10. Házi kedvenc

Be kell valljam, hogy ebből a képből csupa olyan asszociációt tudtam magamból eddig elindítani, akárhányszor is néztem meg, ami inkább most ehhez a Halloween-es időszakhoz tartozó horror meglátás. Elképzeltem, hogy ez a hentes kutyája, aki egy kínai hentes, és mindjárt a darabolási fázis fog jönni. Bocsánat, de ahogy most a kutya föltette a fejét erre a teraszra, ez lehet, hogy a helyszínen kedves, de most, ahogy be van ebbe a kalickába zárva, nekem morbid. Nekünk is Labradorunk van, ők tényleg nagyon kedvesek és nagyon szimpatikusan tudnak a gazdával kapcsolatba kerülni, nagyon játékosak és szerethetőek, de ez a forma itt most zavaros. Főleg úgy, hogy a kutya szemét se nagyon látom, valószínű sok volt a fény, vagy egy egészen relaxált pillanat lehet, bár ez a póz annyira nem lehet kényelmes a kutyának, de a gazdáért mindent. Ha legjobb indulattal mondom, akkor is az Unicum-reklám jut eszembe, amikor a habokból az a fej fölbukkan. Lehet, hogy szétesik a varázs és a kutya elmászik onnan, és értem, hogy az asztallábakat is használni akartad, mert ezek keretezik ezt az egészet, bár nekem ez inkább zajos, kopog ettől a sok mindentől, de én most lemondanék erről a keretezésről, ha más irányból, máshonnan a kutyából többet látva, kevésbé félreérthető lenne ez az üzenet. Ismétlés. (hegyi)

Ez egy jó pillanat és öröm, hogy azon kevesek közé tartozol, aki lemegy a kutya szintjére és nem fentről próbál valamit lőni. Ami nem teljesen érthető, az a képkivágás. Vagy lenne fenn szűkebb még, de akkor jobbról is vágnék, vagy lenne meg a forma fenn, de akkor még kéne előtér is. Most valahogy a kettő között vagyunk. (hegyi)
értékelés:

Jó megfigyelés, kicsit rendetlen a kompozíció, ami akkor nem baj, ha olyan erős a közlés, hogy elviszi a képet a vállán, itt azért most ez nem olyan nagyon áll meg, bár tényleg látványos a macska és az ő tükörképe, de a fejéből kinövő ág, az Unicumos üveg idegenül hat. Bara, ne hagyd, hogy olyan hatások érjenek, aminek az az eredménye, hogy lazítasz a kompozícióidon, mert ez neked amúgy nagyon megy, és nagyon érzed, ezt sokszor bizonyítottad már, de nem csak az épület és utcaképeken érvényes az, amit ott már jól alkalmazol, hanem a többi képeiden is. (hegyi)
értékelés:

Domonkos, a helyzet az, hogy a leckék sora nem a véletlen szülte. Azzal, hogy összevissza küldöd be a leckéket, igen nehézzé teszed, hogy elemezni lehessen vagy az elemzéssel segíteni, mert nem épül egymásra a folyamat. Amit látok, az egy kutya, kedves, de miért kék a hó, miért tompák a tónusok, és oké, ez utómunka, az korrigálható, de miért vágtad ennyire el a teret? Így most sem nem a végtelenben áll a kutya - az eltakarított hó utal a környezetre, de a kerítés alig van jelen, vagyis a néződ nem tud a térben elhelyezkedni és így viszonyulni se a képhez. Kérlek, az első három leckét oldjuk meg, aztán ha az megvan, haladunk tovább. Ezt pedig visszaadom, majd ismételjük. (hegyi)

Cilike, a féltestű macska nappali vadászatra indul, de a park gondozója elvitte az egeret, így Cilikében lefagyott a windows. Kb. ez, ami a képről lejön, és mindez annak köszönhető, hogy azzal, hogy álló formát választasz, kizártad azt, ami történhetne a képen, akkor is, ha rajta volt, akkor is, ha nem, mert a macska túlnéz a képhatáron és ráadásul szegény el is lett vágva. Néz valamit, ez világos, de mit? Mindegy? Akkor oké, legyen, ábrázoljuk a macska szobrát, de akkor legyen rajta a macska egészben, és akkor lehet azzal feszíteni a képen, hogy kitoljuk a képhatáron kívülre, mintegy dekomponálva azt, amit nézhet. Így viszont ez egy durvára vágott kép, ráadásul még az is lehet, hogy a macskának nincs hátul folytatása. :) (hegyi)

Dóra, a helyzet az, hogy ami neked egyértelmű, hiszen te ott álltál, ott voltál a tónál, az a néződnek csak annyi, amit a géppel mutatsz. Azaz te a géppel csak időlegesen metszettél ki valamit, de a fejedben függetlenül a képtől megvan a kép környezete is, nekünk viszont csak ez a bánatos algazöld víz marad, a bottal és a teknőssel, így ez neked egy érdekes megfigyelés, mert a teljes képből magad metszettél magadnak képhatárt, míg mi elképzelni se tudjuk, hogy ez valóban egy nagy tó, vagy egy kis úsztató a kertben, vagy egy pocsolya? Nem tudom, mennyire érthető, de a kép értelmezhetőségéhez kell az is, hogy úgy vágj és annyit, hogy a néződnek ne csak egy fura ábrázolás maradjon a ződ'moszatba'. Ez így csak neked kép, és neked is csak a belső emlékkel együtt. (hegyi)

Ádám, ugyanaz a helyzet. Fogj egy ceruzát és rajzold le ezt a macskát ott, ahol most van. Hova húzod a vonalakat, hogy ábrázolod a teret, mit kezdesz ezzel a vörössel? Ha rajzban érzed, a fotóban se mást kell keress kompozícióban. Ismétlés. (hegyi)