Elemzés

Avagy: mindenkinek megvan a maga keresztje.

Rajzos, erős kontrasztot mutató fényviszonyokat talált Rozi, és ebbe komponálta bele a felsővezetékeket, és mivel az expozíciót a felhőkhöz igazította, így a fák, az autók és egyéb tereptárgyak sziluettes formában vannak jelen. Ez abban is segít, hogy el tudjunk a valóságtól vonatkoztatni, és a tömegelhelyezés is egyértelmű lesz. Egyetlen javaslat, hogy a kép alsó részéből a középső nagy méretben jelentkező autót levágnám, mert a ritmushoz és tömeghez elegendő a sok kis parkoló kocsi és az azokon lévő fényjáték, ez a nagy tömeg megosztja a figyelmet. (hegyi)
értékelés:

Nem egy könnyű feladat a sárkányeregetés ábrázolása, mert ha a sárkány jól repül, akkor messze van a reptetőtől, ha megpróbáljuk ábrázolni a személyt és a sárkányt egyszerre úgy, hogy arányaiban ezek jól mutassanak együtt, akkor megjósolhatóan a sárkány 1-2 másodpercen belül a földre fog zuhanni. Ebben az lehet a segítségünkre, hogy a sárkányeregető zsinegre is valami kis krepp papír bizgentyűket erősítünk, és ez kijelölheti a spárga útját. Ami most ennél a képnél számomra kérdőjeles kicsit, az a tónusrend, és az a távolságtartás, ahonnan szemléled ezt az eseményt. Talán, ha együtt futottál volna a szereplővel, aki a spárgát tartja, lehet, hogy találhattál volna olyan nézőpontot, ahonnan az arc, a kar egy-egy darabja együtt tud szerepelni az égen repülő sárkánnyal. Engem is izgat a négyzetes kompozíció, de néha be kell látnom, hogy van olyan szituáció, ami ebben a formában gyengébb képed ad, gondolok itt akár az előtér, akár az égtér felesleges részeire. Ha ezt a távolságtartó, megfigyelői nézőpontot tartjuk fontosnak, akkor egy dombtetőn futtatva a modellt, ellenfényben, szilutettes ábrázolással erősebb üzenet jöhetne létre. (hegyi)
értékelés:

Petri György verse.

Kedves Tamás, nem szeretném túldumálni azt, amit láthatunk, mert ez a kép, amit Petri verséhez készítettél, megrázóan pontos lenyomat. Köszönöm. A kérdésedre, hogy ezt ha falra kerülne, milyen módon lehet jól megoldani a szöveggel, egy ötlet, hogy talán ha a fotópapírból többet hagysz meg mint amit a nagyítás kér, és akkor alulra akár a saját kezeddel leírod a szöveget, ehhez lehet kapni olyan lakkfilceket, amik időtállóak és nem fakulnak. Ezt a módszert Demeter is alkalmazta, ha van időd, augusztus 20-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban megnézheted a képeit, ott láthatsz erre példát. (hegyi)
értékelés:    

Nagyon szép helyeken jártok a kameráddal, nagyon izgalmasak ezek az erdőrészletek, ráadásul a fényekkel is szerencséd van. Ami Emesét illeni, aki a modelled, és aki jelen esetben az idő múlását hivatott megmutatni, ebben a beállításban, azzal a gesztussal, azzal a mozdulattal, amit kapunk, inkább a tétovaságra utal - merre menjek -, és ez a tétovaság jóllehet az alkotóra is vonatkozik. Ha Emese a szemközti parton mozgott volna a csalitosban, vagy onnan haladt volna a vízbe, tehát, ha a mozgás koreografált lett volna, akkor, ha ezzel szembeállítjuk a hosszú expozíció által érdekesen rezonáló környezetet, létrejött volna az, amit az idő érzetével kapcsolatban mutatni szerettél volna. Ha Emese hajlandó még részese lenni az őrületeidnek, akkor kérlek, ismételjétek meg ezt a feladatot, mert ez most a hiba leckére lehet megoldás így. (hegyi)

Érdekes az a megfigyelés, hogy a zöld lombok az almákra zöld reflexet adnak. Talán egy szűkebb kompozícióval az ábrázolás maga kevésbé lenne zavaros. Ugyanis most a kép bal fölső részén túl sok az áttört felület. Ez elviszi a fókuszt az almákról. Tehát, Viki, egyszerűbben szólva, a megfigyelés pontos, a kivitelezés hagy kívánnivalót maga után. (hegyi)
értékelés:

Mintha HLM képe ihlette volna, de a kép még július elején készült.

Mariann képének férfi változata, akár egy fantasztikus novella illusztrációja is lehetne, ahol az Alfa holdbázison a Föld túlélői kupola kolóniákban próbálják újraépíteni a civilizációt. Ami számomra rendkívül izgalmas, az a kép közepén lévő vízcsepp, amiben a felhők és a fenyők olyan formát mutatnak, ami felidézi a gyerekkoromban ajándékba kapott vízzel telt varázsgömböt, amit ha megráztunk, elkezdett benne esni a hó. Nem vagyok a makrofotográfia nagy híve, de ez a megfigyelés számomra nagyon izgalmas. (hegyi)
értékelés:

Nagyon érdekes ez az alvadt vér szín, ami hasonlatos akár egy kígyó bőréhez is, a két vízcsepp, mint valami hüllő szemei néznek ránk. Nüansznyi problémám a kép jobb középső részén újból induló cseppforma, azt talán levágtam volna. A színdinamika, a formai játék nagyon erős, mindezzel együtt nagyon nőies meglátás. (hegyi)
értékelés: