Feladatmegoldás

Azért vagyok bajban, mert megint ott a problémám, hogy a vízszintesek, a függőlegesek, a vonalak megint olyan furák, egy kicsit el van tekeredve ez az egész. Van egy kisember, aki mászkál a képen, nem tudom, hogy neki most mi a szerepe. Vannak ilyen primér megoldások, hogy megy oda a karácsonyfához, értem, de ez a része engem kevésbé érdekel, engem sokkal jobban érdekelne az, ami az ablakokban létrejövő tükröződés és a valóság viszonya. Azzal, hogy a gyerekkel le akarsz venni a lábamról, elédesíted az egészet. A gyerek nélkül ez egy izgalmas kép lenne. Ez most így egy csillag. (hegyi)
értékelés:

Elolvastam a kommentet, hogy ez most micsoda, és ott olvastam meglepetésszerűen, hogy ez egy kókuszdiónak a belseje. Régen volt a kezemben szétszedett kókuszdió, úgyhogy abszolút sikerült meghökkentened. Itt fölmerült kérdésnek, hogy mit lehetne ezzel kezdeni ahhoz, hogy esetleg ez még erősebb megfogalmazás lehessen. Egyrészt kevesebb fénnyel kellett volna dolgozni ahhoz, hogy ne égjen ki ennyire a kép középső vonala, másrészt pedig a kép megadja neked erre a választ: nézd meg a képhatárnál, hogy milyen gyönyörűen létrejönnek ezek a struktúrák, tehát ott már valami megtörténik. A kép fölső régiója meg a bal oldala abszolút izgalmas, aztán van egy középső, jobb oldali rész, ami túl van világítva. Itt ez a túlvilágítás a probléma, minden más működik. A leckemegoldás rendben van, a kivitelezés nem, én ezt visszaadom ismétlésre, akár utómunkára, ha ez megoldható, akár ismétlésként más világítási környezetben megoldva ezt az egészet. Ismétlés. (hegyi)

Főképp a második kép az, ami tökéletesen rendben lévő ismétlés, én az első képből is tudnék vágni úgy, hogy meglegyen ez a kép, de annak nagyon örülök, hogy Viki foglalkozik ezzel a leckével, és olvasta az elemzést, ha nem is reagált rá szóban még, de a képi reakciót mindenképpen elfogadom. Köszönöm szépen, erre most megadok három csillagot. (hegyi)
értékelés:

Hasonlóan Sándor képéhez, én ezt a képet sem nagyon szívesen elemezném, mert ha elemeznem kellene, akkor azt mondanám, hogy miért vagyunk ilyen magasan, miért ilyen madártávlatból van ez az egész megfotózva, ettől nem tudok belemenni a mesébe, de mint üzenet, abszolút értem, és jó az egész. Van egy kedves, meleg, otthonos érzete is. Ha mint jókívánságot veszem, akkor 10 pont, és nagyon tetszik, ha mint leckemegoldást veszem a címmel együtt, akkor lehetne egy másik nézőpontot találni. Hasonlóképpen a Sándor képével, nagy szeretettel köszönöm, és az összes látszóteres nevében hasonló jókat kívánok. (hegyi)

Én ezt a képet nem nagyon elemezném, mert ezeket az üzeneteket, amik érzelmi megközelítésből keletkeznek, nem érzem tisztemnek, hogy nagyon szétcincáljam, mindazzal együtt, hogy ez egy nagyon aranyos és kedves kép. Ez a kutyus itt a háttérben a maga esetlenségével és játékmackó jellegével nagyon aranyos és kedves üzenet. Szóval a kép abszolút rendben van, csak hadd ne kelljen nekem ezt most elemzéssel értelmeznem. Köszönöm szépen, Demeternek is mutattam, neki is nagyon tetszett, és köszönöm az összes látszóteres nevében. (hegyi)

Ez egy nagyon izgalmas portré. Benne van minden titokzatossága a macskafotóknak, az az érdekes benne, hogy ritka eset az, hogy ezek a kisállatok ennyire partnerek abban, hogy fénykép készüljön róluk. Azzal, hogy az elején elmondom, hogy megvan a leckemegoldás, annyit hadd mondjak, hogy egy kicsi utómunka nem ártana. A jobb alsó sarokban most az arcnál és a nyaknál lévő rész fehérje már túlságosan sok fényt kapott, és ebből egy kicsit maszkolással vissza lehetne venni. Ugyanígy a nekünk bal oldali szeme túl kevés fényt kapott, maga a szemgolyó, és ebben talán egy kicsit világosítani lehetne. Ez utóbbi esetben ezt úgy kell megoldani, hogy a kontraszton is egy kicsit változtatsz azért, hogy a térbelisége a szemnek is megmaradjon. Ez a két csinosítási javaslatom van, de a kép abszolút szuggesztív és erős. Köszönöm szépen. (hegyi)
értékelés:    

Én nagyon örülök annak, hogy Ádám újból itt van közöttünk, egy viszonylag hosszabb időt hagyott ki a közös munkából, én örülök annak, hogy újból ránk talált, ráadásul egy nagyon érdekes és izgalmas portréval. Talán annyit hozzátennék, hogy most ez a fajta nyúlánkság a kép fölső részén nem annyira indokolt, onnan egy ujjnyit én vágnék, de egyébként a ritmus nagyon jó, ahogy ez az egész megjelenik van ebben sok fájdalom, sok érzelem, szóval én nagyon örülök ennek a képnek, és annak is, hogy újból látunk. Hajrá, várom a folytatást, most megvan a három csillag és a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés: