Feladatmegoldás

Ksérlet
Variáció 1. Még csend van.

Kedves Lacipapa, nagyon szimpatikus a témaválasztás, elsősorban azért, mert a kis vekkeróra vörös színei dinamikusan vannak jelen a plüss maci lágy, világos tónusaival. A kép egyik titka a háttérben nagyjából homogén módon jelentkező szürkés tónusban látható festmény a falon. A szürke és a vörös kapcsolatrendszere mindig dinamikát hoz létre a festészetben. Soha nem használják harmonizáló, megnyugtató jelrendszerben. Ez a színpár kapcsolat elsősorban az agitatív típusú festészetnél – például a 20-as évek orosz plakátjai – tettenérhető. Előszeretettel használja még az expresszionizmus ezt a ritmust. A kép formavilágában az elnagyolt vekkeróra fogantyú uralja a képet és ez ad gyermeki játékosságot az egésznek. Jól komponáltad a kép felső határát, mert így az óra formája egészében megjelenik. Többé-kevésbé ezt lehet elmondani a kép alsó szegmensére is a virágmintás terítőnél. Ugyanakkor az óra melletti tér balról nem ritmizál jól a jobb oldallal. Ez azt jelenti, hogy a plüss maci nem igazán precízen van elvágva most a képen. Véleményem szerint az ok az, hogy az alkotó öröme nagyon jól érzékelhető a gyermekjátékokkal kapcsolatban, de inkább az érzelmi megközelítés volt az erősebb és a kompozíciós pontosság kevésbé jellemző a képre. Másként fogalmazok. Nincs eldöntve hogy miről szól a kép. Az óra szimbolikája és a plüssmaci szimbolikája is ugyanazt a gyermekvilágot képviseli és inkább rivalizálnak a képen, mninthogy meglenne az egymáshoz való viszonyuk - bár a maci úgy van elhelyezve, mintha nézné a micimackós órát. Úgy lehetett volna még erőteljesebbé tenni a képet, hogy a jobb és a bal oldali részekre jobban odafigyelsz. Ennek pedig nem az a megoldása, hogy most utólagosan levágunk a képből, hanem a fotósnak kellett volna mozdulnia jobbra, függőleges irányban nem változtatva a kamera látószögét, így esetlegesen a háttérben lévő tonett szék barnás foltja, vagy akár a virágmintás abrosz bal oldali széle másképp metszette volna a képet és a háttérben lévő gyerekrajzot sem takarta volna az óra. (szőke)
értékelés:

Két szál fű
Nem tudom, hogy mennyire csendélet, de nagyon csend volt amikor csináltam.

Kedves Feri, jó a meglátás, jó a színvilág, a kiválasztás, de nincs eldöntve a fuvar. Ez azt jelenti, hogy vagy a kép fölső drámaiságának - ezeknek a sötéteknek, amelyek eltüntetik, beleolvasztják a kalászokat - kell még vészjóslóbbnak, és magasabbnak, rátornyosulóbbnak lenni, vagy ebből kellene eltüntetni, hogy a drámai szereplő a kis kalászok, a két fűszál legyen. Bátorságot szeretnék javasolni, hogy amikor elkezdesz úgymond a semmivel, a sötéttel, a meghatározhatatlannal, a spirituálissal is foglalkozni, akkor azt nyugodtan merd bátran odatenni. Most köztes hartáton mozog a figuratív és nonfiguratív kommunikációja. Mindig előtte dönts és utána fogja hozni a forma a megoldást. Így most nincs eldöntve, hol a hangsúly. Ez egy tökéletes három disznós kép lehetne, de így most kettő disznó. (-szőke-)
értékelés:

Csendélet

Kedves Renátó, mindenkit saját mércéje szerint igyekszünk mérni, ezért kötözködünk egy látszólag kész képpel. Egyik javaslat, hogy az előteret kellene hangsúlyosabbra venni, vagyis a gyűrt drapériából többet adni alul. A többin hevesen vitatkoztunk Zsolttal. Ő azt mondta, hogy ez előtt a háttér előtt kellene tovább dolgoznod, de a színterjedelmet csökkenteni a padlizsán felé, és elhagyni a banán sárgáját, helyette szilvát és más ilyen színvilágú gyümölcsöt, zöldséget tenni, amire én meg azt mondom, hogy ne vegyük el a tárgyakat, cseréld a drapériát méregzöldre, ami hangulatában is dúsítana a képen. Úgyhogy azt a döntést hoztuk végülis demokratikusan, hogy most ez két disznó, és cseréld ki a hátteret sötétzöldre, és akkor megkapod a harmadikat is. (szőke)
értékelés:

Barátság
A barátaimmal a barátságról.

Mártikám, itt nincs mese, ez három disznó, ez egy szép ritmus. Érezzük benne a korai Vera Hitilova filmes szemléletét, és jó, hogy ennyi darab pulcsid van, ami mind a tied valószínűleg. Házi feladat, megnézni az Egy faun megkésett délutánja, vagy a Játék az almáért című filmet. (szőke)
értékelés:

7. lecke

Én a repülő méhecskében - nevezzük poszméhnek - saját magam vélem felfedezni, és bár Hegyinek ezzel is vannak problémái, nekem ez a kép nagyon tetszik és festői, ahogy a sötét teáskanna és levendula találkozik a lágy, paszteles háttérrel és azért érzem drámainak, mert az a légy ott az üveg ablaknál én vagyok. (szőke)

Hegyinek csupán egyetlen problémája van a képpel, mégpedig hogy azt a lágy, festői hátteret lehetett volna egy fokkal erősebbre is adni, mert így túl nagy a különbség a sötét és világos foltok között, ami egy csendélet esetén nem egészen előnyös. Szőke három disznót akart adni, én viszont csak kettőt. Feldobtam pénzt: két disznó. Jobb ez így, mert így legalább Ági talán dolgozik még a csendélet témán, ami persze lehet, hogy tőle távol áll, én épp ezért örülnék a további képeknek. (hegyi)
értékelés:

Ragyogás

Kedves Erika, nagyon szép, hogy ennyire lágyban tartod a tónusrendet, szép a képzajból adódó impresszionista hatás is. Ugyanakkor a haj ritmusát tekintve - nagyon szép a váll íve is - a kép formátumát erőteljesebben fekvőre változtatnám azzal, hogy jobb oldalon még annyit hozzátennék, hogy az arc ne legyen azonosítható. Jó volna tehát megismételni ezt a képet, és ha hajcsat nélkül is megtarható ez a gyönyörű ív, amit a hajad rajzol, akkor a csatot is elhagynám róla. Ez így is három disznós kép, de kérlek ha módod van rá, ismételd meg ezt fekvőben, a fejbiccentő izomból többet adva, ahogy azt leírtuk. (szőke)
értékelés:

Itt most próbálok pozitv kisugárzású munkatárs lenni
Lusta vagyok, ezért olyan portrét próbáltam csinálni, amit máskor is fel tudok használni. Azaz olyat, amin jól mutat az ember, de a ruházat, a helyszín és a tárgyak is hozzám tartozzon, azaz ne kamukép legyen. Ehhez, a következőket próbáltam a képre vinni: Nyugalmat árasztó, de komoly környezet; Komoly tekintet, de könnyed testtartás; Legyen rajta státusszimbólumnak számító kütyü (laptop), de lehetőleg ne domináljon; Valami színharmónia (kék ing – sárga irattartó); A szellemi munkát jelzendő toll, de csak egyszerű, hogy véletlennek tűnjön; és kicsit alulról fényképezve, hogy érezze az ember, hogy felfelé néz. Kérdés, hogy nem vittem-e túlzásba, nem lett-e irritáló?

Kedves Ákos, sorolom a problémákat. Formai dolgokat először. A laptop feketéjéből többet kell adni, vagy épp csak jelzés értékűt. A sárga a kékkel és a szürkészöldes háttérrel együtt egy agresszív folthatást kelt, vagyis vagy nem kell jelen lennie, mint színhatás, vagy még többet kell belőle adni, dinamikusabbnak kell lennie. A beállított póznál a tested alkotta ív akkor zárulna, ha lent többet adnál magadból, így ezt a formát, mozgást elvágtad. Mivel tehát a feketébe, sárgába is és az alfeledbe is belevágsz, így megtörik a kép ritmusa. A test hajlata adná a ritmusát a képnek, aminek ellenpontja lenne a fekete laptop és a sárga iratrendező. A színek összeválogatása, ha az arc üzenetét tesszük középpontba, szintén hibás, mert minden szín ugyanabba a világos tónusrendbe tartozik, így ezzel a lapos világítással, vakuzással megfagynak a gesztusok. Azt talán már te is érzed, hogy túlkomplikáltad a dolgot abból a szempontból is, hogy vagy a laptopon dolgozol azt az öledbe véve, vagy tollal írsz, de ebben a pózban lehetetlen vállalkozás számítógépezni is és írni is, egyszerűen kivitelezhetetlen. Az önbemutatást, a kettes leckét, vagyis a portrét tehát szeretnénk, ha megismételnéd. (szőke)

Második lecke

Az biztos, hogy lehet érzékelni, hogy egyre összetettebb kompozíciós rendben gondolkodtok, és sűrítettek is most már a képek, de ezzel egyre nagyobb kihívásokat hoztok létre magatoknak, de ettől még a kihívás kihívás marad és ahhoz pontosan kell hozzáállni. Jól látható a profil, de a kép titka nem csak a kéz és az arc formáiban rejlik, hanem a kettő között lévő sötét űrben is, a negatív formák játékában. Attól, hogy ez a háttér homogén, sötét, semleges, ettől ennek a játéka igazából a fontos a képben. De ebből az következik, hogy még szűkebbre kellene venni a kompozíciót. A kép felső határánál a haj kezdeményéig le kéne vágni, mert ott a haj egybeolvad már a háttér sötétjével - és ha már az alsó határnál vágjuk, akkor miért nem a száj vonalánál, vagy pedig ha az absztrakt formákat és kapcsolódásokat keresem, akkor az orrnál is vághatok fentebb, mert így a kép alja befejezetlen. Az első leckére pedig várjuk a megoldásod.(szőke)
értékelés:

Ez egy szűk képketrec, benne én illetve ami látszik. Kicsit Rousseau, kicsit Chagall, kicsit az Édeni sztori és más eszembe most nem jutó mögé bújva, talán nem eléggé, azért jó étvágyat.

Ez egy nagyon izgalmas film. Azt is tudjuk, hogy Dénesnek olyan kamerája van, hogy ha megfeszül se tud hozzá hangot venni, így kérünk benneteket, hogy hangosítsátok meg ezt a mesét, készítsetek hozzá hangokat - brlmm, brlmm - lehet zene, szájhangok, hogy ne így kelljen másnak nézni, hogy nincsenek hangok. Ha olyan minőségűek, akkor azok is felkerülnek és lehet értük kapni disznót. Ez természetesen Dénesre is igaz. (szőke) értékelés:

Kertem barátja az én barátom is.
Barátságos kis énekes, közel engedett magához.

Lacipapával mindig valahogy esendő vagyok és megnyílik a szívem - ez olyan lacipapás kép, ahogy a kismadár néz, nyilván nem lehetett neki sem könnyű ilyen közel menni, így végre én is megnézhetem, hogy néz ki egy ilyen kismadár. Egyszerű, keresetlen kép, egyszerű eszközökkel. (szőke)
értékelés:

Éjt nappallá
Szerintem a vágyakozás olyan dolog, ami folyamatosan jelen van az életünkben. Ezt a tulajdonságát igyekeztem bemutatni.

Kedves Vera, úgy látszik, most ilyen kaleidoszkópos időszak van, Márk képénél is ilyesmivel találkoztunk, de az itt nagyon szimpatikus, hogy bár egy érdekes tükröződést figyelhetünk meg, de az élesség-életlenség, a fények megválasztásával az alkotó meghaladja azt, ami a tükrözésből adódik. Nem csak a virágok, hanem egyéb képalkotó elemek is játákosan csak kvázi ismételnek, ezért a szemlélő vissza-visszatér a képhez, hogy újabb és újabb titkokat, rétegeket fedezhessen fel. A kép ritmusa a szecesszió szabályait követi, mert miközben sejhetően konkrét formai, emberi motívumokat látunk, közben az egész egy ornamentikai játék is, mintha a valahol Bécsben egy régi Klimt képnek a részletét látnánk, ahol az ívekkel, díszítésekkel játszanak. Egy kis korrekciós javaslat, hogy a kép alsó középrészén lévő fénykör világossága túl erős, ebből adódóan a formai játékra is ráül. (szőke)
értékelés:

Kapcsolat
Újdonsült barátomat, és barátnőjét szeretném nektek megmutatni, s egyben az ofő kérésének is megfelelni. Tehát ez egy közeli kettős portré, a 4-es házi feladat ismétlése.

Kedves Feri, nagyon szép a ritmizálása a két emberi alaknak, nagyon jó az arc metszése, kompozícióban a fiú szemöldöke felett még hagytam volna egy kicsit. A tónusoknál az előtér-háttér kompozícióval lehetne még játszani, erősebbé tenni azt, a tér viszonyát tágítani úgy, hogy a kislány arcát világosabbra, a fiú szürkés árnyalatát, vagyis középtónusait mélyebbre venni - ezzel a dinamika is nőne. Sejtésünk szerint egy alapjában színes felvételt alakítottál szürkeárnyalatossá, aminél mindig kell utólag ellenőrizni a konverziót, mert módosítás nélkül sokszor lesz túl lágy a végeredmény. Mivel a hetes háti feladaton kívül azt is jeleztük, hogy jó lenne, ha azok, akik már elkészítettek egy-egy leckét egyfajta értelmezésben, te Feri a közelikkel, részletekkel próbálkoznál tovább, ahogy itt is. (szőke)
értékelés:

Egy elkésett találkozás
Egy kép a vágy házifeladathoz, ha ez sem nyeri el a tetszéseket, mindenféle vacakkal foglak elárasztani benneteket. :) Ha a pedellus is engedi.:)

Kedves Feri, nem elemzem, tudod, hogy jó a kép, érthető, arányos, visszafogott. Ezzel a "tág korszak" megvan, kezdj el közelikkel dolgozni, meg testekkel, portréval. (szőke)
értékelés:

Van úgy, hogy az ember csordultig telt pohár...

Nagyon szépen köszönjük, hogy a hangvers, hangmobil már régebben megérkezett verziójára, amely a vágy házi feladatra készült, sikerült befejezned a filmes változtatot is. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy elég összetett és nagy vállalkozásba fogtál. Elsősorban azért, mert a lírai képvers kategóriájában készítetted el munkádat (utalnánk régi kisfilmekre, akár Zolnay Páltól, vagy akár Huszárik Zoltántól). Ennek a stílusnak is megvannak természetesen a szabályai. Sok filmes eszközt használtál, áttűnés, visszafelé lejátszott képek, kézi fahrt stb. A hangosfilm (mindegy, hogy játékfilmről, vagy kis etűdről beszélünk) egyik fontos kritériuma, hogy a képek és a hangok egységes zárt rendszert kell, hogy alkossanak, és amennyiben ez az arányrendszer helyes mértékű, akkor tudja kifejteni komplex hatását. Abban az esetben, ha vagy a hang, vagy a zene nagyon emlékezetes, avagy a képek nagyon megkapóak, bármennyire is jó valamelyik részegység, nem lehet egységes üzenetről beszélni. Márpedig a szabályrendszerhez ez hozzá tartozik. Mi most részben könnyebb helyzetben vagyunk, mert a hangmontázst előbb megismerhettük.    A rádiójátékban egyszerre van jelen hangszeres zene, és monológ, amelynek többségét magyar nyelven halljuk. Időnként vélhetően kánonban is szólnak az üzenetek, ez teljes, egységes szövetet alkot, bizonyos szavakat azonban jól lehet érteni. Ezekből arra a következtetésre jutunk (Rubik kocka, rózsapatron, konyak) hogy a szövegi utalások a múltra tekintenek. Ezt megerősíteni látszik a képi világ is, mely alapvetően hármas egységbe rendeződik, de a vágás tematikája is három nagy részre bontja a képeket. Első rész lassú, kézi fahrt egy kertben, ezen folyamatosan átsejlik egy fém tányér és benne egy pohár. Megjegyezzük, hogy jól felismerhető, hogy a tányér felső gépállásból van rögzítve, benne a pohárral, maga a felvétel pedig többször visszafelé van lejátszva. Úgy tűnik számunkra, hogy maga ez a nézőpont tudatosan asszociál egy szem formára, amelyben az a pohár a szemgolyót jelzi. Ennek a kompozíciónak akár véletlenül, akár tudatosan nagyon hasonló a piktogramja az egyiptomi kultúrában is használt Horus motívumra. Ez a képsor keveredik, áttűnik a kertben bolyongó kamerával. A hármas egység második része egy homokos felület vagy homokozó, és egy kis golyó kapcsolata. Itt vagy egy temetés, vagy akár egy ültetés fázisait láthatjuk, de ha az ültetés mellett döntünk, gondolnunk kell arra, hogy egy fát is úgy ültetnek el, hogy először a gyökereit eltemetik. Ez a szakasz egyszerre próbál a születéssel és a halállal is foglalkozni. Majd egy erőteljes, a film eddigi stílusához viszonyítva durva fekete blank következik, ezt követően egy szintén fordított sorrendben levetített harmadik egységet látunk, ahol az enyészetből, a hamuból és a porból a homokos földben létrejön egy vörösre festett papírrózsa. Itt is felső gépállást használ az alkotó, ettől az egész olyan, mint egy kis fészek, ajak, vagy barlang, és egy kezet látunk, amint ebből a megszülető rózsából, a rózsaszirmok mélyéból egy üveggolyót (varázsgolyó) mutat fel nekünk. Mind a három egység létrehozását, megszerkesztését tudatosnak gondoljuk, bátor vállalkozásnak tűnik, hogy meri az alkotó vállani a szomorúságot, az egyedüllétet és egy kódolt kiáltást a világ felé. Talán csak annyit szeretnénk megjegyezni, hogy nagyon jó hogy a képek nem szolgaian követik a vers konkrét üzeneteit, de mégiscsak időnként többször meg lehetett volna próbálni szinkronban kapcsolódni a hangi világhoz - bár én megértem, hogy a Rubik kockát nagyon nehéz egy üveggolyóval helyettesíteni.)    A szövegi vers változat nagyon erőteljes, dramatikus, mellbetaszító, és ehhez képest a képi világ picit pasztelesebb, bátortalanabb. Még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy egy filmet egységében kell tekintenünk képpel és hanggal. Mindezeket nem azért szerettem volna közölni veled, mert bármilyen bajom lenne ezzel a filmmel, sőt, büszke vagyok rá, hogy január óta készülhetett nálunk egy ilyen szép alkotás, hanem úgy gondolom, hogy a műhelymunkák szempontjából fontos, hogy ezekről beszélhessünk, még akár akkor is, ha esetleg mi nem mindenben lájtuk helyzeteket jól. Nagy köszönet a filmért, és 3 disznó. (szőke) értékelés:

Rengeteget kísérleteztem az arcommal, portrémmal, természetesen fényképezőgéppel, most egy teljesen szokatlan perspektívából közelíteném meg magam, hogy olyan részeket is felfedezzek magamból amit egyébként nem láthatok. (Ez már akár tanulmány is lehet, gyűjtögetem a képeket a sorozathoz). Sérülékely ez a pont, a nyakam, télen jól betakarom, nyáron meg hagyom, hogy érvényesüljön.:) Azt hiszem, ez az egyik legnőiesebb részem.