1. Önportré, önábrázolás

Kell é, hogy a földön járjunk?
Tudom... tudom: "Majom a fán, ember a földön". Nem tagadom szeretek majomkodni, könnyedén venni az életet és különleges perspektívából szemlélni az életet. Hát ez vónék én! Üdv Mindenkinek!

Kedves Tamás, hála a jóistennek a képed a szöveg nélkül is értelmezhető. És úgy tűnik egy megfejtése van is. Persze, hogy a saját karodat látjuk, persze, hogy fel van tűrve a kardigán, persze, hogy szöveget is írtál a képhez, hogy eltereld a figyelmet arról, hogy valójában egy abszurd vizuális kollázst látunk a női és a férfi princípiumok perspektivikus találkozásáról. Ha nem kellene itt elemezgetni, hanem egy kocsmában ülnénk és kávéznánk négyszemközt, akkor azt mondanám neked, hogy ez egy furcsa, amorf női comb, gyűrött mellkas, tetejére pakolva egy óriási férfi fejjel. De hát nem vagyunk kocsmában és nem is vagyok pszichoterapeuta. A fekete keret nem adekvát, a kép enélkül is megáll a lábán, mert fontosabbak rajta az ég kékjei, a fák sötét rajzolata és a marionettszerű figura, a fekete keret ezt bezavarja. A képhez tartozó írásaiddal ne kérj elnézést mindig magadért és a létezésedért, az írásaid önmagukban is jók, tehát önmagukban használd és azokkal ne minősítsd le a kompozíciós munkádat - csak ezért két disznó. Tessék visszahozni az önbizalmadat. Várjuk a továbbiakat. Szőke
értékelés:

Majdnem

Gábor, a kompozíció fontos rész, és az is, hogy szerethető legyen a modell. Nem cél a távolságtartás a szereplővel, fontos a közelkerülés. A fények plasztikusak, a több felhő a fotós szerencséje, de ami hiba, az a vágás. A válladból több kellene, mivel az objektív gyújtótávolsága miatt így is torzul a kép, váll nélkül ez már groteszk, aminek viszont az arckifejezés ellentmond. -szőke-
értékelés:

Most nem kelek fel

Van olyan, amikor csak bólogatunk, és nem tudunk mit mondani mást, mint hogy három disznó. Vágykeltő, megejtő, esendő - Xantus János eszkimóasszonya. Egy kis zárójeles megjegyzés itt is: a mentésnél vagy a digitális munkánál fellépő kockásodás nem biztos, hogy szerencsés. (szőke)
értékelés:

Igazolványkép magamról

Igazolványkép magamról

Igazolványkép magamról

Atlaszné

Kedves Márti, itt is szeretném hangsúlyozni, hogy mindenkinek önmagához mérten próbálunk üzeneteket küldeni, nem másokhoz hasonlítva. Márti, az eddigi munkáidból azt érzékeltük, hogy mindig van összetett szellemi üzenete a képeidnek, és ez neked nagyon is fontos. Ugyanakkor a formai megoldások éppen az emelkedett üzenet miatt sokszor közelítenek a színháziasság felé. Ami kérdésként felvetődik az az, hogy vajon nem valami önbizalomhiány okozhatja azt, hogy a filozófiai üzenethez a képcím keresésében mindig csavarsz egy plusz mozdulatot. Egyszerűbben fogalmazva azt szeretném mondani, hogy valamikor a nyolcvanas években dolgoztam egy nagyon jó operatőrrel, akinek a filmjeiben és kameramozgásában sokszor különleges és intenzív módon megjelentek a billegések vagy kameradöntések - akkor ezt úgy hívtuk, hogy csálé kamera. Ezeket a filmeket nagyon szerettük, mások is, sőt, nagyon sokan elkezdték később alkalmazni, a mai napig is formabontó eszközként használják. Csak azt nem tudták, hogy maga ez a technika úgy jött létre, hogy a Feri folyamatosan be volt rúgva. Rusztikusan azt akarom megértetni, hogy ma divat roncsolt, vagy szupernyolcas filmek hangulatát idézve dolgozni, és vannak híres vagy hírhedt régi szupernyolcas filmek, amelyeket ma is kedvelnek. Viszont akkor azok azért készültek arra, mert akkor csak az volt elérhető. Sokkal pontosabb és precízebb az üzenet, ha adott helyzetben nem a szimbólumot keresed a kép címadásánál, hanem a valóságot írod le - Apám a vállamon, vagy A pasim lába.
Még egy fontos dolog van, és az a világítás - emiatt nem három disznó. Mégpedig azért, mert ha megnézed, a fej, a váll, a láb és minden szinte egy árnyalatra van világítva. Emiatt nincsenek a képet alkotó objektumok térbe helyezve, a formák lapossá válnak.
Az igazolványképre: ilyeneket vágtunk ki a Hasutasokból. A kép jó, szívmelengető, de lehetne durvább. (-szőke-)
értékelés:

Az első feladat: önarckép, önportré készítése. Ez a lecke abban az értelemben is különleges, hogy talán az egyetlen olyan feladatunk, amihez időről időre visszatérünk haladásunk függvényében. Ha most iratkoztál be, küldj magadról egy bemutatkozó képet. Később ahogy haladsz az önismeret útján, a komfortzónád határait feszegetve eljuthatsz a lényegig: megmutatni az embert, bátran és szabadon, esendően, igazan, az önelfogadáshoz támasztékot kapva életszakaszokat rögzíteni, megfigyelni, önelemezni és értékelni, kihívásokat keresni és rájuk megoldásokat találni. Fontos! Csak olyan képet, filmet tölts fel, amit te magad készítettél magadról - amit más készít rólunk, az nem a mi házi feladatunk.

Az önarckép nem szelfi. Saját magunkat vizsgáljunk általa, megmutatjuk érzéseinket, olykor akár esendően is, a környezet jelentősége az értelmezés segítésében van. A szelfivel ellentétben nincs híres ember mellettünk, vagy a haverok, nincs turistalátványosság, nem dicsekvésből készül, hogy lám, itt is jártam, ezzel vagy azzal is találkoztam, ennél sokkal bensőségesebb műfaj az önarcképé. Erről Hegyi pedellus bővebben a HetiHegyiben beszél, nézd meg a videót.

Létezik arckép, mellkép méretű képkivágás, adott esetben a modellre jellegzetes helyzetet, környezeti részletet is bemutatva, fekvő vagy álló képformátumban is. A következő lépcső az egész alakos önportré, amely az egész embert mutatja be. De itt is hangsúlyozzuk, hogy nem csak a forma, de a személyes hitelesség is fontos. A képhez kapcsolódhat a tárgyi környezet, az adott világod, lakás, kert, udvar... Egyszerűbben fogalmazva: az egész ember alatt azt értjük, hogy a talpától a fejéig, a kezétől a füléig. Hogy ezt nagykabátban, pizsamában vagy tornadresszben, állva, guggolva vagy térdepelve veszed fel, az a te szabadságod.

Tehát készítsd el a magad bemutatkozó fotográfiáját, ha kész vagy, akkor töltsd fel hozzánk. Adj neki címet is, és jó, ha pár szót írsz hozzá kísérőszövegnek. A feltöltött munkák folyamatosan kerülnek fel ide a szakkörbe, az elemzések pedig kis idővel később születnek meg hozzájuk, hogy addig is legyen idő és mód róla a kommentárokban beszélgetni. Ezt kérjük is, hogy elemezd, értékeld a többiek munkáit is, ne csak egy-két szóban, hanem lehetőleg úgy, hogy abból az alkotó is épülhessen.

Ami a technikát illeti: a kép mérete minimum 1280 pixeles jpg, ne használj erős tömörítést, mert akkor a végeredmény csúnya lesz, bekockázhat. A file neve a következőképpen néz ki: vezeteknevkeresztnevÉÉHHNN_1, azaz a neved, a dátum, amikor feltöltöd, valamint az alsó aláhúzás után egy sorszám, hogy azon a napon hányadik kép lesz feltöltve. (példa: hegyizsolt151116_1.jpg). Magyar ékezetes karaktereket ne használj!

Mivel itt önarcképről van szó, ha van állványod, érdemes lehet használni, ha nincs, akkor megteszi ha stabilan elhelyezed a gépet egy könyvespolcra, létrára, bármi vízszintes felületre. A gépek jó részénél van mód önkioldó, távirányító használatára, vagy időzített felvételre. Ez utóbbi esetben érdemes előre lepróbálni azt, hogy hogyan fogod megközelíteni azt a helyzetet, amiben megörökíted magad, mert viszonylag rövid idő szokott rendelkezésre állni az időzítő elindítása után. Kattints ide a feltöltéshez!

Ági portré 1
Egy kőoroszlán, egy folyosó, egy Ági.

Ági portré 2
Ez a kép egy sorozat része.

Kedves Ági, ez a fajta képkészítési mód - és itt most mind a két képre gondolunk - akár akarjuk akár nem, hozzánk (Hegyi-Szőke) közel áll. Úgy viszont nehéz ítélkezni, hogy a kép kapcsán van egy személyes érzemi viszonyunk, szimpátiánk. De az, hogy ez a kép a közvetítésével létre tud hozni erős személyes szimpátiát, mégiscsak a formai kifejezésmódban keresendő. Ha pedig ezek szerint viszgáljuk a képeket, sok olyan apró jelet találunk (például az arc szembehelyezése a kamerával, a megjelenített figura egyszere esendő és burkoltan mégis kihívó gesztusa, vagy akár a látszólag véletlenül a háttérben felejtett kőoroszlán, vagy a vécé lehúzógombja), amelyek egyrészt egy privát szférát erősítenek fel, egy intim világot mutatnak be, másrészt - főleg az oroszlános képen - játékosan gyermeki lázadást is mutatnak. Azért tartjuk bátor vállalkozásnak ezeket a képeket, mert nem használ nagy manifesztumokat a közvetítéshez, mégis erőteljes az képi üzenete. Björk világa.
   De mivel a képi üzenet "megérkezésének" a pontos technikai megvalósítás is feltétele, ezeknél a képeknél - főleg az oroszlánosnál - nem következik ebből a szemcsézettség, a lebutított részletek. Úgymond az üzenetet tiszteljük meg technikával is. A digitális zaj struktúrájával van baj, ugyanis a filmes technika film érzékenyítésből adódó szemcsézettsége teljesen más érzetet ad, mint a digitális érzéketlenségéből adódó elektromos képpiszok.
   Diane Arbus a hatvanas években készített nagyon erős portréi jutnak eszünkbe, azok az extrém portrék, amik szintén nagyon személyesek a véletlenszerűnek mutatott világítással és beállításokkal - amelyek persze a valóságban nagyon is tudatos tervezés és koncepció eredményei. Nézzetek utána Arbusnak.
   Mivel mindenkit önmagához képest próbálunk értékelni, és látszik, hogy van itt nálad több is, mint amit látunk, ezért két disznyó és kérjük, hogy mélyülj el a perszonális közléseidben még jobban. (-szőke-)
értékelés:

Házi feladat
Önarcképet már jónéhányat készítettem régebben, de nem akartam konzervet használni, valami újat szerettem volna második leckeként bemutatni. Természetesen ilyenkor rögtön elhagy minden ötletem, ezért inkább azt mutatom meg, ahogyan a házifeladat elkészítésével próbálkozom.

Kedves Gábor, azért két disznós a kép, mert alapvetően lehetőséged van az elektronika segítsévégel utlóag is komponálni, és a kép ritmusán esetleg változtatni kellene. A szereplő és a szereplő tevékenysége fontos üzenet a képen, a háttérből érzékelhető helyszín is, de valami miatt a háttér ritmusa elvesz a szereplő fontosságából. Vagy picit más kompozícióval, vagy fénnyel, át lehetne minősíteni a háttér formai és színrendszerét a figuához képest - a konnektor, a plafon, a csempék, a zománcozott ajtó csillogása túl konkrétak, elhelyezkedésükben túl erősek ahhoz, hogy a kép egész rendszerében a főszereplőt erősítsék és ne bizonytalanítsák. A háttér és a szereplő közötti kapcsolat így nem folyamatos, hanem bizonytalan vibrációt eredményez. Vagy a koponyából kellett volna a sötét tónusaival többet hagyni a képben, vagy esetleg valahol a fürdőszoba ajtó vertikális szakaszánál vágni és álló formátumúra szerkeszteni a fotót. További munkáid várjuk, ahogy a többiekét is. (- szőke -)
értékelés:

Nyitott Szemű Portré
Vasárnap reggel, a péntek és a szombat este után.

Kedves Vera, végre egy újabb munka! 3 disznó, nagyon jó a kép, Vera, kűggyed az érzéseidet, nagyon fontos. Jó a szöveg is hozzá, ne hagyd, hogy a Fazakas Gyula lenyomjon bennünket, küldjed a jó anyagokat. Szeretettel: a térerőfestő
értékelés:

kockásodás

kockásodás előzmények

kockásodás

Kockásodás

Egy kicsit megpróbáltam a kockáimhoz hasonlítani, majdnem sikerült.

Kedves Lacipapa! Most tudtam megnézni Kockásodás című szorgalmid, és rögtön az elején szeretném tisztázni, hogy tudd, ez egy 3 citromdisznós házi feladat. És ezt most a többiek számára is szeretném mondani, hogy nagyon boldog vagyok, hogy Lacipapa folyamatosan dolgozik, korrigál, elemez. Én azt látom, hogy nagy fejlődésen megy keresztül (ilyen értelemben fiatal léleknek tűnik, tehát szeret játszani) és ez nagyon fontos. A Pedelussal végignéztük mind a három fotót, amely ehhez a feladathoz lett küldve és nagyon jól látható a szemléleti változás, amely a Pedellus és Lacipapa közötti párbeszédből jött létre. És ezért az volt a javaslatom, hogy mind a három képet rakjuk fel, hogy a munkamódszert és a fejlődést mások is követhessék - hogyan változik a kép, a szemlélet. Ami még erősíti a 3 disznós döntést, hogy a kép önálló alkotásként is működik, nem csak egy közösségi munka részeként. Gratulálunk. (szöke)
étékelés:

Personal Jesus

Gyulánál lassan kezdjük megszokni, hogy mindig van a képben valami fanyar humor. Ha jól látom, a képen lévő faragott férfialak is szakállas, és a kép jobb szélén látható fényképész (hasonlóan ferdén tartott fejjel) szintén szakállas. Úgy érzem, nekem a nézőnek kell eldöntenem, hogy a két sötét szakállas fej közül melyikre értem a kép címét. Mivel a kép job oldalán lévő tükröződésben látható figurának is talán csak az egyik kezét látom a vállával, így olyan érzésem van, mintha az ő hiányzó keze a másik félkarú férfialakhoz is tartozhatna. Ebből arra következtetek, talán az alkotó szándéka az lehetett, hogy a két személy együtt értelmezendő netán összetartozik. Ha nem kapcsolódna a faragott férfiszoborhoz prekoncepcióm és csak egy vendéglátóipari egységben beszélgetnénk, két kávé mellett, azt is gondolhatnám, ikrek. Hmm, vajon egypetéjűek? De nem vagyunk vendéglátóipari egységben, hanem az Estiskolában, így hát csak örülni tudok ennek a hetvenes évek közepét idéző, Mozgó Világból itt maradt hangulatnak. Viszont Gyula az előző halszem optikás képéhez viszonyítva visszabújt a csigaházba, ezért tehát a csigabigaság miatt csak kettő a disznó. És ha tovább rosszalkodik és bújkál, még a kalapját is kicseréljük. Tessék olyan nyitott képeket is csinálni. (-szőke-)
értékelés:

Talán ez a kis bemutatkozó videó valamit megmutat belőlem, azon a vénemberen kívűl is, mint akit a képkockákon láttok.

Kedves Lacipapa, nagyon szépen köszönjük a video bemutatkozást. Azért is külön örülök, mert az osztálynak a film kapcsán három fontos technikai dologról is tudunk beszélni. A többiek számára szögezzük le, hogy ez egy önportré, majdnem fél alakos kompozícióban, és külső felvétel. A három technikai elem, amiről beszélnünk kell, a követlező: Első a körsvenk. Ez egy majdnem 360 fokos körbefordulás egy kertben, ezáltal nem csak a szereplőt látjuk folyamatos mozgásban, hanem mögötte megismerhetjük a hátteret, a szomszédok házait, a közvetlen környezetet. Az az érzésünk, hogy Lacipapa saját maga hozza mozgásba a kamerát is, valamilyen segédeszközzel, svenkkar, vagy talicska. Ezt is nagyon fontosnak tartjuk a többiek számára, mert ez pont az amatőrfilmes igazi krerativitását jelenti. Talán Lacipapának erről az amatőrfilmes múltról nem is kell sokat beszélnem. Második fontos technikai eszköz a narráció. A látott képek alapján egyértelmű, hogy nem szinkroncsúszásról vagy aszinkronról beszélünk, hanem az alkotó utólagos szinkronmunkájáról. A privát környezetet feltételezve ez nem biztos, hogy egyszerű dolog volt, mivel valószínüleg improvizatív szöveget hallunk, erre külön rá kellett hangolódnia az alkotónak. És van egy harmadik technikai eszköz, vagy játék, ami a szereplő mozgása, a mozgásban való ide-oda billegést jelzi, hol a kamera felé, hol attól el, ettől kap az egész bemutatkozás egy furcsa ritmust. Ennek a házi feladatnak nagyon örülünk, és Lacipapa a legjobb példa arra, hogy az Estiskolára is igaz a tévétorna szlogenje: idősebbek is elkezdhetik. Lacipapa, a te házi feladatod az, hogy mesélj nekünk a kamerával, kamera előtt magadról, valami rövid történetet, mesét, 1-2 percben maximum. (- szőke -) értékelés:

Lacipapa 2
Íme a konyha, amit Ofőbácsi kért és hozzácsaptam a konyhamalacot, én már csak ilyen vagyok!

Kedves Lacipapa! Két részből áll a leckeképed, válasszuk külön. Szép a konyhád, de nem él. Élet kell bele. Egy virág az asztalra, egy kutya a konyhaszekrényre, egy pohár bor, vagy bármi, ami az élet jelét mutatja. Állványról fényképeztél, mégis a horizont nem egyenes, dőlnek a falak, az ajtó. Állítsd a kamerát egyenesbe, úgy készíts képet, ez nagyon fontos dolog. Lehet dőlt horizonttal is dolgozni, de csak akkor, ha van indok rá. Itt nincs.
A másik a portréd. Szintén dől a kép, és nem figyeltél arra, mit látsz a keresőben. Minden részlet számít. A fél kilincs is. Sajnos Lacipapa, ezt a leckét összecsaptad. Azt javasolnám, hogy lassabb léptekkel haladj, figyelj jobban arra, mi lesz a képen. Következő házi feladatod a portré, csinálj magadról portrét, de ne tükörből. (szőke)

Jó reggelt!

Örülünk, hogy egy személyes hangulatú kép érkezett tőled, az előző munkád is bizakodásra adott okot. A fekete-fehér ritmusjátékok nagyon izgalmasak, főleg a kép bal oldalán függőlegesen földelé húzódó hajtincs foltok. Talán annyi kiegészítésünk lenne, hogy a homlok vonalát nem kellett volna metszeni, valamint a kéznek sötétebb tónusban kellene lennie, így nagyon világít. Egy nyitott szemű portré a személyes házi feladatod. (szőke)
értékelés:

Anna házija nincs kész. Mégis elküdi, mert bizonyíték arra, hogy gondolt rátok és igyekezett, pedig hideg is volt. Iskolájában (nappaliskola) egy kicsit rángatta a kamerát, aztán hazavitte és a felvételeket össze-vissza vagdosta. Ez lett belőle. Fogadjátok szeretettel.

A képekből nagyfokú szomorúság árad, ettől én is szomorú vagyok. Nagy öröm viszont, hogy önálló, saját hang, zene készült. Egyetlen privát kérdésem merült fel: az az ajtó olyan, mintha a herendi házban lett volna, vajon jól gondoltam? A többi kép a mostani élettér, ugye? Azzal szeretnélek vidámítani, hogy két disznót küldünk a felvételért. Házi feladat: csinálj egy vidám filmet - de őszintén! (szőke) értékelés:

er-kéj

Kedves Balázs, az er-kéj című kép a klasszikus portré hagyományait követi, még akkor is, ha felső gépállásból készítetted a képet. Tehát érvényesek rá a klasszikus képszerkesztés szabályai. A fej balra tekint ki a képből, majdnem szimmetrikusan van mögötte meghagyva a tér, pedig jobb lett volna az előre tekintő arc felől komponálni nagyobb hátteret, úgy jobban megindulna a képen lévő belső mozgás, vagy forgás. Ez érvényes a kép felső és alsó szakaszára is. A fej fölött értelmetlenül nagy a tér, ugyanezt ha a kép alsó részénél használtad volna fel, akkor még nagyobb hangsúlyt kap a vörös ing és az aszimetrikus gombolás. Most véletlenszerűen van csonkolva a fényképezett személy karja, mellkasa. Ha nem figurális szempontból néznénk a képet, hanem a ritmikáját vizsgálnánk, akkor is azt kell, hogy mondjam, hogy a játszótéri füves folt nincs ritmusban a fej rózsaszínjeivel. Az inget még kiválasztottad, de azzal, hogy mi van a háttérben, az utcán, nem törődtél, ahogy azzal sem, hogy az arcvonásaid azt tükrözzék, amit a kép mondani akar. Ilyenkor be kell szervezni embereket, hogy járkáljanak az utcán, vagy fessék be a füvet kékre, szóval önmagában egy gesztus gondolata még kevés a képhez. Dolgozz tovább. (Szőke)