Feladatmegoldás

Tudom, hogy ezek a kis kölyök állatok nagyon kiszámíthatatlanok a maguk játékosságával, azért talán itt egy formai rendezés nem ártana, ugyanis maga a helyzet nagyon barátságos, és nagyon személyes, amikor a gazdi úgymond megpihen kutyasétáltatás közben, de nem ártana, ha a főszereplőnknél meglenne az élesség. Lehet, hogy itt egy hosszabb expozíció történt, és ő belemozdult ebbe, ezt nem tudhatom, de azért is érdekes ez a kérdés, mert olyan, mintha a kép többi része éles lenne, ő maga pedig nem, és hát, mivel ő a főszereplő, ezt azért érdemes lenne korrigálni. A másik része pedig az, hogy itt most létrehoztál egy vágást, ami a kép alsó és felső részénél is megvan. Egyrészt a tornacipőkből, másrészt az ő feje tetejéből, és füleiből, nekem ezek fájnak. Az van ugyanis, hogy nem látom az okát, amiért ezek a vágások megtörténnek azon kívül, hogy a véletlen így hozta ki. Szerintem ez a helyzet újból létrehozható, úgyhogy én most ezt visszaadom ismétlésre. Keressük meg ezt a kis szereplőt, hívjuk el megint sétálni, és azt gondolom, hogy ha ez újra megtörténik, akkor már tudva azt, hogy ő hogyan viselkedik és hogyan működik, talán az is létrehozható lesz, hogy minden rendesen kerüljön a képre. Nyilvánvaló, hogy igazad van abban, hogy a beállított szituáció nem hozza ugyanazt az élményt, mint egy spontán helyzet, de ezt meg kell oldani, hogy a beállított helyzetben is megkapjuk azt az érzelmi pluszt, ami most ezen a képen egyébként rajta van. Hozzáfűzném még azt, hogy nem tudom, hogy mi van a szájában, hogy az most a nyakörv része, vagy valamilyen jutalomfalatot rágcsál, nem tudom, de megint csak azt mondom, hogy kérdéseket vet fel. Ha az az ő kantárja, akkor érdemes azt eligazgatni, ha pedig valami játék, amit a szájában hordoz, akkor az legyen felismerhető, mert úgy lesz értelme, tehát a méretezés a kérdés, ha egy gumicsirkét adsz a szájába, az már, mint játékosság felismerhető lehet. (hegyi)

Azt gondolom, hogy amit ebből ki lehet hozni mint kép, azt kihoztad. A következő lépés az utómunka lesz, a szemnél a csipa kiszedése, és egy kicsit a fejrész tónusának előrébb hozása azáltal, hogy a középtónus felé elmozdítod, úgyhogy ezekről a kérdésekről is beszéljünk majd, fontos dolog, hogy a kép úgy kerüljön falra (akár valósan, akár digitális formában) hogy abban ezek a nüanszok se okozzanak zavart. (hegyi)
értékelés:    

Kifejezetten tetszik a kép, miközben nem vagyok manipuláció-párti, de ez itt most működik. Jók a színek, eltaláltak a formák is, ha a függőlegest sikerülne tartani, az lenne az igazi, és ha egy szerelmespárt, vagy egy kerékpárost vagy valakit be lehetett volna csalni arra az útra, az már maga lenne a tökély. Szóval hajrá, ez jó lett, köszönöm. (hegyi)
értékelés:

Pistikém, hogy egyem azt a nyíló virágos lelkedet, kedvelem, ha kijön belőled az érző kanmadár, de azért élesnek kéne valahol lenni. Mert szép az, hogy sikerült úgy elkapni a kis bogarat, hogy az épp jó háttér előtt van, értékelem is ezt így két csillaggal, de azért nagyobbat ütne, ha lenne valami éles is. (hegyi)
értékelés:

Én itt sok mindent indokolatlannak érzek. Egyrészt mit keres ez a lány a mezőn ebben a csizmában? Mi ez a borzalmas hippi nadrág? Honnan kerül a fény az arcra? Szóval valahogy azt kell eldönteni egy képnél, ami embert ábrázol, hogy mi az a sztori, az az érzelmi megközelítés, amit általa meg akarsz mutatni. Mert ha nincs ilyen, akkor a fotóbeállítás tökölődése miatt a modell elkezd unatkozni, és ez rajta lesz a képen. Ezen felül érdemes határozottnak lenni, hogy a helyszín és sztori fedésben legyen a ruhával - vagy ha viccet akarunk, akkor lehet ez ellenpontozva is, akár drámai is lehet mondjuk egy nagyestélyi a mezőn, de az ilyen szerelések ledobják magukról a környezetet, és kilóg a lóláb, hogy nem természetes közegben lett lekapva a modell. (hegyi)

Ha hozzáveszem a fim sávos tónushibáit, akkor ez végül is kompenzált kép, már ami a tömegelhelyezést illeti. Így most önmagában tetszetős, nem mondom, hogy letekeri a fejem, de végtére hát, megvan, mondjuk. Vagyis a hiba biztos az én készülékemben, de valahogy a dolog súlya nekem nem átütő. (hegyi)
értékelés: