1. Önportré, önábrázolás

Rossz kedv
Nem vagyok valami fotogén. De kihoztam a legtöbbet. Szerintem.

Kedves Renátó, arányaiban a kép jól ritmizál, kicsit a reneszánsz beállításait idézi (Boticelli), és a vörös póló, arc felület a kép tetején lévő plafon sötétjével jól rímelnek. Talán a nyak jobb oldali szakaszára és a pólóra kevesebb fényt irányíthattál volna. Sejtésem szerint egy padlásszobában készült a kép, esetleg a számítógép asztal előtt. A bal oldalról érkező fényforrást picit takartatni kellett volna. (-szőke-)
értékelés:

Félig önportré, félig szorgalmi és egy kis ötlet, az ofőnek, hogy kiokíthatná az osztályt a különböző kameraállások dramaturgiai hatásairól :)

Kedves Tamás, nagyon jó, hogy a mozgóflmes részen dolgozol, jó a beállítás, azért két disznó a film, miközben jók a gyorsítások, jók a helyzetek, mert a 3 perces anyag valójában egy msáfél perces történetet tartalmaz és nincs erőteles slusszpoén. Én azért adnék pluszban egy disznót, mert a werkfotó a többiek számára is nagyon jól mutatja, hogy milyen egyszerű ötlettel kreatív, különleges helyzeteket, beállításokat lehet elérni, tehát összesen mégis megvan a 3 disznó, de nem a film miatt, hanem a werkkel együtt. Várjuk a többit. (-szőke-) értékelés:

klikk

Kedves Ági, ez egy jó kép lenne, ha vagy picit döntesz a kistükrön, vagy emelsz annyit a gépen, hogy a szemöldököd felett maradjon még hely és ne vágj bele a szemedbe. Sem a történet, sem a kompozíció nem indokolja ezt a szem metszést. A másik az élesség, bemozdulás kérdése. A mélységélességgel lehet a szemlélőt irányítani, mozgatni képen belül, mintegy harmadik dimenzióban. A mozgás az időt csempészi be a képre, nem csak az exponálás, hanem a kép készítése és megtekintése közötti időt is. Ha egy képen nincs éles pont, az igen fárasztó tud lenni a szemnek, mert keresi a fókuszt, de az életlenség miatt nem találja sehol. A mozgásnál is vannak éles sávok, foltok a képen. (szőke)
értékelés:

Gabriella portréja
Hogy lássátok, megvagyok...éppen úton.

Kedves Gabriella! Több hasonló ilyen fotóaparát mögül kinéző házit láttunk, ebbe a sorozatba jól illeszkedik ez az anyag, és nagyon fontos a képen az, hogy az arcod látható felületével tudatosan komunikálsz, szemkontaktussal, kisklányos mosollyal, ez tehát nagyon fontos ez a tudatos színészi munka, mímelés. Ezáltal a középre komponált főszereplő nagyon is megkapja a hangsúlyát. De ennek a főszereplőnek partner ritmusai keresendők a képen. Az egyik a néző, vagyis mi magunk, hiszen felénk fotózol tükröződésből és velünk játszol, mert ez egy játékos kép. De a kép jobb oldali szélső részén felfedezhető, hogy ebben a liftben veled tartózkodik még egy személy (a barátod? vagy utazótársad) egyértelműen ő nem a mi közös játékunkban vesz részt. Ez a szereplő mozgatná be az itt látható kompozíciót a hármas forgásba, mert ő a mi játékunkban nem vesz részt, de részt vesz a ti kettőtök játékában, mert ő nyomja a liftgombot. Történeti szempontból vizsgálva, amíg ő nyomta a gombot, és azzal volt elfoglalva, ez alatt az idő alatt te gyorsan exponáltál egyet felénk, kihagytad őt a játékból, vagy ő saját magát - de a kis térben neki tudnia kellett, hogy te rögzíted ezt a pillanatot. Ezáltal lesz ennek a képnek egy csibészes kikacsintás jellege. De ez egyben kompozícióban megköveteli, hogy a képkivágásában ezt a harmadik, fontos személyt jelentőségteljesebben ábrázoljuk. (Szőke)
értékelés:

Csak csinálok már én is valamit megint a nézelődésen kívül. Morzejelek meg én.

Kedves Balázs, kicsit sokat várattál minket az újabb munkáddal, de megérte a várakozást, ami nem jelenti azt, hogy az elkövetkező filmedig jó, ha megint eltelik egy hónap. 3 disznó, a gesztusokat jól erősítő világítás miatt, a vágás miatt, és az elkészült film utólagos szinkronizálása okán is, mert érzésem szerint elkészült a némafilm, és utólagosan a vágáspontokra helyezted rá a magad készítette zenét. Lássuk a többi leckét is. (szőke) értékelés:

Kedves Aureliano, ez a film 3 disznós, jó a ritmusváltás, ahogy a kevésbé érdekes részeket felgyorsítod, az is nagyon jó, hogy a kaput a zenéhez behangoltad, azonban fogadj el néhány tanácsot. Szakmailag azért van a fólia összecsurgartva (tudod Aureliano, nekem szobafestő a szakmám), nem nyomjuk tövig a kéziedénybe az ecsetet, mert visszacsurog, meg fröccsköl. És lassan húzzuk az ecsetet! Ez így nem is gazdaságos, mert a festék egy harmada nem csak a kerítésre kerül, elveszik. (szőke) értékelés:

Önportré
Ezután a kép után mondta az egy ismerősöm, hogy nem lehetek egy egyszerű figura. Ez majd kiderül...

Kedves Zoli, nagyon örülünk, hogy bár az elejétől közöttünk vagy, végre küldtél házit is. Annyi lenne a megjegyzés, hogy tónusértékben a középső éles kis portréképet erősebbre venném, hogy még jobban elváljon a nagy tükröződéstől. Aztán most már lehet ám fölpörögni és még több képet küldeni. Úgyhogy várjuk. (szőke)
értékelés:

Történet valamiről, ami végleg elveszett.

Kedves Aureliano, jó lesz, elég személyes. 3 disznó, bár megmondom őszintén, azt reméltem, hogy úgy végződik, hogy addig toporogsz a rázó lábaddal, hogy a termés ráhullik a kulcsra és így végül minden jóra fordul, csak a kakás lakáskulcsot kell bedugni a zárba. A többieknek is javaslom, hogy próbáljanak beszélni, mesélni a kamerának, a kamera által nekünk, egymásnak. Meséljetek történeteket, hiszen ez az egyik legfontosabb dolog. Erre meg próbálok majd valamilyen filmes javaslatot csinálni. Aureliano pedig dolgozzon tovább, a harmadik és majd a negyedik leckével. (Szőke) értékelés:

2. lecke
Expozíció: Soha nem gondolok a képemre. Néha meglep ha rám bámul. Nem az van ott, ami vagyok. Akkor mi legyen? Kirakom az árut a kirakatba, mert üres boltban bolond a hentes.

Kedves Krisztián, erről a képről a mi véleményünk szerint nincs értelme írni, mert jó. A kísérő szöveg hozzáad azért, mert megjelenik benne az önirónia, nem csak leíró jellegű, hanem a rövidsége ellenére történet, vagy filmszerű. (szőke)
értékelés:

Az Én arcom
Leszoktam már arról, hogy másnak, többnek, szebbnek mutassam magam, mint amilyen vagyok.

Kedves Feri, ez a kép 3 disznó, minden rendben van vele. Házi feladat Balla Demeter képeit a 89-es Fotóművészetből előbányászni és megnézni őket. (meg elolvasni az interjúját is, ha már...) Gratulálunk. (-szőke-)
értékelés:

vélemény a lakástavaszról
Ha a testem habból és könyvekből állna, nevezhetnénk egészalakos fürdőszobaportrénak is. 2 és feledik lecke készen áll!

Kedves Vera, magánemberként, látogatóként írok most. Ha egy ilyen képet látok, szívesen nézném az emberi arcot, tekintetet. Mivel látom, hogy nem mosolyog a száj, azt sejtem, hogy a lélekben zajló eseményeket tükrözheti a ráfényképezett kivehetetlen, valamilyen gépszerű formákat mutató szobabelső, de ettől elveszítem a kapcsolatot az emberi arccal. Az alsó traktus kétharmados oszata is belevág az állkapocs finom ívébe. Az egész kép tekintetében jónak érzem a kettős osztást és az álló képformátumot, de az esetleges véletlenszerűségek, ráfényképezések nem segítenek közelebb jutni a modellhez nézőként. Pedig szerintem ez fontos lenne. Magánemberként még annyi, hogy olyan jó lett volna látni, ha mosolyogsz. (szőke)
értékelés:

Antihős
Legutóbbi portrémra az ofő azt írta, fontos, hogy szerethető legyen a modell. Azóta ez motoszkál a fejemben, és ennek eredményeként született ez a kép is.

Kedves Gábor, megrettenve szeretlek - sajnos, akár akarom, akár nem, három disznós a kép. Egy megjegyzésünk azért lenne: az a kis cérna a fásliból, amely eldöntetlen. Ez azt jelenti, hogy vagy több helyen kellett volna meghasítani a fáslit, vagy a múmia szempontjából egységesen tartani a formát. Jót tesz a képnek a dekomponált beállítás, a csempe háttér visszaverő fényei a fej mögött. Esetleg a koponyából többet lehetett volna meghagyni fent. (Szőke)
értékelés:

Kell é, hogy a földön járjunk?
Tudom... tudom: "Majom a fán, ember a földön". Nem tagadom szeretek majomkodni, könnyedén venni az életet és különleges perspektívából szemlélni az életet. Hát ez vónék én! Üdv Mindenkinek!

Kedves Tamás, hála a jóistennek a képed a szöveg nélkül is értelmezhető. És úgy tűnik egy megfejtése van is. Persze, hogy a saját karodat látjuk, persze, hogy fel van tűrve a kardigán, persze, hogy szöveget is írtál a képhez, hogy eltereld a figyelmet arról, hogy valójában egy abszurd vizuális kollázst látunk a női és a férfi princípiumok perspektivikus találkozásáról. Ha nem kellene itt elemezgetni, hanem egy kocsmában ülnénk és kávéznánk négyszemközt, akkor azt mondanám neked, hogy ez egy furcsa, amorf női comb, gyűrött mellkas, tetejére pakolva egy óriási férfi fejjel. De hát nem vagyunk kocsmában és nem is vagyok pszichoterapeuta. A fekete keret nem adekvát, a kép enélkül is megáll a lábán, mert fontosabbak rajta az ég kékjei, a fák sötét rajzolata és a marionettszerű figura, a fekete keret ezt bezavarja. A képhez tartozó írásaiddal ne kérj elnézést mindig magadért és a létezésedért, az írásaid önmagukban is jók, tehát önmagukban használd és azokkal ne minősítsd le a kompozíciós munkádat - csak ezért két disznó. Tessék visszahozni az önbizalmadat. Várjuk a továbbiakat. Szőke
értékelés:

Majdnem

Gábor, a kompozíció fontos rész, és az is, hogy szerethető legyen a modell. Nem cél a távolságtartás a szereplővel, fontos a közelkerülés. A fények plasztikusak, a több felhő a fotós szerencséje, de ami hiba, az a vágás. A válladból több kellene, mivel az objektív gyújtótávolsága miatt így is torzul a kép, váll nélkül ez már groteszk, aminek viszont az arckifejezés ellentmond. -szőke-
értékelés:

Most nem kelek fel

Van olyan, amikor csak bólogatunk, és nem tudunk mit mondani mást, mint hogy három disznó. Vágykeltő, megejtő, esendő - Xantus János eszkimóasszonya. Egy kis zárójeles megjegyzés itt is: a mentésnél vagy a digitális munkánál fellépő kockásodás nem biztos, hogy szerencsés. (szőke)
értékelés: