...mikor az út nem ér véget a megérkezéssel.
Befejezetlen múlt
Nagyon jók a formai meglátásaid, a ritmusok a képen, a fenék gömbölydedsége és a láb-kar zaklatott átlói, kiváló kontraszt. De ez csak a forma. A hosszútávfutó magányos hiszen a lovakat lelövik, ugye, meséli Brigitta, sebeket szerzünk, és kérdés, hogy fel tudunk-e állni újra, mindez a formával együtt hozza a sérülés fájdalmát és a dühöt, dacot is. Úton vagyunk, egy kis dombra lecsücsülünk... Köszönet érte! (hegyi)
értékelés:
Vigasz
Hangulata van a képnek, de azt hadd tegyem gyorsan hozzá, hogy láthatóan nagyon szeretsz bindzsizni, molyolni a képekkel, és ez jó lehet, de csak akkor, ha megtalálod azt az utat, ami nem túl sok. Ugyanis itt nem olyan nagyon kellene rá a régies effekt, a roncsolás, de az még hagyján, viszont mivel mindent összekencsölsz vele, így jut a szereplőkre is, miközben ettől nem a környezeti hatást erősíted, hanem az egész kép olyan, mintha csőtörésnél ázott volna picit a pincében. Biztos, hogy kell ez? Azért kérdezem, mert ha mindenben van ez a fűszer, akkor az könnyen modorossá tehet. Én itt nem érzem ennek a kényszerítően erős hatását. A kép enélkül is jó, a ledobott táska, a nő, ahogy kötelességszerűen, de nem nagy átéléssel vigasztal, szóval a hangulat szuper, a kompozíció is jó, csak az effekt az, ami miatt ez most nekem nem három csillag. (hegyi)
értékelés:
Ezer mérföldnyire...
A fényképezés mellett a másik hobbim a rajzolás :)
Jó ez a beállítás, hangulatos, ez a legfőbb erénye, hogy beengedsz magadhoz, hogy mintha csak úgy dumálgatnánk, és te közben rajzolgatsz, de közben megvitatjuk az élet nagy dolgait, szóval ez jó - talán egy kicsit kevesebb is elég lenne a kanapéból, és több a lábadból. Minimálisan, szóval azt kell mondjam, hogy ettől ez még egy 3 csillagos kép. Ne hanyagolj minket, gyere buliba is, és küldj képeket! (hegyi)
értékelés:
Titkos élet
Nos, igazából ha kilépsz a fürdőszobádból, ha kilépsz a házadból, nem tudni mi történhet ott bent. Az elveszett kulcscsomók még beljebb vánszorognak a szekrény mögött, a pezsgőspohár készlet sznob partit csap, a fogkefék pedig... ha már egy pohárban laknak, khm...
János, a sztori jó, a kép viszont még zavaros. Jó a kiindulási alap. Fehér a fehérrel, kevés szín, egyszerű formák, és csak a fogkefe fejei a színesek igazából, ez hálás és érdekes irány lehet. Viszont ahogy találtad, az nem elég még. Rendezni kell. A csendélet szinte sose áll készen rendelkezésre, mindig igényel némi matatást. A polc jó, a pohár jó, a fogkefék jók. Az árnyékok se rosszak, bár a fényekkel lehetne még játszani. De ami zavaros, az a jobb oldal, amire kifut a kép, a csempe, meg valami fémes is van ott, szóval azzal kell valamit kezdeni. Nem kötelezően kell sterilizálni a képet, de így most az ott bizonytalan. Kérek ismétlést. (hegyi)
valami virág
Jó ez a két kép, mégpedig azért, mert zavarbaejtő lehet azoknak, akik arra várnak egy makrofotónál, hogy az éles legyen és tudományos szinten ábrázolja a parányokat. Holott a makrovilág nem csak külsőségeiben és a porszemek, hajszálak kiborítóan természetellenes élességében létezik, hanem belül, fejben, álomban vagy félálomban, amikor nem az objektív tökéletes mindentlátó okuláréjával nyomakodunk be ebbe a világba, hanem amikor a mi rövidlátó szemünkkel keressük a csodát a pirinyó kis virágszirmokban, macskabajuszban, kutyatalpnyomban a sárban. Szóval valamit sikerült akaratlanul is megfognia Vikinek, ami hasonlatos ahhoz, ahogy a fotó az időt is csak pótlólagosan képes ábrázolni, miközben mérni kínosan precízen méri azt. A makrót is kínosan precízen képes a fotó ábrázolni, holott a lényeg, a lélek valószínű nem ott keresendő. (hegyi)
értékelés:
Meghökkentő, úgy is mondhatnám érzékcsalódás szintű az, ahogy a házat a felhőkre vágtad, attól, hogy nincs térbeliség érzékeltetve és az mélységélesség is ilyen nagy, az egész rajszszerű lesz, mint egy hajtogatós játék. Olyan ez, mintha ezekből az elemekből majd otthon nekem kéne összerakni egy lakótelepet, mintha egy játékdoboz részletét kaptuk volna. Tetszik. (hegyi)
értékelés:
Borghetto dei Pescatori, Róma, 2011.05.01.
Fricska ez, ünnep emberek nélkül, embertelen fieszta, valami igen fura színvilágban, mint a kifakult újságok, olyan ez, és amit látunk, az is valami szoc, de talán a szocnál is reálabb világ, valami fura belenyugvással, hogy ez már így marad, sosevolt máshogy, és nem is lehet. Zavarba ejtő, hogy nincs senki a képeken, csak az az egy alak, talán öregasszony, aki az utolsó képen az erkélyről nézi, hogy mi is van most, itthagyták őt? elrohant mindenki? Ünnep, de másutt, mint egy vasárnapi mise idején a falu, ahol csak a kivert macskák és a hitetlen részegek kóborolnak, a többiek jóravalóan hallgatják a tiszteletest és a húslevesre gondolnak. (hegyi)
értékelés:
Éva, a verbális logikát értem, az esztétikát nem találom ebben a képben. Oké, évszak, traktor, mező. De ez a kuszaság, az autó, az A-oszlop, a talán vadkender, az egész nekem szét van darabolódva és nem áll össze képpé, kompozícióvá, nem is tudom hirtelen megmondani, hogy lehetne ebből kép, mert ehhez értenem kéne azt a logikán túlmutató ingerenciát, ami miatt a kép elkészült. Elnézést, de ezzel most nem tudok mit kezdeni. (hegyi)
Egyedül
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha ezt a képet barnítva láttam volna először, jót tett neki, hogy feketére hoztad. A hatás működik, jó ez az utcakép, olyan, mint egy western falu kicsit ettől a fénytől, de hatásos. Én attól érzem kicsit erőtlennek, hogy lekerekítettek azok a dolgok, amik a drámai hatást erősíthették volna. A kamera nézőpontja a felnőtté, ettől a felnőtt kontrollját érezzük, vagyis azt, hogy oké kisember, menj csak, itt vagyok mögötted, ne félj. Aztán a fény, az, hogy a szereplő szinte a fénytér közepében van, vagyis ez így nekem nem az elveszettséget, hanem a felfedezőutat mutatja. Nem baj ez, csak nem az, amit a lecke mond, mert ez nem magány. Nővérem volt így, hogy szépen ment Ágfalván a határsávban és szedegette a virágokat anyának, egy fehér, egy kék, egy sárga, ő elvolt magával, csak közben átgyalogolt a határsávon a senkiföldjére a riasztórakétákat indító madzagok közé, amik el is sültek, aztán apám mehetett rapportra a főnökéhez, hogy egy határőr lánya hogy a fenébe kolbászolhat majdnem át a sógorokhoz... Ott se volt szó magányról, ahogy itt se. Tehát a kép jó, de a leckét nem oldja meg, ezért egy csillag, amúgy lehetne három is. (hegyi)
értékelés:
Boldogan
Tóban szebb az élet, mint egy kis akváriumban.
Dóra, a helyzet az, hogy ami neked egyértelmű, hiszen te ott álltál, ott voltál a tónál, az a néződnek csak annyi, amit a géppel mutatsz. Azaz te a géppel csak időlegesen metszettél ki valamit, de a fejedben függetlenül a képtől megvan a kép környezete is, nekünk viszont csak ez a bánatos algazöld víz marad, a bottal és a teknőssel, így ez neked egy érdekes megfigyelés, mert a teljes képből magad metszettél magadnak képhatárt, míg mi elképzelni se tudjuk, hogy ez valóban egy nagy tó, vagy egy kis úsztató a kertben, vagy egy pocsolya? Nem tudom, mennyire érthető, de a kép értelmezhetőségéhez kell az is, hogy úgy vágj és annyit, hogy a néződnek ne csak egy fura ábrázolás maradjon a ződ'moszatba'. Ez így csak neked kép, és neked is csak a belső emlékkel együtt. (hegyi)
sirályok
Zavarba hozol Viki, mert számomra értelmezési gondokat jelent, hogy hogyan legóztad össze ezt a képet és miért így. Adva van egy elszúrt kép háttérnek, csúnyán zajos és bizarr színei vannak, mintha valami bolt kirakatában lenne egy kivetítő, és rákerült 3 sirálymadár, háromféle színnel, de nem dekódolható, miért oda, miért ezekkel a színekkel, szóval a végeredmény tekintetében nekem ez nem áll össze képpé. (hegyi)
part
Szép, jók a színek és izgalmas a terep, talán kicsit túlfokozottnak érzem a tónusokat alul, ami azt jelenti, hogy ha visszaveszel, akkor a víz tónuskülönbségeit jobban lehet érezni és a hullám kevéssé vágja talán ketté a képet, bár lehet, hogy az is segített volna, ha vagy kicsit korábban, vagy picivel később exponálsz, hogy ne legyen ekkora itt ez a tónusszegény sáv. (hegyi)
értékelés:
Attila
Hozzám tartozik.
Finom a jelzés, jó irány, és azt kell mondjam, hogy kevés hiányzik a tökéletességhez, a megoldást a geometria adja, hogy ha a lánc íve ilyen erős, akkor ezt stabilizálni a dekoltázs tudja, ami most - és itt nem a kukucskálás beszél belőlem - kevés. Ezen kívül egy kicsit lehetne a kontraszton emelni ahhoz, hogy kevéssé legyen szürke, hogy élni tudjon az ezüstös csillogás. De megvan a 3 csillag, viszont ha gondolod, plusz egy csillagért jöhetne egy ismétlés! (hegyi)
értékelés:
Tűzsárkányok
"A Birodalom fölött tizenhárom Sárkánykirály uralkodik. Hatalmuk fenntartása érdekében kíméletlenül elnyomják az emberek népét, alattvalóik többségét..."
Richard A. Knaak: Tűzokádó sárkány
Aha... nekem meg Dolce & Gabbana legújabb tüzes parfümje. Arról van szó, hogy spekulatív úton bármit be lehet beszélni, de így öncélú marad a dolog, a néződ nem tud belehelyezkedni ebbe a sztoriba. Két eset lehetséges. Az egyik, hogy fényfestésről van szó, és akkor díszítünk a fénnyel, a másik, hogy a fény, a tűzcsóva a főszereplő, akkor viszont részben kevéssé bebukott háttérrel, részben konkrétabb formákkal kellene próbálkozni. Így ez most az így sikerült kategória, ha az eseményen, ahol ez készült, volt még fotómasina, gondolom lett belőle még 23 nagyon hasonló megfejtés. Ilyen erős szimbólumnál nem lehet ennyire gyökértelen a megoldás, mert akkor nem tudunk mi, nézők vele mit kezdeni. (hegyi)
hegy
Kedves Viki, szeretném felhívni a figyelmed a lecke leiratára, ahol úgy fogalmazzuk meg a hiba leckére várt képeket és a hiba fogalmát, "ahol a hiba részévé válik az alkotásnak és tudatosan építi, erősíti azt, tehát nem valami talált, véletlen dolog, hanem olyan "szikra", ami által a tervezett alkotáshoz hozzákeveredve egy új minőség jön létre." Itt én ilyet nem érzek. (hegyi)
Hozzászólások
Török József
2024. 12. 30. - 21:27
"Se está acabando ya." "-És a fiúk. -Na pufff. -Ági és a.fiúk. -Az már félig Kontroll csoport…
Bartos Ágnes
2024. 12. 29. - 15:34
Én is meghallgattam,köszi Gabri és Gyula. Szépszomorú volt valóban, mint minden mostanában.
Aureliano
2024. 12. 28. - 13:14
Na, ezt is meghallgattam. Izgalmas az olasz kaland, érdekes lett volna hallgatni a felújításról.…
Aureliano
2024. 12. 28. - 12:15
Meghallgattam. Csodálatos borsodi japán halandzsareppet is tartalmazott, ami tetszett. Gyula is…
Nagy Zoltán A.
2024. 12. 27. - 21:16
Jelezném, hogy az árnyas patakot szeretném elkérni háttérképnek. -- az a Sagittario folyó egyik…