Feladatmegoldás

Nekem nincs háziállatom, anyum allergiája miatt nem tarthatok. Sanyi, a sün, a párom sünije, és azt hiszem én vagyok a legjobb barátja.

Nagyon finom a kép, annak jobban örülnék, ha kicsit kevésbé lenne szűken vágva, mert fontos lenne az, hogy ebben a szeretetben látható legyen, hogy ez milyen alkatrésze az embernek. Most gyanítom, hogy a fölső sarokban egy ujjnak a részlete lehet, az alsó részt nem tudom mi, lehet egy has is, de egy másik tenyér is, lehet mellkas, sokmindent el tudok képzelni, de ez így most kicsit nehézkes az azonosítás. Egyébként a kép maga rendben volna, de ettől a csonkolástól, ami a jobb felső sarokban létrejön, kicsit elviszi a fókuszt a sünről. Próbáld ki, hogy a képernyő és a szemed közé odateszed a kezedet, és kitakarod ezt a formát. Egyből jobban elkezdesz fókuszálni a sünre, ami azt jelenti, hogy annak a formának ott nincs létjogosultsága. Akkor lenne, ha befejezett forma lenne. Még egy dolog: képaláírás. Én itt most látok két szivecskét, nem tudom, hogy az hogyan került ide, lehet, hogy az valamilyen szignó akar lenni, ezt nem tartom jó ötletnek. Finomkodás, játékosságnak az imitálás, szuper, de nem képre való, én ezt nem használnám, és semmilyen képrefirkálást nem használnék. A kép ettől függetlenül tetszik, mert van hangulata, de ezekre a dolgokra, hogy vágás, komponálás, tessék figyelni. (hegyi)
értékelés:

Kedves Csilla, köszöntünk a Látszótéren. Nagyon finom, nagyon érzékletes ez a munka. Nagyon jól bánsz a színekkel, a tónusokkal, a formákkal és az elrendezéssel. Nagyon mai ez a kép, mindazzal együtt, hogy egyébként van benne valami 70-es évek babydoll irányzata, de a megközelítés mégis nagyon mai. Nekem a japán vonalat is hozza a fotográfiádon ez a színvilág és formanyelv, egyetlen egy dologgal nem értek egyet: a keretezés. Miközben a többihez képest finom ez a megoldás, de mégis azt mondom, hogy nem használnám, nem ad hozzá, ez egy esztétikai jelzés, imitáció csak, de elviszi a figyelmet. Megvan a három csillag, a leckemegoldás is, de a keretet nem erőltetném. (hegyi)
értékelés:    

Valójában a fotó Péliföldszentkereszten készült, ámmmm!

Azt hiszem, hogy ez a Középfölde valami sci-fi novella lehet, mintha valami monumentális filmalkotás is készült volna belőle, szerencsére én csak az első részt láttam belőle, nem tartozik a kedvenc irodalmi alkotásaim közé, de tudom, hogy ezzel én törpeminoritás vagyok. Ami a képet illeti, ahhoz, hogy ezt a mesevilágot hozza, ahhoz nekem ez most túl vékony. Fáradtak a színek, távolságtartó, túl korrekt, steril, nem érzem benne ezt a meseiséget, amire itt utalsz. A méreteket érzem, hogy miről akarsz beszélni, de valahogy mégsem indul be a mese. (hegyi)

Nagyon szép ritmusokat láttál meg. Az jut eszembe, hogy kicsit sajnálom ezt a képformátumot, hogy ezt használod. A térkihasználás, a tér megmutatásának, használatának a lírája az, ami erről a képről most hiányzik. A kép alsó rétegeiben a sziluettel létrejövő fák formája egy nagyon határozott, kemény formavilág. Erre szintén jól rímel a felhők nagyon kontrasztos rétege. Utána kapunk egy nagyon szép, elkent, elmosott lírai formát ezekkel a felhőkkel, és ez a tér lenne az, ami lényegesen többet igényelne fölfelé. Ezt egy négyzetes kompozícióval gyönyörűen meg lehetne csinálni, hogy ebből a tömegből még többet kapjunk. Ha azt nézed, hogy hány kiló a felhőréteg, hány kiló a sziluettes horizont, akkor ehhez tömeghez több kell ebből a sokkal kevésbé határozott, lágyabb formából. Ha arányokat mondok, akkor mondjuk 1/6-od az, ami az alsó harmad, és a többinek a fölsőnek kell lenni. (hegyi)
értékelés:

Ismét ott jártam.

Béla, amit előbb beküldtél erről az objektumról, az lényegesen jobb és összefogottabb munka, mint amit most látunk. Ahol elértük azt a csúcspontot, amit bizonyos helyzetből ki tudunk hozni, ott nem nagyon érdemes szerintem azzal vacakolni, hogy hátha még nagyobbat tudunk dobni. Ritka eset, amikor ez összejönne. Ezzel már egyszer foglalkoztunk, megvolt, én ezt most nem látom, hogy ez annál koncentráltabb lenne, mint amit akkor kaptunk. Ha szeretnél foglalkozni vele, akkor egy teljesen új megközelítést kell keresni. Most kisebb mélységélességgel dolgozol, nekem ettől zavarosabb lett a kép, pontatlanabbak a megfogalmazások, köszönöm, de az a kép, amit már küldtél erről, az pontosan rendben lévő, ez nem lép azon túl, nem haladja meg azt, nem mutat új meglátást. (hegyi)

Előzetes engedelmetekkel kissé szabadon értelmeztem az önportré fogalmát. Egyfajta tükröt állítottam magam felé, melyen keresztül feltehettem a kérdést.

Ez egy érdekes kérdés, hogy ez a kép mennyiben teljesíti az első lecke fogalmát, mert ugye azt kértük, hogy legyen rajta valami saját magadból, mégis azt mondom, hogy elfogadom ezt az irányt is, főképp azért, mert küldtél már nagyon erős első képet, ami egy nagyon jó bevezető volt, és ez egy másik érzelmi helyzet. Nekem egy kicsit ez a verbálfotó kategóriája, megelégszünk azzal, hogy van egy félig leszakadt plakát, ami egy jó szövegű geget hoz, és ez a leckére is megfejtés, és ez el is viszi a kompozíciót. Beraktuk középre, mert ott biztonságban van, ott biztos jó lesz, és a többi mind illusztráció hozzá, vagy egy helyzeti kötődés, tehát nem vagyok meggyőzve róla, hogy ezt csak ebben a kompozícióban, csak így lehett ábrázolható, ennél lényegesen izgalmasabb kompozíciót is ki lehetett volna alakítani. Kettő csillagot adok ezért, mert ez a kompozíció ennél többet kívánna. (hegyi)
értékelés: