégsem tolakodó, viszont abban pontosítani kellene, hogy mi is az a környezet, amiben ez megjelenik, mert így annyira elvonatkoztatott lett az eredmény, hogy a néző nem tudja mihez kötni, bizonytalan marad, hogy ahogy azt le is írtad, ez most akkor minek a következménye. Azzal tudunk érzelmi viszonyt tartósan létrehozni, amit felismerünk, vagy, ami annyira elvonatkoztatott és absztrakt, hogy semmi néven nevezhető konkrétum nincs benne - a kettő között keressük a fogódzót, de nem lehetünk biztosak a dolgunkban, vagyis a néző egy idő után beleun a keresésbe, mert nem jut előbbre. Ez nem azt jelenti, hogy csak a tárgy- és tényszerű képelemekkel lehet dolgozni, de ennél picit több kéne. (hegyi)
értékelés:

Jó meglátás, jellemző a nyárra az, hogy a köztéri szökőkutak adnak hűsölési esélyt a városlakóknak, akármennyire is idegen egy városi környezet, de az ember ha szabad, ha nem, megtalálja a maga örömét benne. Jó, hogy a vízsugarak takarják is az embereket, ez a rács, kerítésszerű forma keményen hozza a teret és a rendet a képen. Talán fenn egy picit szűk, de nem vészes. (hegyi)
értékelés: