Elemzés

Látod Ágnes, itt találtál valamit, ezzel a tükröződéssel a vitrinen, ami transzponálja azokat a ritmusokat, amiket a könyvek hoznak létre, az egészben van valami rajzszerű, valami régi metszet érzet, egy futam a zongorán, ahogy egy elhagyott lakásban végighúzzuk az ujjunkat a porosodó polcokon. Az első 4 könyvet balról vágnánk, akkor feszesebb lenne ez az egész és jobban hangsúlyt kaphatna az üvegfelület. Ha a saját függönyös képeiddel összehasonlítom ezt, itt sokkal finomabb eszközöket használsz, nincs hiányérzetem, hogy magyarázat nélkül maradna bármi. (hegyi)
értékelés:

Nem írom ide a vonatkozó törtnetet, megbocsátjátok talán, de bizonyára mindenkinek ismerős, legalább egy verzióban.
Cserében viszont most is bizonytalan vagyok, hogy ebbe a leckébe való-e, mert nagyon metaforikus a megközelítés. Igaz, amikor ezt a beteg almát megláttam - és tudtam már a hóvirágokról - rögtön Hófehérke története ugrott be nekem... (Csak utólag elmélkedtem más opciókon, de azokat most fel sem vetem itt...)

Ez a kép a három közül az, ami a leginkább magán hordozza azokat a jeleket, amire azt szoktam mondani, hogy verbálfotó. Hét virág, mert hét törpe, sérült alma, mert mérgezett, kávéscsésze, enni-inni kell, tehát minden bele van komponálva, hogy passzoljon a történet, aminek kiindulása István leirata szerint a beteg alma volt. Itt kénytelen vagyok megint az esztétikára hivatkozni, hogy ez az alma akármi történetben képes-e úgy megjelenni, hogy a nézőben ne visszatetszést, elutasítást váltson ki. A fonnyadt gyümölcs utalhat az elmúlásra, de az a sérülés, ami ezen az almán van, mint egy lőtt seb, ebben a túlvilágított helyzetben olyan erővel vonja a figyelmet magára, hogy minden más eltörpül mellette. A mérgezett alma lesz a riasztóan sérült gyümölcs, a másik oldalon a hét kis virágot kéne elfogadni a törpék asszociációjaként, ami lássuk be elég erőltetett, fenének jut eszébe a hóvirágról a törpe? Ha félretesszük a történetet, akkor marad egy kávésbögre, virágok és egy rohadó alma olyan fényviszonyban, hogy ez a sérülés lesz a fő motívum. Ha megelégednénk egy kevéssé torz jelzéssel, mondjuk a fonnyadó almával, az épp elég jelzés lehetne a mérgezettségre, megmaradnánk az esztétika határain belül. Ekkor a kérdés az marad, hogy mi lehet az, ami párhuzamba állhat ezzel a szimbólummal, mit találunk, ami a mesére egyértelműbben utalhat. Utolsó pontként a fényekre utalnék, ahol a méreg, az ármány, a dráma nekem nem illik össze ezzel a szinte túlvilági fénnyel, tehát a kérdés, hogy ez melyik pillanata a sztorinak? (hegyi)

akartam méltó szavakat szülni Neked,
valami otromba puha jászol helyen,
dőltkerítés beomlott udvarán,
de csak bohóc könnyek siettek arcomba.

Jó a vers, az illusztráció is tulajdonképpen értelmezhető, az hogy miért ennyire szűk a képkivágás, és hogy ha már van hajból, köpenyből két irányt mutató függőlegesünk, miért nem ahhoz passzol a képhatár, nem teljesen értem, én hagytam volna teret a test körül, ha a környezet hagyta volna. Itt is elmondom, amit korábban írtam egy versidézetes illusztráció leckemegoldáshoz, hogy a saját versek enjogon megállnak a lábukon, az illusztrációt, mint leckét célszerű lenne kiterjeszteni más szövegekre is. (hegyi)
értékelés:

Az ötlet jó, a záridő is jó, az exponálás is jó, de a kompozíció nekem egyrészt feszessége miatt elvesz a mozgás lendületéből, másrészt nem tudom, hogy mi volt még a környezetben, mert nem vagyok biztos, hogy optimális helyzetből lett elkészítve a felvétel. Most bal oldalon valami belóg, jobb oldalon, ahol repülniük kellene a hintáknak, az ívbe belevágtál, a föld felé eső résznél is épphogy súroljuk a képhatárt, szóval jó lett volna, ha marad még annyi terünk, hogy ez az egész forgás játék kimozoghassa magát. ahogy látom, ez a hóbelevanc nem csak körbe forgott, hanem a sapkáját is billegtette, lehet, hogy ezt más időpillanatban úgy lehetett volna elkapni, hogy ez a bal oldali belógó ne legyen benne. (hegyi)
értékelés:

Én ezt képként nem tudom értelmezni, vaku, vágás, dőlés, témaválasztás, kompozíció... bocsánat, lehet hogy az én hibám, de nem érzem az indokot, miért így és ekkor történt az exponálás, azt is mondhatnám, hogy ha véletlenül kapaszkodás közben elsül a gép, akkor is ilyesmit kapunk eredménynek. Ha ez volt a cél, ezt elérted, de az indokot nem értem. (hegyi)

Sokan csináltak már vasutas képeket, hát én is készítettem, meg aztán kipróbáltam a kölcsön objektívet.

Tulajdonképpen korrekt kábelmániás kép, ami engem zavar, az a háttér, hogy nem tudnak ezek az oszlopok és kábelek jól érvényesülni a domb és a növényzet miatt. Nem tudom, hogy az a rész, ahol a házikók vannak, mennyire van messze, hogy ha onnan készülne el a kép, vajon mi lenne a háttérben, érdemes lenne, ha már ez ennyire érdekel, keresni olyan terepet, ahol ezt a ritmusjátékot tisztábban lehet megfogalmazni. (hegyi)
értékelés: