Feladatmegoldás

Jók a tónusok, kifejezővé teszik a képet, jó a kéz is, egy csipetnyit fent vágnék, hogy ne fussunk ki világosba, avagy a fénybe lehetne beletakarni, de mindenképpen erős és jó megoldás. Jó az irány István, tetszik, amit újabban látok tőled. Azért jó, mert akármit is gondolsz, de mégis valami puritán dolgot adsz, miközben az egyszerűség nem megy a minőség rovására. (hegyi)
értékelés:    

Értem én, értem, de ez verbálfotó. Az a rámontázsolt szöveg az, ami miatt idegen lesz az egész, nem fotó, hanem valami játék, ami nagyon "olcsón" akarja megúszni azt, hogy hangulatba kerüljek. (hegyi)

Nem tudom, vissza tudsz-e menni oda, ahol ez a kép készült, jó lenne ugyanis ismételni. Jó az időpont, jók a fények, a pozíciód is jó, de borzasztóan szűkre vetted a figurát, ennek nem nagyon látom az okát. Lehet ezt ismételni? (hegyi)

Valamivel több is, de ahhoz, hogy azzá legyen, amit mondasz, a fényekkel kell játszani. Most a szár olyan sötét és jellegtelen, hogy így inkább fekvő és közeli lenne jó a szirmokról, de akkor meg elveszik az, ami a könnyedsége és törékenysége lehetne. Lehetne, ha. De így most nagyon kemény és kopog az egész, ez ellentmond a légiességnek és az akt finomságának. A kommentárokban felvetődött Mapplethorpe neve, és örülök, hogy ő bekerült a köztudatba, viszont azt is észre kell venni, hogy az ő képein a világításnak központi szerepe volt, nem engedte ki a kezéből, nem engedett a véletlennek. Ez a kép akár úgymond műtermi körülmények között újrafotózható lenne, hiszen a megfigyelés megvan hozzá. (hegyi)

Kriszta, ez egy nagyon jó megfigyelés és ráadásul jól is szerkesztetted képpé, és az is tökéletesen érthető, ahogy a természeti történésből saját, személyes ügyet csinálsz. Az viszont kérdéses, hogy ha a leirathoz akarunk kapcsolódni, akkor vajon valóban egy korrekt tónusrendű kép lesz az, ami a legjobban képes utalni a múló, halványuló emlékre. Hiszen maga a nyelv adja a mankót, tehát ha ez a megfogalmazás a kép készítésekor is megvolt, akkor azon túl, hogy megkeresed, hol csillan és hogy csillan a pókháló, arra is ügyelsz, hogy milyen fényviszonyok lesznek azok, amik majd ezt az egészet elemelik a valóságból és beviszik abba a jelentésrendszerbe, amit mondani szeretnél. Hogy ez egy mogorvább, sötétebb tónusrend, vagy egy halványabb, légiesebb fényviszony, ezt neked kell eldönteni, hiszen ez adja a finomhangolását a mondatnak, de az nekem egyértelmű, hogy ez lenne a fűszer, avagy az írásjel a mondat végén. A kép leirat nélkül tökéletesen működik, de mivel a leirat egészíti ki azzá, amit mondani szerettél volna, nem tudok tőle eltekinteni, ezért hát csak kettő a csillag. (hegyi)
értékelés:

Jó megfigyelés, kicsit rendetlen a kompozíció, ami akkor nem baj, ha olyan erős a közlés, hogy elviszi a képet a vállán, itt azért most ez nem olyan nagyon áll meg, bár tényleg látványos a macska és az ő tükörképe, de a fejéből kinövő ág, az Unicumos üveg idegenül hat. Bara, ne hagyd, hogy olyan hatások érjenek, aminek az az eredménye, hogy lazítasz a kompozícióidon, mert ez neked amúgy nagyon megy, és nagyon érzed, ezt sokszor bizonyítottad már, de nem csak az épület és utcaképeken érvényes az, amit ott már jól alkalmazol, hanem a többi képeiden is. (hegyi)
értékelés: