Elemzés

Igen, Ágnes nyaral, sok mindenkinek felkeltette ez a kép az érdeklődését, és nagyon jó a gesztus ezzel a gatyával, meg az alkotó combjával, meg a Bobi farkával. Azt elmondanám, hogy ez nem macska, hanem kutya, a méreteket tessék megfigyelni. Ha ekkora macskánk lenne, akkor valószínűleg dömperrel kellene etetni. Ez abszolút rendben van, és én ismerem a saját állataimat, hogy nem olyan egyszerű létrehozni a csodát. Kár, hogy az a szék üres, így most a szerepe annyi, hogy összeköti ezt a két formát. Ez is fontos szerep, de onnan valaki hiányzik, ez a hiányérzet megmaradt. Tónusban is rendbe kellene ezt rakni: nagyon világos a comb, ki is van égve, a nadrág is, erre tessék odafigyelni exponálásnál, valahogy kiegyenlíteni ezt a két dolgot. Attól még a nyaralás érzete megjön, hogy nem a verőfényes napra fekszem ki, hanem csak fénybe, és akkor tónusértékben a háttér, a szék, és a comb, a kutya farka kevésbé nagy különbséggel szerepel. Ha legközelebb jössz, akkor ezt a leckét kérem megismételni, miközben megvan rá kettő csillag. (hegyi)
értékelés:

Itt most azt hiszem a receptnek kéne jönnie, de az igazat megvallva gőzöm sincs róla. Én csak annyit tudok, hogy elmondhatatlanul finom. Volt.

Nagyon guszta, Gábornak arany élete van, ha őt ilyenekkel kényeztetik. Nem olyan bonyolult dolog a lepény elkészítése azért, tehát a többiekre gondolhatsz abban, hogy elkéred majd a receptet, és ide beírod. Ebben, kérlek, segíts, hogy más is ehessen ilyen finomat. Tökéletesen rendben van a süti, gyönyörű, és annak is örülök, hogy sikerült érzékeltetni Gábornak képileg is azt, hogy ez cseresznye. Ez azért fontos nekem, mert a cseresznye és a meggy egymástól nehezen megkülönböztethető gyümölcs fotóban. Most itt, a megvilágítással és a színbeállítással Gábor elérte azt, hogy ezen látszik, hogy ez cseresznye. A rostozata más a két gyümölcsnek, ezt kell tudni ábrázolni, a meggy erősebben szétesik hő hatására, mint a cseresznye. Szóval a kép rendben van, ez a perverz villa is, ahogy ezt beleszúrta Gábor, gondolom, hogy a fényképezőgépet le se tette, és az a villa már a szájában volt. Megvan a három csillag, ez egy jó ételfotó. Megvan a leckemegoldás is, de Gábor, nehogy ettől abbahagyd a fotózását ennek a leckének, mert annyira sok ételfotó leckét nem láttam még tőled, hogy bizton állítsam, hogy te ezt meg tudod csinálni, de ez most jól sikerült. (hegyi)
értékelés:    

A tető kedves emlékeket ébreszt bennem mindig, egy barátommal szoktunk kijárni. Szerencsénkre, elolvasva a tűzvédelmi menekülési tervet, felfedeztük, hogy milyen egyszerű is kijutni :) Az állvány egy légelszívó kimeneti nyilását fedő fémlap volt. Gyönyörű a panoráma az egész lakótelepre, most mégis én vagyok a fotóalany.

Érdekes a három kép, és érdekes az, ami ebből számomra kirajzolódik, miközben ezt tökéletesen elfogadom, mint hármas lecke, és rendben van. Van egy srác, aki érzelmes, aki a szerelemről és szeretetről beszél, de közben vicces is, és érdekes hajbeállítással, hozzám nagyon közel álló módon, közli a külvilággal a maga kritikáját, és akkor ugyanezt a fiút látjuk a háztetőn ülve, szintén egy meditatívabb helyzetben van. Sok minden más is történhetett volna itt, azt látjuk: fölmászhattunk volna a létrán, játszhattunk volna a vascsővel, bármilyen más gesztust is hozhattunk volna, mégis egy meditatív gesztust mutat nekünk az alkotó. Még egy dolog fontos: nem mutatja a szemét, valamiért fontos neki, hogy szemüvegben van fönt. Ez egy szerep, egy vagány fiú szerepe, de a vagányfiúság, amit a szemüveg hoz, meg ez a morc megjelenés, a rövid haj, és hogy a tetőn vagyok, mert vagány vagyok, ez magával a pózzal mond ellent. Azzal a nyugalommal, ahogy a két kéz egymáshoz illesztődik, ahogy ebben a kicsit gubbasztó pózban lógatja a lábát, ebben van egy nagyon szerethető odafigyelés. Egy nagyon érdekes kettősség alakul így ki: vagány gyerek, aki érzelmes. Ez egy nagyon jó irány, úgyhogy Milán, én azt mondom, hogy ezt ne hagyd abba, ebbe az irányba menj tovább, mert itt sztereotípiákat tudsz megdönteni. Az emberekben élnek ilyen sztereotípiák, hogy „persze, mert a hülye huligán fölment a tetőre, aztán nem tudom fogni a tévén a kettes adót, mert eltekerte az antennámat”. A képi jeleket illetően, nem biztos, hogy ez a tetőrészlet optimális, mint portré háttér. Lehet, hogy valami olyat kellett volna megnézni, hogy a háttérben tényleg megvalósulhasson az a látvány, hogy innen milyen gyönyörű a panoráma. Az adhatna ennek még egy plusz lökést, de én még véletlenül se akarom, hogy úgy gondold, hogy megint felzavarlak a tetőre, aztán ott még a végén valami baj ér téged, csak csínján és módjával ezzel a tetőn való mászkálással, meg hogy itt kísérletezünk, mert ha nagyon belefeledkezik az ember, akkor ez egy balesetveszélyes hely is lehet. De nem ártana, ha ezt meg tudnád oldani úgy, hogy a háttérben az valósuljon meg, amit egyébként a leiratban elmondasz. Javaslat, tudom, öregemberes duma lesz, hogy mindig legyen veled valaki, aki odafigyel arra, hogy mi történik, azért, mert ha az ember belefeledkezik a fotózásba, és keresi a legjobb pózt, történhetnek érdekes dolgok, legyen valaki ott, aki segít, aki sameszkodik, aki helyetted beül egy pózba, és te addig megnézed a beállítást, addig ki tudod találni, hogy az jó lesz-e neked. Olyan valaki kell, aki nem befolyásol téged a kép elkészítésénél, sem azzal, hogy megmondja, hogy mit csinálj, sem azzal, hogy esetleg röhögtet akkor, amikor te éppen nem röhögni akarsz egy képen. Megvan a három csillag, mert maga az őszintesége, és ez a kettős játék teljesen rendben van. Megvan a leckemegoldás is. Ettől függetlenül várnék egy ismétlést. (hegyi)
értékelés:    

A hidas, előző kép is hasonló technikával készülhetett, mint ez, mégis más az élmény, olyan mint egy tánc, mint egy ringlispíl kiragadott pillanata. Mennyire érdekes, hogy ez ringlispíl történet azt az élményt hozza, mintha víz alatt történne az egész, mintha hínárok között lennénk, ezekkel a faágakkal. Mindez létrehoz, ezekkel a megcsúszásokkal, a fonalakkal, egy absztrakt formát. Nagyon erős gesztus. Ami ebben a képben abszolút erős, az a jobb oldala. Értem én a szerepét a kép bal oldalán lévő nagy fehér flekknek is, és tömegelhelyezésben fontos, mégis az izgalmas dolgok a jobb oldalon történnek. Annyit szeretnék Verának mondani csak, hogy mint kísérlet, ezek jó irányok, és esztétikailag jó formák jöttek most is létre, de ha ennek az élménye megvan, akkor talán érdemes lenne belemenni egy kicsit mélyebben is ebbe a dologba. Leásni még egy réteget mélyre, mert most a bűvész kezét is figyelem, és nem csak azt, ahogy elvarázsol. Elkezdek azzal is foglalkozni, hogy hogyan hozta létre. Ha ezzel foglalkozom, és valahogy meg akarom fejteni a titkot, akkor ott nem csak az visz előre engem, hogy mit kaptam, mint élmény, hanem létrejön egy kíváncsiskodás is. Szerintem akkor van valami a helyén, ha nem is feltétel nélkül, de mint néző, elfogadom, és miután elfogadtam, keresem a magam párhuzamait benne. Jönnek az élmény-rétegek, és mindenkinél mást hív elő. De ha a technikával kezdek el foglalkozni, hogy vajon Vera hogy csinálta azt, hogy az egész így megtáncoltatódott, és közben az elmosódottság mellett még ott van valami, akkor nem biztos, hogy nyert ügyünk van. Akkor egyszer csak ott ülünk a szoba közepén, és egy egész társaság a mi képünket próbálja megfejteni, hogy hogyan is csináltuk, és nem biztos a társaságban van a hiba, hanem lehet, hogy túl erős tintával írtunk. (hegyi)

Filmes jelenet jut eszembe erről a képről, egyetlen egy problémám van: az a furgon, ami így most, ebben a formában nem annyira szerencsés a képen. Persze, lehet, hogy ő ott fog állni még 5 órán keresztül, nehéz megvárni ezt, hogy ő onnan eltűnjön, de lehet, hogy egy próbát megért volna várni. Ha a képet nézem, akkor a furgon szerepét úgy lehetne esetleg helyrehozni, és úgy lehetne helyzetbe hozni, hogy ha a furgon után levágnánk a kép bal oldalát, ha a busz és a következő fénypont nem lenne rajta, mert akkor a zálogháznál lévő fény, a két lámpa fénye, és a furgon egy háromszöget tudna létrehozni, és tudna mozogni a tekintetünk. Most a busszal és a buszlámpával kifut az egésznek az ereje. Az ötlet jó, a technikával van bajom, nem tudom mitől bordásodik be így a kép. Ha megnézzük, akkor a Megnyílt táblának a széle recés lett, a zálogház fölötti lámpa is furcsa, itt valamilyen technikai gebasz van, ami ezeket létrehozza a képeidnél, ennek nézz utána, mert valami hibádzik. De mint ötlet, és mint hangulat, erre megvan a három csillag, a kivitelezésnél a vágást megfontolnám, feszesebb lenne a dolog. (hegyi)
értékelés:

Nagyon köszönöm, hogy megtörtént a javítása ennek a képnek, nagyon örülök annak, hogy Camilla elküldte ezt, és kikerült ebből a képből a felirat, mert sokkal nyugodtabb, sokkal letisztultabb lett így a kép. Tessék összehasonlítani a kettőt, hogy mennyire más. Rögtön elkezd élni a főszereplő, rögtön értelmezhető lesz a helyzet az óra duplázással, a modell arcának a duplázásával. Ahogy az előző képnél is elmondtam, ez egyébként egy teljesen rendben lévő kép, és megkapta a három csillagot akkor, köszönöm, hogy megtörtént ez a javítás. (hegyi)