Elemzés

Az első busz

Az az érdekes ebben az egészben, hogy miközben pontosan tudjuk azt, hogy ez Magyarországon történt, mert a feliratok teljesen magyarok rajta, mégis van az egészben valami new yorki érzés, nem tudom miért. Lehet, hogy a fények miatt, lehet, hogy a helyzetmegválasztás miatt, de olyan, mintha nem is itt készült volna. Ha elfelejtem azt, hogy itt milyen szövegek vannak, és értem, hogy a „Story a legjobb útitárs”, akkor ez egy nagyon érdekes párhuzam. Arra én odafigyelnék, hogy biztos kell-e a képnek a bal oldalán az a fekete oszlop. Lehet, hogy ott én vágnék, de a három csillag megvan, de nézd meg ezzel a vágással. (hegyi)
értékelés:

I Am You

Az én angolom kicsit hiányos a cím megfejtéséhez, de a lényeg az, hogy ez egy jó képi ötlet. Megint egy ismétlős játékot látunk, mint amit már az előzőekben is láthattunk. Ez azért tetszik jobban, mint az előző megoldásod, mert a döntés meghozódott, hogy mi a fontos, és itt tulajdonképpen valamihez képest, mint csak díszítés szerepel a másik két ismétlődő álarc, mert ebben van egy maszk jelleg: a szemüveg is véd, a kéz is véd, az ismétlés is, a fényképezőgép is, van itt egy jó adag védekezés. Azt nem teljesen értem, hogy miért raktad ezt gyászkeretbe, hogy van-e ennek valami külön jelentése, hogy gyászolunk valamit, de maga az üzenet jó. A Kill Bill c. film jutott eszembe, tetszik, egy jó jellemzés önmagunkról. Köszönöm, ha lehet, ne használj keretet. (hegyi)
értékelés:

A majdnem mosolygó lány

Egy szerep a sok közül, egy arc a világnak...

A cím nagyon tetszik, az ilyen Holló színházas cím. Én azt a címet adnám, hogy A majdnem-mosolyú lány, és ez lehet, hogy még jobban utal erre a dologra, bár ennél azért komorabb az a leirat, amit kapunk. Játék az élet, és ezt is el lehet játszani. Ami pedig a portrét illeti, mindazzal együtt, hogy a környezet olyan amilyen, látom, hogy ez valamilyen irodai helyzet lehet, azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó és őszinte portré, azzal együtt, hogy ez egy álarc, ahogy írod is. Milyen érdekes, hogy az álarc álarca után az ember egyszer csak mégis mögé lát ennek a dolognak. Hiába napközben hordjuk ezt a mosolygós álarcot, ettől függetlenül, amikor a kamera elé kerülünk, ez mégiscsak működik, mint valós, őszinte üzenet. Tessék megnézni a szemeket, nagyon sok mindent mesélnek. (hegyi)
értékelés:

Óriás

Víztorony.

Igen, ez az, amiről beszélek, hogy a forma, a tartalom nagyon jó ritmusban van, szépek a tónusok, és érdekes az, hogy Nóra ezt az egészet ennyire precízen látta. Az benne számomra a kreativitás, hogy valamit, ami önmagában is izgalmas és érdekes, Nóra merte elforgatva, megbolondítva, felforgatva megmutatni. Ez a torony önmagában is izgalmas lenne, és ugye ott volt a hold, ez plusz szerencse, hogy bele lehetett komponálni, igen ám, de még egy szerencse került ide, hogy még egy repülő a kondenzcsíkját is éppen áthúzta a képen, és ettől az egészben van egy jó kis játék. Nem tudom, hogy van-e RAW formátumú verzió ebből, mert ott van egy olyan rész, amiben be lehet azt állítani, hogy a fehérbe mennyi részlet maradjon. Ha ez ilyen, akkor lehet, hogy lehet azon segíteni, ami a felhőpamacs jobb oldalán történik, mert az kicsit ki van égve, de hát üsse kő, ez legyen a legnagyobb bajunk, ezt laborral még helyre lehetne hozni. Ha még egy réteget nyitsz a photoshopban, és jól eléletlenített körvonallal kimásolsz a kép közepe feléből egy részt ebből a felhőből, és egy másik rétegként odateszed és 40-50%-os átlátszósággal odarakod, akkor a kutya nem mondja meg, hogy ezt te odaszendvicselted, tehát lehet itt trükközni, ha minden kötél szakad. Köszönöm a képet, megvan a leckemegoldás, izgalmas ez a ritmus. (hegyi)
értékelés:

NarancsBurger

István, azt gondolom, hogy neked jót tett ez a kameravásárlás, én ezt egy jó gegnek tartom, én inkább ezt a Humor leckébe tenném, mint a Kreatív fotó leckébe, azért legyünk realisták, a kreatív fotó korai, de a Humor kategóriájában ez egy jó geg. Nekem valami trükk innen még hiányzik. Összeraktad ezeket a szeleteket, ez érthető, és jól dekódolható, hogy miről beszélsz, de ilyenkor az emberben mindig van egy kisördög, hogy oda belecsempészek egy petrezselyemzöldet például, ami a salátát érzékelteti, vagy odateszek egy almaszeletet, hogy az legyen a hús, és akkor minden egyéb más a narancs. Szóval még ebbe valami játék beleférne, de egyébként tetszik, a három csillag megvan a Humor leckére. (hegyi)
értékelés:

Örülök ennek a képnek, mert végre nem egy szokványos kisállatképről van szó, hanem itt valami erős kommunikációs helyzet van a gazda és a kiskutya között. Nem tudom, hogy itt orvosnál vagyunk-e, és ez egy vizsgálati helyzet, és azt kell megnézni, hogy mindene egyben van-e a kutyának, vagy csak játszunk vele, hogy milyen aranyos, tényleg az, ha jól látom labrador kutya lehet, vagy talán büntetési helyzet van, mert valami rosszat csinált a kiskutya, de mindenképpen érdekes a kép. Ezek megint olyan dolgok, hogy az élet mindig másképp rendez, mint ahogy mi azt gondoljuk, én egy kicsit bánom azt, hogy az egyik praclija lemaradt a képről, de ettől függetlenül a három csillag megvan. Péter, jó lenne, ha az első három leckével elkezdenél foglalkozni, nem véletlenül kezdünk azzal. Az első három lecke, az önarcképek azok, amivel bemutatkozunk egymásnak. Próbáljuk meg azokat is megoldani. Szeretném, ha a társaság is ismerhetne egy kicsit téged, és beszéljünk az első három leckéről, aztán utána haladunk tovább, csak kérem, hogy csináld meg az első három leckét is. (hegyi)
értékelés:

Hav'Fan

Gondoltam felteszem ezt, még mielőtt lecsap a Tavasz.

A címet nem tudom értelmezni, biztos valami szleng, de nem is baj, mert a kép tetszik. Itt van egy női személy, aki idedob hozzánk egy maréknyi havat, ahogy látom, sikerült is eltalálni a kamerát, remélem, hogy azért nem esett baja a gépnek, szóval jó a pillanat, jó, hogy ennyire rövidre van véve az exponálási idő, hogy ennyire megfagyott ez az egész történet, ez illik is ehhez az egész helyzethez. Hogy ő incselkedik velünk, vagy valami más helyzet van, azt nem tudom eldönteni, valószínűleg ez egy játékos dolog, bár a szája a nőnek egy kicsit másról mesél, ott némi agressziót vélek felfedezni. De tetszik a dolog, tetszenek a vörösek, jók a fények, úgyhogy ez érdekes. Ellökted őt, vagy mit csináltál vele, hogy ő megharagudott rád, és ráddobta a havat? Persze, viccelek, és köszönöm, megvan a három csillag és a leckemegoldás is, de azért ezt vegyük úgy, hogy ez egy biankó csekk, és én kérek még a többi évszakra is képeket. (hegyi)
értékelés:

Pihen

Érdekes ez a kép, a rádióadásban hallottuk a sztorit. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy egy madarat nem olyan könnyű lefényképezni, főleg nem úgy, hogy ennyire közel kell menni hozzá, mert a madárnak van egy személyisége, és azzal nem nagyon egyeztethető össze az, hogy barátkozunk az emberekkel, a madár nem egy macska, úgyhogy ezt tényként elfogadom. Mégis azt mondom, hogy lehet, hogy egy picit, egy egész hajszálnyit ha lejjebb kerül a kamera, akkor a madár nagysága még jobban érzékelhető lesz, kevésbé veszik bele a háttérbe, de a megfigyelés pontos. Kettő csillagot tudok erre most adni, legfőképpen azért, mert a formák itt most fontosak lennének, hogy tisztázottak legyenek. Ez most egy picit zavarosra sikeredett. (hegyi)
értékelés:

Csend

Volt szerencsém a kommentároknál látni ezt színesben, engem jobban izgat úgy, mert több mélysége van, több réteg jön létre attól, hogy a színek is létrehoznak rétegeket azáltal, hogy más a víznek a színe, hogy a háttérben létrejövő női alaknak is más a színe, ettől nekem egy izgalmasabb dolog jön létre. Ha lehet, akkor én most inkább a színesről beszélnék. Érdekes megfigyelés, ha én hozom meg a döntést, akkor inkább oldal irányban érdekelt volna még ez a történet jobban, és a kép fölső részéből vágnék. Biztos, hogy levágnám azt, ami a tükröződése annak a téglatestnek ott a kép fölső részén, a vízfelszínen, mert ez nekem nem annyira izgalmas, és le is buktatod a játékot. Tehát nekem ez onnantól izgalmas, ami az alatt történik, miközben a kép bal oldalából nekem még hiányzik valami, most túl feszes oldal irányban. De maga a megfejtés tetszik, úgyhogy én a színeshez teszem a voksomat, és a színesre még így is megvan a három csillag, hogy a vágással nem teljesen értek egyet. (hegyi)
értékelés:

nem/más tánc

Ez egy érdekes kép, ebből én nem tudom megmondani, hogy két lány táncol egymással, vagy egy fiú és egy lány. Én arra tippelek, hogy itt két nőt látunk, még ha férfi ruhában is van az egyik, legalábbis a gesztusok nekem ezt mutatják, aztán lehet, hogy mellé lövök. Érdekes ez az egész, megint a térelosztással van problémám. Ha a kép tetejénél és a képnek a jobb oldalán ekkora teret hagyok, akkor miért nem hagyok legalább ekkora teret a kép bal oldalán is? Nem érzem indokoltnak, hogy ez most a bal alsó sarokba le van téve ez az egész dolog. A formaelhelyezést még kellene gyakorolni, de az ötlet tetszik, van benne dinamika rendesen. Nem lehet eldönteni, hogy itt egy tánc van, vagy egy óriási pofont kapott valaki. Örülök annak, hogy végre valami mással is foglalkozik Gime. Megvan rá a három csillag, attól függetlenül, hogy a tömegelhelyezéssel van bajom, de a leckemegoldásra még várnék. (hegyi)
értékelés:

Atlantic

Érdekes ez a kép, tele van feszültséggel attól, hogy látjuk egy viszonylag nyugalmasabb részét a víznek, ez a kékeslilaszerű, egészen tintaszínű részt, aztán látjuk az egészen türkizes habot, és aztán a hullámot, ami jön a part felé, de abban az állapotban sikerült lefényképezni, amikor nem lehet tudni, hogy mekkorát fog ez itt csobbanni a parton. Ráadásul látjuk magát a nyugalmas partot, mit sem sejtünk, és jön ez a hullám, és a fene tudja, hogy mi fog történni, talán kis mini cunami. Szóval nekem tetszik. Mindazzal együtt, amit mondok, lehet, hogy egy tizedmásodperccel később exponálva már ez a forma az elején lehet, hogy többet tud mutatni, most olyan, hogy ide ki vagyunk hegyezve erre a púpra. Lehet, hogy annyi a trükkje, hogy ha egy ujjnyit elmozdul a kamera fölfelé, akkor már megoldódik az én problémám, hogy ott is az az előtér, lehet látni azt, hogy ez egy part, a feszültség megmarad, de talán többet kapok a háttérből, a vízfelszínből. Mintha egy ilyen kis bizonytalanság lenne bennem a képet nézve, de tetszik, megvan rá a három csillag, ez egy jó Víz lecke megoldás, de azért várok ide beküldést tőled. (hegyi)
értékelés:

Autó

Van ebben az egészben valami világgá menős hangulat, az is érdekes, hogy ezt a világgá menést azáltal, hogy ennyire szorosan követjük a modellt, aki bandukol az alagútban, olyan, hogy együtt megyünk vele, megyünk itt libasorban, szépen. Jó a ritmus, jó ez a gondolat, talán annyit megért volna a dolog, hogy egy kicsit feljebb emeled a kamerát, és onnan próbálsz csinálni egy képet, ahogy látom, az élességgel itt nem volt fontos szempont, ezzel nincs is különösebb bajom, de ha egy kicsit feljebb emeled, akkor a modellnek a feje jobban elválik a háttértől. Most ez ott egy kicsit pontatlan nekem, de az ötlet maga jó, megyünk bele a nagy semmibe, de már látjuk az alagút végét, hogy ilyen közhelyeket is mondjak. (hegyi)
értékelés:

Egész alakos önportré

Időtörés

Láztalan éjbe csal át az igétlen idők hajadonja,
tépi sziromlevelét még gondolatokban a múlt,
pénz üti némák markát, s vágyaim? íme! kioltva
fekszenek ágyam alatt már. Mit tegyek? Így alakult...

Hajnali színtelen órák reszketeg ülnek a porra,
s foszlik a végtelen ínyén holtan az éjkoszorú,
krákog a reggel a vécén - szükség léptet a sorba -
s hadhoz csatlakozottként ünnepel engem a bú.

Fotós munka közben, kb. ezt láthatjuk itt, amiben az az érdekes, hogy itt a munka az utómunkát jelenti. Több irány benne van ebben képileg: benne van az, ahogy válogatjuk a képeket, és nézzük, hogy mi mivel stimmel, milyen, ha fehér-fekete lenne, tehát utólag a vegykonyhánkban keressük a végső megoldásokat. Azt nem teljesen értem, hogy a kép jobb oldalán lévő önportrénál, amikor a patakparton ülsz, hogy miért vágtál ilyen durván bele a fejedbe. Engem a kép jobban érdekelt volna, mint a Corel Paint szoftverének a layer ablaka. Nem tudom, hogy mennyire engedi a szoftver, hogy az ember ezt módosítsa, de gondolom igen, egy biztos: az izgalmasabb lett volna, ha ott van még egy arc. Hogy az első képnél belevágtál az arcba, az oké, az elfogadható, mert a második kép magyarázza a helyzetet, de ez a harmadik már nekem kibillen ebből. Ugyanígy vagyok azzal is, hogy színes vagy fekete-fehér. Húzza az egészet jobb oldalra a színes, még jobban ráviszi a figyelmet arra, hogy ott van egy kis darab az emberből. Maga az ötlet jó, és mint leckemegoldás el tudom fogadni, most megadom rá a három csillagot, de úgy adom meg, hogy tessék átgondolni azokat, amikről beszéltem, hogy esetleg érdemes lenne ezen a későbbiekben változtatni. Nem mondom, hogy ezt most újból küldd be más megoldással, mert az ötlet megvan, de arra figyeljünk, hogy így ne vágjunk félbe egy embert. Ami a verset illeti, nem érzem, hogy köze volna a képhez és viszont, a társalgóba helye van a verseknek, novelláknak, a képeknél ha nem illusztráció a feladat, én úgy érzem, hogy mint rossz filmnél a zene, reménykedik a készítő, hogy összerántja a dolgokat, azaz a kép hibáit és hiányait majd megoldja a líra. Ezzel leminősítődik számomra a szöveg. (hegyi)
értékelés:

a Fészek színház "nem/más" c. előadásának plakátjára készült ez a fotó.

Meglepsz, Gime, mert hosszú idő óta nem láttam ennyire megfontolt és ennyire jól összerakott képet tőled, mint amit itt most mutatsz. Én nem tudom, hogy ez egy sima egymásra fotózás, vagy szendvicsnegatívnak hívott több réteggel dolgozó képi ügy, de az biztos, hogy ez egy izgalmas fotó lett, tényleg figyelemfelkeltő. Önmagában, fotóként is megállja a helyét, föl lehet iratozni a darab nevével a kép fölső részére, tehát vannak benne fekete flekkek hagyva ahhoz, hogy akár egy inverzbe fordított betűtípussal lehessen dolgozni, úgyhogy plakátnak is tökéletesen rendben van. Én örülök neki, hogy ezt a képet megcsináltad, és annak is, hogy egy sokkal finomabb és sokkal átgondoltabb munkát kapok most tőled, mint amit az eddigi portréidnál vagy emberábrázolásaidnál mutattál hosszú idő óta. Gime, ha lehet kérni, akkor ebbe az irányba menjünk. Örülök, hogy megvannak a tónusok, kicsit talán lehetne kevesebb a homloknál a fény, de ez az „elmegy” kategória, bár ezt laborálással utólag lehet korrigálni. Ezt azért mondom, mert akkor jobban élnének a szemek. Ha én ezt használnám, akkor a képnek a bal oldalához egy ujjnyit még hozzáraknék. Ott is átmegy sötétbe az egész, oda nyugodtan hozzá lehet tenni, és akkor a ritmusa a dolognak kiegyensúlyozottabb lesz, jobb helyre kerül maga ez a kettős portré. Ami a kis házikó jeledet illeti, kérem, hogy azt mellőzzük a képről, nem tartom odavalónak, egyébként a darab se hiszem hogy óegyiptomi hieroglifákról szól, ehhez se nagyon illik a jel. A három csillag megvan, a leckemegoldás is, mindazzal együtt mondom, hogy a képnek a bal oldala még egy ujjnyit kívánna. (hegyi)
értékelés:

hó hahó

Itt megint az a kérdés, amit már sokszor elmondtam a perspektívával, a horizonttal. Itt is az a helyzet, hogy egyrészt ki vagyunk fordulva a tengelyből, és ettől az egész borul bal felé, visszafele kellene forgatni. Ha ebből ennyi van, és nincs több az oldalánál, akkor már csúnyán belevágnánk ebbe az oszlopba. Ez nem azt jelenti, hogy utólag kellene a körömollóval körbevágni, hanem ezt eleve úgy kellett volna megcsinálni, hogy megfigyeljük azt, hogy hol a vízszintes és a függőleges. Nem tudom ezeknél a digitális gépeknél hogy van, egy részénél bekapcsolható a hátlapon vagy a keresőben egy horizont, ami egy négyzethálós beosztás, ez lehet, hogy segít abban, hogy a kompozíciót gyakoroljuk. Ha van ilyen, akkor lehet, hogy érdemes lenne bekapcsolni. Engem zavar, ha van ilyen a gépen, de lehet, hogy a tanulási folyamatban ez segíthet, mert ennek a képnek számomra ez az egyik fontos problémája. A másik az, hogy, ahogy látom, minden áron szeretted volna, ha ez a lámpa bekerül a képbe, én azt gondolom, hogy lehet, hogy nem innen indul ez a történet. Ha még egy lépcsősornyit lejjebb mész, és a következő lámpától kezdesz el figyelni, akkor lehet, hogy a tömegek jobban elosztódnak. A mostani beállításnál nagyon nagy előterünk van ahhoz, hogy megmaradjon a lépcső. Ha levágnánk a lépcsőt, akkor már egy nyugalmasabb ritmust kapnánk, de akkor mondhatnád azt, hogy az nem érdekes, mert unalmas. Én ezzel egyet is értenék. Ha még egy lépcsősort lejjebb mész, és onnan megismétled ezt a képet, akkor talán az a ritmus, ami ott létrejön, már nem indokolja, nem kéri azt, hogy ennyire meghagyd függőlegesben ezt a képet. Beszéltünk már a képeidnél arról, hogy ez a gép ezt a képarányt tudja, értem, nem kötelező neked ragaszkodni ahhoz, amit a gyártó belerakott ebbe a gépbe, ezt egy kicsit kellemesebb képméretre lehet redukálni, és akkor kevésbé lesz ennyire keskeny, ennyire szűk érzetű ez az egész. Maga az ötlet jó, az érzés is megvan, szerencsére már túl vagyunk a télen. Ez nekem egy egy csillagos megoldás, érdemes ezen elgondolkozni. Ha gondolod, egy esős időben, amikor fényesek a járdák, a kövek, lehet, hogy érdemes lenne ide még egyszer elmenni, és akkor újból megcsinálni ezt a képet, hogy akkor mit ad. Javaslom, hogy ne a teljes sötétségben menj, mert akkor már nem lesz a hó, ami derítse a képet, tehát akkor nagyon be fog bukni. A naplemente utáni időben, amikor még van fény, akkor érdemes egy ilyen esti képet megnézni, amikor már égnek a lámpák, hogy hogyan csillognak ezek a fények a vízen. (hegyi)
értékelés: