Kémények

Kémények

Olyan ez, mint egy hajó, jó árnyékjáték, és az tetszik benne igazán, hogy nem csak a lemenő nap és a sziluett az, ami felfedezhető, hanem azért maradtak részletek az árnyékos oldalon lévő tárgyakban is. Jó ritmus, és érdekes az ipari környezet ilyetén ábrázolása, mert épp az ellentét az, ami a fénytani helyzetre még rátesz egy lapáttal, ezért is emlékezetes a kép. Ezek azért is fontos megfigyelések, mert a kép mindig a fénnyel dolgozik, és ezek a fénytani tanulmányok például egy csendéletnél is jól jönnek a későbbiekben. (hegyi)
értékelés:

Tél

Tél

Hát, ahogy a rádióadásban beszéltünk is róla, ennél a képnél a helyzet az, hogy nem igazán sikerült továbblépni azon, amit ha lemegy valaki a Balcsira, láthat télen. Tudom, hogy Gergőnek ez csak látszólag könnyű téma, hiszen a Balaton mellett van a szülői ház, és néha a hozzánk közel álló dolgokat nehezebb elvonatkoztatni. De ahogy a stégen álló meditálós képénél sikerült, úgy a téli Balatonnál is sikerülhet, ha megkeresi azt, ami csak neki szóló üzenet ebben, és azt mutatja meg nekünk. (hegyi)

Almák

Almák

Jó az irány, amit Eszter elkezdett, leginkább azért, mert a fényről szól, a fény a fő témája, és minden csendéletnél ez az egyik alap szempont. Az, hogy az almák miért a feneküket mutatják, nem teljesen értem, érdemes a tárgyakat úgy figyelni, hogy hogyan adják ki a legjobb formájukat. Ezekben a perspektivikus helyzetekben az is izgalmas lehet, ha a tárgyak méretével játszva mintegy vizuális játékként a kisebbet tesszük előre a nagyobbat hátra és ezzel megkeverjük picit a nézőt. Szóval sokféle dolgot el lehet ebből indítani, én azt javaslom Eszternek, hogy hallgassa meg Demeter szavait (a leckeleíráshoz be van linkelve) és ahogy mondjuk a villamosos képeinél, engedje át magán az élményt, figyelje a környezetét, és keresse a csendéleteket. (hegyi)
értékelés:

Kivi

Kivi

Nyálcsordító ötlet, komolyan, nyeldeklek itt elemzés közben, mmm, kivi, de jó is lenne, de régen ettem... na de térjünk a tárgyra. A kép jó elrendezésű, a megvilágításnál arra kellett volna ügyelni, hogy inkább a kivi szeletekkel takarjunk, és ne csillanjon be a tányér, mert az elviszi a figyelmet, de amin mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a tónusokkal mi legyen. Ugyanis most a kivi szürkéje és a tányér olyan közel van egymáshoz, hogy így nem tudnak élni a kivi szeletek, de ha a csúcsfényekre viszem a hangsúlyt, azaz picit emelek a kontraszton és a tónus tetejéből lecsípek, akkor szinte kifehéredik a tányér, miközben a kivim, ha megtartom a középtónust, akkor megmarad ebben a tartományban nagyjából, és egyből leugrik a tányérról. Ha van még kivid, meg kéne ismételni úgy, hogy a fények ne zavarjanak ennyire be. Az mindenképp erény és meg kell tartani, hogy a kivi nem száradt ki, érződik a nedve, ez fontos! (hegyi)

Profilból

Profilból

Bandi.

Azt gondoltam és erről beszéltem a rádióadásban is, hogy a kép fekve készült, csak trükkösen meg lett fordítva. Bandinak egy olyan arcát mutatja, amit azok, akik csak a bulin találkoznak fele, nem láthatnak, hiszen Bandi életvidám, jókat és sokat beszélő társaság motorja típus, ez az elgondolkodós, merengős forma meg is lepheti azokat, akik találkoztak már vele. Ami formailag nekem szúrja a szemem, az Bandi könyöke, az az éles kiszögellés így agresszívvé teszi, tehát ellene dolgozik a merengésnek, miközben persze értem, hogy a hajába túr, de lehet hogy ezt valahogy úgy is meg lehetett volna oldani, hogy vagy más kéztartással, vagy más szögből legyen ez ábrázolva, kevésbé határozottan és elkülönülően. Amit nem értek és ami viszont magyarázatra szorul, hogy miért lett az állából ennyi vágva, mert a keze szépen meg van tartva formailag, és ha így van, akkor nem érzem indokoltnak, hogy a szakáll, az áll ne kerüljön ide. Ugyanez igaz a másik szemre is, vagyis vagy profilt adunk, és akkor nem indítjuk el a szemöldökkel a másik formát, vagy félprofilt, vagy lentebbről úgy, hogy az orr takarjon, most az ott egy nyitott forma lett. Mivel tudom, hogy megoldható, mert a modell nem szalad el (remélem), így kérnék ismétlést. (hegyi)

Lámpa

Lámpa

Tetszik az a színvilág és forma, amit Eszter mutat, amivel nehezebben barátkozom meg, az az alsó gépállás, nem igazán értem, miért volt rá szükség. Elképzeléseim vannak - buliban vagyunk és nehezen állunk fel, mert beszorítottak a sarokba, vagy alul valami randaság van, amit nem akarunk mutatni, szóval sok minden lehet, de igazából emiatt most a bal felső része a képnek furán alakul. A történet így is érthető, de az a helyzet, hogy a belső világ és a külső fal között most olyan nagy a kontraszt, amit nehezen tud az ember átfogni, értelmezni, hogy miért is alakul így. El tudnám képzelni egy tágabb kivágásban persze, de akkor kellene a környezetből több. Szóval ha nem nagy a kérés és megoldható, jó lenne még ezzel foglalkozni, megérné. (hegyi)

Ősz II.

Ősz II.

Hát, ez mint ötlet jó, talán ha picit korábban készíted, akkor nem csukódik be alul a tónus ennyire, akkor jobban értelmezhető az alsó részen az a formai játék, ami egyébként fontos lenne a képhez. Lehet laborral is próbálni ezt helyrehozni, de azért az igazi az lenne, ha van mód, hogy ez a kép megismétlésre kerüljön, mert a gondolat jó. Ha megtalálod ezt a padot még, kérlek ne légy rest, ismételj! (hegyi)
értékelés:

Nyáridéző

Nyáridéző

Hát, igen, végre süt a nap, esélye van, hogy idén is lesz nyár, az is érdekes, hogy kevés elvetemültet kivéve nyáron nem nagyon jut eszünkbe a télre áhítozni, szóval az üzenet világos. Kéne ismétlés. Azt is megmondom, miért. Mert igen kevés hiányzik ahhoz, hogy ez egy jó kép legyen. Egyrészt a terítőt úgy kéne letenni, hogy ne legyen olyan rész, ahol kilóg az asztal vagy más nem odaillő háttérdarab. Másrészt el kell dönteni, hogy van-e a pohárban valami vagy nincs, ha a döntés az, hogy legyen, akkor ne idd le készítés közben a limonádét. A harmadik, hogy jó, hogy döntöd a horizontot, de ahová a szája néz a pohárnak, abba az irányba többet kellene egy ujjnyival, vagy még többel adni, hogy ne legyen az az érzet, hogy nekidől a képkeretnek, főleg, mert a szívószál is kifelé, abba az irányba mutat. Szóval Eszter az ötlet megérné az ismétlést! (hegyi)

Önportré (javítás)

Önportré (javítás)

Jó ez az önportré, előre mondom, megvan a lecke, de ne hagyd abba, még kérnék önportrékat. Amivel nem értek egyet, az a kártyalapot imitáló keretezés. A néző enélkül is érti, mire megy ki a fuvar, szóval ezeket az álgrafikai utalásokat a fotó gyakorta leveti magáról, én nem erőltetném, főleg nem elektronikus formában. Az más kérdés, hogy ha kiállításra dolgozik az ember, akkor hogyan adjusztálja a műveket, de itt nem erről van szó. Jó az ötlet, hogy két majdnem egyforma képet kapunk, de épp az alsón nézel a szemünkbe, ez felspannolja a nézőt, hogy keresse a miértet, miért az alsó világ az, ami szembenézésre késztet. Jó ötlet, hajrá, várjuk a képeket. (hegyi)
értékelés:    

Ősz

Ősz

(minimalista-naturalista-izé megközelítés)

Izé vagy sem, de ez a kép jó, hangulatos és megadja azt az irányt is azzal az egy csoffadt levéllel, hogy miért ősz. Jó lett volna a perspektívát - ha már ott nem sikerült, akkor a gépen utólag - korrigálni, mert attól, hogy skurcban lett lefotózva, most tekeredik egy picit az egész. Jó a tömegelhelyezés is, ha nem is tökéletes mintapéldánya az aranymetszésnek, de nem is baj, ad feszültséget az is, hogy kimozdítottad a pontos helyéről, szóval ez tetszik. Három csillag megvan, a leckemegoldásra még várnék, főleg a nyár okán, az még ismétlésre vár. (hegyi)
értékelés:

Nyár

Nyár

Háááát, öööö, nyár? Nem győztél meg. Se azzal, hogy egy kiszáradt fát látunk, se azzal, hogy ez a kompozíció hogy és hol valósul meg, nem aranymetszés, de majdnem, eléggé beégettek a tónusok, és nem értem, miért ez, miért itt, miért így. Nem találom az egyedit, azt, hogy miért ez a fa kívánkozott megörökítésre? (hegyi)

Lucifer lába nyoma

Lucifer lába nyoma

Ritkán dolgoztok a talp leckével, ezért külön öröm, hogy erre is érkezik megoldás. Ráadásul nem is akármilyen. A rádióműsorban már gondolkodtunk, mi lehet az alap kiindulás, én arra tippeltem, hogy valami behavazott autólámpára taposott oda Renátó, hiszen annyira autómániás, adta magát az ötlet, de ahogy a kommentárból tudom, ez utcalámpa. Mindegy is, az ötlet és a megfigyelés jó, a kivitelezés is, úgyhogy megvan a lecke. Renátó, azonban azt meg kell mondjam, hogy ha ennyire ritkán jársz erre, nehezen tudunk folyamatában dolgozni, komolyabban kéne venned a fotózást, megérné. (hegyi)
értékelés:    

Barátság

Barátság

(és nem, ez nem egy TASZ-reklám..:D)

Az ötlet jó, a kivitelezés nem. Egyrészt kár összetekerni a fűzőket, így valami áprilisi tréfa szokott kezdődni és nagy esés a vége, másrészt a bal oldali cipő oly mértékben becsukódik tónusilag, hogy csak sziluett marad belőle, de maga a történet nem indokolja ezt az erős képi különbségtételt, ezt valahogy, derítéssel finomítani kellene. Egy papírlap, egy alufólia vagy tükör is segíthet, vagy valami kis zseblámpa akár. Kérek ismétlést. (hegyi)

Bundás

Bundás

Dobozba ültetve. Természetesen ott is marad amíg parancsszót nem kapott a távozásra. 2 éves, pumi keverék. Életem talán legfontosabb és legmeghatározóbb szereplője. Neki köszönhetően következetes lettem, megtanultam másról úgy gondoskodni, hogy ne használjon ki.

Jók ezek a játékok, nálunk a macskák valamiért a szatyrokhoz vonzódnak, azokba kell beleszuszakolniuk magukat, és miután sikerült, elégedett fejjel nézni kifelé, megszereztem, az enyém! Ha abból indulok ki viszont, hogy ez a megfigyelés rendelkezésre áll a gazdinak, akkor lehet úgy szervezni a képet, hogy ne álljon ki a seprűnyél a kutya fejéből és hogy a fényviszonyok ne egy félig ellenfényes portrét eredményezzenek. Ugyanis akár állat, akár ember, ez bizony portré, és ugyanazzal a gondossággal kell megcsinálni, mintha magadat vagy egy kedves barátod fotóznád. Egyrészt kérem a második leckét is megcsinálni, másrészt ennek kérném az ismétlését, személyesebben, kevésbé zaklatott környezettel. (hegyi)