Feladatmegoldás

cseppek
cseppek
cseppek

Három képből álló sorozat. Nem vagyok mind a hárommal kibékülve. Azt hiszem értem, hogy mi az, ami elviszi a figyelmedet. Az, hogy amit a térben megfigyelsz, és amit körbejárhatsz, az dolgozik a fejedben akkor is, amikor exponálsz. Ugyanakkor az expozíció, attól, hogy két dimenzióra vasal mindent olyan dolgokra is felhívja a figyelmet, amik egyébként, akkor, amikor mozgunk a térben és figyeljük a cseppeket, elkerüli a figyelmünket. Az első kép tökéletes, ott ilyen probléma nincsen, a másodiknál már van. Megjelenik egy nagyon hasonló tónusterjedelemben és formában lévő folt, mint ami a fő témánk, a képnek a bal szélénél. Hogy az is vízcsepp volt-e, nem tudom, életlenben van tartva, és ez valamennyit segít. Ha csak azt a két pöttyöt letakarod, már jobban él az egész. Ugyanez a hiba a harmadik képnél is. Van a fő motívumunk, és ezen kívül van még 4-5-6 ilyen cseppecske. Ezeket nehéz kiküszöbölni, ugyanakkor, amikor egy ilyen valamire rácsodálkozunk, akkor arra az egyre kezdünk csak figyelni. Még egy dolog, itt makrovilág a lecke. Azért ennél bátrabban lehetne használni a dinamikáját annak is, hogy közelebb megyünk, jobban belefigyelünk ezekbe a részletekbe, már ha ezt a technika is engedi. Ezek olyan, mint a varázsgömbök, a világ ott van bennük fejjel lefelé, tehát egészen fantasztikus képeket lehet benne észrevenni, ha közel megyünk, de nem mentél közel. Van egy lírai felvezetésünk, és nagyon szépek ezek a vonalak, de hát azért, főleg három képnél, valahova jussunk el. (hegyi)

Jégtáncosok

Külön figyelnem kellett, hogy ne leheljek a téma irányába, mert rögtön eltűnt volna. Természetesen nagyon jól felöltöztem, de így is adtam le annyi meleget, hogy a kezdethez képest a negyede leolvadt.

Gyerekkoromat juttatja eszembe. Nyilvánvaló, hogy ez a lakásfelújítások, meg az ablakszigetelés, meg az energiatakarékosság világában már ritkábban megfigyelhető városi környezetben, de gyerekkoromban falun előszeretettel néztem azt, ahogy az ablaktáblák között ezek a jégvirágok elindulnak. Nagyon szerettem ezeket nézegetni. Tényleg lehelettel lehetett játszani velük, hogy kicsit elolvad, akkor máshol jobban elindul, és érthető abszolút az is, hogy miért az a címe a képnek, ami. Én azt gondolom, hogy ez jó ritmusú és jól összerakott kép. Azt hiszem, ennél sokkal többet nem kell mondani. Szépek a formák, izgalmas és lírai. Krisztián, a leckemegoldás nem jelenti azt, hogy oda már nem várunk képeket, lehet még dolgozni, de ez a fotó teljesítette azt, amiről ez a lecke beszél. (hegyi)
értékelés:

tél

Gyönyörű ez a kép. Mintha erről a részről már kaptunk volna más időpontban, más megvilágításban színes felvételt is. Nagyon szépen rajzolt kép, tényleg nagyon igényes és jó meglátás. Nagyon klasszikus, megfogható az egész. Hozzám legközelebb az a rész áll, ahol a havon különböző kijárt utacskák vannak még, mert az ember lenyomata nekem mindig nagyon fontos, úgyhogy ez, meg a sétáló ember mindent visz, de az egész kép, úgy, ahogy van zseniális. Én köszönöm szépen, ez egy jó ötlet. Én nem gondolom azt, mindig valami nagyon különleges truvájt kell kitalálni, és örülök, hogy Viki is észlelte, hogy egy városkép, az városkép, hogy azt a tömeget, amit a hegy képvisel, a másik oldalon lévő épületet tömege vissza tudja húzni a sötét foltjával. Tehát egy nagyon szépen ritmizált képet kapunk. Mozgalmas az egész, és mégis finom, egy jó téli kép. (hegyi)
értékelés:

Feketén-fehéren

Íme az ígért FF kép. Még messze nem az igazi szerintem...

Abszolút jó irányba haladunk. Még mindig sok a manifesztum, még mindig sok a magyarázat a háttérben, még mindig sok a duma. Maga az örvény a monitoron, a Big Bang Theory-t juttatja eszembe. Ebből lehet arra következtetni, hogy Nyözö magát, mint kockafej aposztrofálja, nyilvánvaló egy portrénál előfordul, hogy egy-egy manifesztummal megtámogatjuk a helyzetet, de nem ennyi mindennel. Egy kicsit még mindig sok, de az irány abszolút rendben van. Végre valami olyan képet kapunk, ahol azért ebből a humoros irányból elmozdultunk mélyebbre, de még mélyebbre kell, még menjünk mélyebbre. Maradjunk abban, hogy ez most kettő csillag egyrészt azért, mert kis bemozdulások történtek, a hajadnál nincs meg az élesség, másrészt még kellene haladni beljebb, kérlek ismételd meg. (hegyi)
értékelés:

bicikli

Ez egy elvitathatatlanul jó kép, és tetszik. Jók a ritmusok, szépek a színek, tényleg plasztikus az egész, és nagyon izgalmas. De nagyon kell nézegetnem ahhoz az egészet, hogy felfedezzem, hogy ott van egy másik bicikli is. Két lehetőség van: vagy így elfogadom ezt a képet, és akkor nagyon körülményesen fogadható el a barátsághoz megoldásnak, vagy pedig a sötétben lévő biciklit tónusban vissza kellett volna hozni, és akkor érvényes lenne ez a párhuzam, ez az egész ötlet. Egyébként sem biztos, hogy ártana még egy kis tónust engedni rá. Tehát utómunka ráférne erre a képre. Ugyanis most ez a kép kapott egy filmes hatást, egy filmes effektet, erősebb kontrasztot, tónusvesztést, amitől tüzesebbek a színes, mélyek a tónusok, ettől húsa van az egésznek, és ez jó. De ettől el is vesztetted a mély tónusban a részletességet. Ez a kép többi részénél nem okoz problémát, de itt a kép jobb oldalánál, pont annál a résznél, ahol kifejeznéd, hogy miért is gondoltad te ezt megoldásnak a barátságra. Egyébként a kép három csillagos, de ha nem nagy meló, akkor nézzük már meg ezt, hogy van-e mód arra, hogy javítsunk a tónusán és ez másik egyértelmű legyen, hogy miért a barátság leckére készült. (hegyi)
értékelés:

Kukucs

Szia! Ez lennék én, a Villanysárkány második feje. Az első leckémnél felmerülhetett az a kérdés, hogy hol készült. Sokat fotózok a természetben, virágokat, fákat, madarakat. A madárfotózás nélkülözhetetlen eszköze egy lessátor, amiben a kép is készült.

Megláttuk Krisztiánt, a lessátorból kikukucskált felénk. Jó, hogy az előző leckének ez egy folytatása. Lehet, hogy kapunk még leckemegoldásokat ebben a sátorban, de nem akarok ötletek adni. Azt nem tudom, hogy ez a pulcsi valóban a les sátorhoz való-e, nekem olyan, mintha egy ilyen kiállításon néztük volna meg ezt a sátrat, és csak oda bebújtunk volna, aztán mennénk tovább. Tehát nem nagyon adekvát a ruha, de nem akarnék ebben nagyon okoskodni. Az ötlet rendben van. Talán annyit hozzátennék még, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy a világítással mit kezdjünk. Ha valahonnan alulról kapott volna ez egy kicsi derítést, akkor plasztikusabb lenne az arcod. Megadom a leckemegoldást azzal a feltétellel, hogy légy szíves folytasd ezt a munkát, szeretnék még ebben megoldásokat kapni más környezetben, más helyzetekben is. (hegyi)
értékelés:

éjféli fürdőkád

Egy megrendezett képet látunk, ami erős szociografikus üzenetet is hordoz. Az én fiatal koromban az ilyen hangulatok házibuli utáni helyzetekből voltak ismerősek, amikor egy-egy delikvens egy hosszabb vizit után úgymond ott marad a fürdőszobában és hajnalban találtunk rá egy alvási periódusban, a kádban. Aztán a közösség jó érzésétől függött, az, hogy kapott-e takarót vagy sem, de a hatás nagyjából ez volt. Igaz, hogy ott nagyobb rendetlenség volt, mint itt, de nyilván ez a mozgáskoordinációs problémáknak volt köszönhető. Nem tudok ettől az iránytól elvonatkoztatni, de nem feltétlenül ez a megoldása a képnek. Nagyon személyes a két kikandikáló láb, de miért másért aludna az ember a fürdőkádban, ha nem valami extrém szituáció okán. Talán a manifesztumokból, ezekből a szépítőszerekből kevesebb is elég lenne. Most nekem ezek nagyon körbeveszik ezt az egészet, talán kevesebbel erősebb hatást tudni kelteni. Bár egy csajos fürdőszobában sok minden kell, de akkor is, itt a formai játékok is kérdésesek. Tetszik, hogy enyhén skurcban van ábrázolva ez az egész, hogy ferdére van véve a beállítás. Tényleg olyan, mintha anya benézett volna a fürdőszobába, és konstatálta volna, hogy „Jézus Mária, a gyere itt alszik a kádban!” Jó az ötlet, tetszik a humora. (hegyi)
értékelés:

paplan

Érdekes párhuzamba állítása ez a kép a zaklatott, tört formáknak, amit a paplan gyűrődései hoznak létre, és az arc, a szem, a kéz lágyabb, nőiesebb vonalainak. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyjából jó ritmusban összerakott munka, egy dupla expozíció vagy szendvicsnegatív, amit látunk. Annyit tennék hozzá kompozícióban vagy tömegelhelyezésben legfőképp, hogy a képnek a jobb oldalán, az ágytakaró gyűrődésnél, egy olyan sötét folt jön létre, ami billenti a kompozíciót. Hogyha ezt a jobb fölső sarokban lévő részt az ujjaddal letakarod, egyből élni kezd az arc és az üzenet is jobban átjön. Ha jól látom, akkor ez az ágyfelvétel engedett volna annyi mozgást még, hogy ez kikerüljön a képből. Tehát talán annyi a megjegyzésem ehhez, hogy érdemes a formákat külön megnézni, és esetleg az utómunkánál ezekre rásegíteni. Nem biztos, hogy baj lett volna, ha nem az arcodon keresztül húzódik ez a határozott vonal, és akkor formájában kevésbé lenne hangsúlyos most a kép jobb oldalán ez az ágytakaró rész. Nagyon szépek vonalak. Nekem a leginkább a kép középső része tetszik: az arc, a haj, és az ezeken nagyon finom megjelenő vonalak. Ezt a finomságot igényelném én a kép többi részén is. Az irány abszolút jó. Jó leckemegoldásnak tartom, de várnám még erre a leckére a megoldások. Azt hiszem, számodra is az egyik legfontosabb lecke. (hegyi)
értékelés:

madarak, hegyek, emberek

Örülök neki, hogy Viki újrakezdi a leckéket. Határozott az újrakezdés, határozottak a gesztusok, jó ez az egész, ahogy létrejön. Ahogy én látom, egy vetített képet kapunk, ami előtt ő a falon egy gesztust gyakorol felénk. Behozza nekem a gyerekkor érzését is. Nem tudom, hányan vagyunk, akiknek volt tekerős diavetítője, én úgy nőttem fel, hogy volt, és vetítették a meséket. Ezeknél figyeltem meg én először azt, hogy ha a kezemet a fény útjába teszem, akkor lehet bábozni a falon, és erre, mint utalás, ez egy nagyon jó kép. Jól sikerültek ezek a pantomimes mozdulatok is, mert megadják a szabadság érzetét, megadják a madarat. Átgondolt üzenet, volt értelme erre várni. (hegyi)
értékelés:

II. arc nélküli Villanysárkány

A kép elkészítésénél egy rádiós távkioldót használtam.

Ez utalás egy rádióműsorra. Nagy Zolinak van egy rádióműsora, amiben műsorvezető társként Krisztián is megszólalt. Nagyon remélem, hogy Krisztián hamarosan elkezdi a saját adást is, és a Nyözö adása a Zolié lesz, és a Krisztián saját személyiségét kibontakoztatva megajándékoz bennünket a hangjával és a humorával. Én ezt nagyon fontosnak tartanám, hogy a kezdeti próbálkozások és gyakorlások után, úgymond „kelj fel, és járj!” vagy kelj fel, és beszélj! Ami a képet illeti, ez egy jó ötlet. Nyilvánvaló annak, aki ebben benne van – ez egy lessátor – többet mond, nem kötelezően kell ezt tudni dekódolni, mert maga az üzenet rendben van. Ha csak az esztétikai részt veszem, mondanám, hogy lehagytam volna azt a zippzáras részt a tetejéről. Igen, de akkor nem lehet jól beazonosítani, hogy ez micsoda, mondhatod te válaszként, és én ezt elfogadom nagyjából. Nekem anélkül is működne a kép, de így is rendben van a dolog. Ráadásul jó humorforrás is, ahogy ezek a nyomat érzetek rákerültek erre a szúnyoghálós részre. Én azt gondolom, hogy ez jó gesztus, köszönöm, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Erdei "nimfa"

Talán nem valami kreatív, de szerintem teljesen bemutatja azt ami én vagyok. Erdő, természet, fotózás:)

Örülök neki, hogy egy ilyen határozott képpel jelentkezel, tényleg olyan, mint egy erdei nimfa vagy akár fantasy filmeket is hozhatunk ide példának. Sok olyat tudok mondani, amit nem láttam, például nem láttam az Avatart. de valamiért van egy ilyen érzetem, hogy ebben van némi párhuzam, mint ahogy nem láttam a Gyűrűk urát sem, de efelé is el tudok menni, sőt, akár a Harry Potter felé is. Mindenesetre nagyon jó megoldás. Egyetlen egy dolog visz ki a hangulatból, a körömfestés. Az ott olyan mai csajszis, miközben a ruha ellentmond ennek. Nem vagyok divattervező, de ha van szavam, akkor én nem a ruháról mondanék le, hanem a körömfestésről. Jó ez a stílus, amit mutatsz, illik a hajhoz és a helyzethez is. Ahogy figyelem a szoknyának a hosszúságát, talán annyit hozzátennék, hogy lehet, hogy adtam volna még a szoknya aljából is, ez még talán hozzásegíthetne minket a teljes boldogsághoz, de el tudom így is fogadni. Nagyon tetszik a gesztus, van ebben nem csak egy csajszis vonal, mert az arcnál, a tekintetnél és a szájtartásnál van egy dac, egy ilyen tűzről pattant menyecske érzés is. Ez jó, kellenek ezek az energiák. Azt írtad, hogy nem valami kreatív. Szerinte ez nagyon rendben van. Nem kell mindig hatvanhárom csomót rákötni valamire, hogy jól működjön, ez így egyszerűen is működik. Úgyhogy köszönöm szépen. A körömlakkon el lehetne gondolkozni a későbbiekben, az ékszerek a kézen, a fém karperec megint csak a stílusból visz ki, lehet, hogy az a kis masni elég lett volna. Ezeken esetleg a jövőben lehet majd finomítani. Várom a folytatást! (hegyi)
értékelés:

Ahogy az előző képnél volt problémám, ennél nincs. Teljesen rendben lévő megoldás, és az az érdekes, hogy bár a szabványtól eltérő a képkivágás, de indokolható, működik. Mondjuk az nem biztos, hogy a baloldalon a váll ívének kifordulását a képből, én meghagytam volna, lehet, hogy én ott vágok. Igaz, hogy akkor a haj íve is a képhatárra koppan, de nem hiszem, hogy ez problémát jelentene, tehát szépen mozogna ez a ritmus. Ott most nekem az egy picit kilágyul, kigyengül kompozícióban. A gesztus abszolút jó, és végre valami olyan arcot látok Ágnestől, amilyet nagyon ritkán. Van ebben egy nagy adag líra, és valami megbocsátó, valami, ami Ágnesnél a valós életben cserfesség közben nem nagyon érzékelhető. Nagyon örülök annak, hogy ezt a pillanatot megadta nekünk, mert valószínűleg nagyon keveseknek adatik meg, hogy őt ilyen helyzetben láthatják. Még azt is mondom, hogy bujkál ebben némi erotika és nem a váll miatt, mert az a primer része az üzenetnek, hanem ami nincs a képen, vagy talán amiatt is, hogy végre nem szorítja az ajkait. Ágnes hajalmos arra, hogy szorítsa a száját, örülök annak, hogy itt most egy elengedést, nyugalmas pillanatot kapunk. (hegyi) értékelés:

kirándulás

Maximálisan tudok azonosulni Endrével, aki a maga endreségét és ezt a Columbo-kabátot teljes mellszélességgel vállalva van jelen nem csak a képen, hanem ebben a kirándulásos szituációban is. Valószínű, hogyha velem akarna valaki kirándulni, menni, hasonlóan ténferegnék én is. Vannak, akik erre felkészülnek, felveszik a hátizsákot és a túracipőt, és van, aki ugyanabban a városi szerelésben megy kirándulni is. Én is ezt a tábort erősítem, Endre, veled vagyok. A kép az azért izgalmas, mert van egy párhuzam, van a normális, aki nagykabátban van, és van a bolond, aki viszonylag téli időben is rövidnadrágban, pólóban van és kirándul. Nyilvánvalóan ez az egész képnek a humora, és én nagyon kedvelem Tímea humorát. Van ebbe irónia, az ahogy lehagyja a főszereplőnek a fejét, mert a feje lényeges, vagy az, hogy most pipázik, hanem az a sutaság, ahogy a két lábát tartja, ahogy ez az egész itt létrejön. Jól látható az elesettség, a tanácstalanság, hogy hogy a túróba kerültem én ide, inkább ülnék otthon és faragnám a kamerához a lencséket, de hát a barátok és a hangulat kedvéért kijöttem ide a tájba. Nagyon beszédes, mesés kép. Tímea, nehogy arra menjen ki a játék, hogy új képek nem jönnek, mert letudunk egy leckét. Kérlek, hogy vedd figyelembe, hogy amikor megvan egy leckemegoldás, az nem jelenti azt, hogy oda nem jöhet több kép. Valamint szeretném felhívni a figyelmedet az adósságodra, az első három leckére. Tudom, hogy te is a megúszósok csapatát erősíted, de én nem fogom ezt hagyni. Szigorú vagyok és igazságtalan, úgyhogy az első három leckét tessék megoldani. (hegyi)
értékelés:

Szem (ism)

Lényegesen jobban sikerült képet kaptunk most, nagyon örülök, hogy komolyan veszi azt, amit mondtam, és erre reagál a képpel. Szépek a tónusok, érthető, értelmezhető az egész. Elfogadható az is, ahogy a mélységélességgel játszik, bár azzal sem lett volna semmi probléma, ha mind a két szem éles, ugyanis maga képkivágás már eleve izgalmas. Nekem elég lett volna, ha a háttérben lévő hajtincsek életlenben vannak hagyva, és más nem történik. De így is el tudom fogadni a képet, úgyhogy ez egy jó irány. Azt hozzátenném, hogy némi gondom most is van. Nekem is vannak bőrproblémáim, egyébként hasonlóak, mint ami Ágnes orránál látszik, és nekem is nagyjából ott van. Úgy látszik, hogy ez a téllel összeköthető, vitaminhiány vagy a napfény hiánya, nem tudom. Keresem erre én is a megoldást, mert kellemetlen, amikor az embernek így szárad ki a bőre, de ezt érdemes az exponálás előtt valahogy kezelni, és hagyni utána időt, hogy a bőr megpihenhessen. Tehát letisztogatom, lekezelem, utána, hagyva egy kis idő a regenerálódásra, nekifogok ennek a képnek. Ezt azért mondom, mert most nekem a tekintetemet ez elviszi. Lehet, hogy ezek társaságban kellemetlen témák, de azért vagyunk itt, hogy ezekről beszéljünk. Még mindig jobb, hogy egy önportrénál beszélünk erről, minthogyha egy modellnél történik meg ez a baki. Én most megadom a három csillagot úgy, hogy ne hagyjuk abba, dolgozzunk még ezzel. (hegyi)
értékelés:

tihanY vár rám

Jó ez a kép, nagyon vidám, de megúszós kép, tehát szerintem még mindig nem barátkozott meg Camilla az első három leckével és annak a feladatával. Kicsit olyan, mint a hoztam is ajándékot meg nem is meséje. Ugyanakkor kedves és szerethető a kép, amikor madárijesztőt játszik a lány a mezőn. Enyém az egész világ, szaladgálok a réten. Van ebben egy filmes megközelítés is. Vitatkozni nem nagyon tudok vele, azt mondom, hogy meg van a három csillag és a leckemegoldás is, azzal együtt, hogy egyre inkább azt mondom, hogy az első három leckével foglalkozzunk, most főleg a kettessel. (hegyi)
értékelés: