Azt nem tudom, hogy mivel érted el azt, hogy ennyire két tónusú lett a kép, de ez nagyon jót tesz ennek a fotónak. Nagyon érdekes az, ahogy ezek a kis termések ezen a saras földön megjelennek. Bele kötni sem nagyon tudok ebbe az egészbe, mert ez egy jó meglátás, és egy jó üzenet. Átélhető az élmény, köthető az évszakhoz, mégis egyedi, és annak külön örülök, hogy nem valami közhellyel dolgozunk. (hegyi)
értékelés:    

A mozgás leckét részben teljesíti a kép, akkor lenne ez egy tökéletes megoldás, ha ennél egy kicsit többet kapnánk, mert itt most olyan részekre helyeződik át a hangsúly, amik nem biztos, hogy annyira fontosak, miközben az egésznek a mozgása annyira határra van kitolva, hogy így most ez nekem nehezebben érzékelhető, mint dinamika. A háttérben lévő forgások fontosak lennének, hogy ki tudják magukat mozogni, és ennek a kis kocsinak az elejénél nekem kevés a hely. Értem én, hogy az az autó, amiben te ültél, onnan fényképezve egyrészt nem is biztos, hogy olyan könnyen megoldható, másrészt meg azt akartad elkerülni, hogy az is látszódjon, én viszont azt gondolom, hogy ez kevésbé lenne talán probléma. Nagyon be van szorítva ez most a képbe. Tulajdonképpen fent is, lent is, és jobbra is ennél több kellene ebből, mert azt azért vegyük észre, hogy nagyon jó a mozgás lekövetés a fő téma szempontjából, szinte teljesen felismerhetőek maradnak az emberek, és ez az autó is, tehát jól követted ezt az egészet, és jókor exponáltál. (hegyi)
értékelés:

Az van, hogy a Gábor beküldte ezt a sajtos képet, és attól én nem tudok szabadulni. Itt most ez egy ilyen úrfelmutatásként a leckefelmondás, tehát a Zsolt elmondta, hogy minek kell lennie a csendéleten, és akkor ezt most összeszedtük. Ez még nekem nem állt képpé össze. Valahol a két kép között van világításban az a dolog, ami szerencsés és megoldás. Valószínű, hogy ez így kint, ebben a fényben nem megoldható. Szépen rajzol a fény, meg nagyon szépek ezek az áttűnések, csak valahogy ellene dolgozik a tárgyaknak. Egy ilyen kis szemű gyümölcsnél, mint a szőlő, az ennyire zaklatott háttér az egészet valahogy szétveri. Ezt tudom mondani, miközben maga az, hogy miket raktál, szedtél itt össze, azokkal nincsen baj, ez rendben lenne a levéllel együtt, meg ez az asztal is marha jó, csak megint a fények, a megvilágítás az, ami nem szerencsés. Mindezzel együtt én 1 csillagot adok arra ösztökélve téged, hogy most az elkövetkező talán egy-két hétben még elég jó idő van ahhoz, hogy ezzel elkezdjünk dolgozni. Szeretnélek arra ösztönözni, hogy próbáljunk meg valamit ezzel kezdeni. Egyébként lehet, hogy elég lenne a szőlő, tehát most már nem kell ennyi mindennek lennie, hogy alma, meg barack, meg nem tudom, próbáld meg szőlővel, meg dióval, vagy csak szőlővel, tányérral, levéllel. Próbálj meg ezzel valahogy játszani, de még egyszer mondom, a megvilágításra tessék odafigyelni. Azért nézd meg a kép jobb felső sarkát, hogy mi történik ott, hogy az a háromszög ott mit csinál? Az olyan, mintha rosszul lenne bekeretezve. Ezekre azért figyeljünk oda! (hegyi)
értékelés:

A megfigyelés jó, és én azt gondolom, hogy az iránnyal is egyet tudok érteni. Itt most az a helyzet, hogy vagy még közelebb megyünk, és keresünk egy olyan pontot, hogy a környezetből minél kevesebbet kapjunk, és kiemeljük a főszereplőt kisebb mélységélességgel valahogy személyesebbé tesszük ezt az egészet, vagy azt mondjuk, hogy ez egy megfigyelői szempont, és ábrázolom a szociót, ábrázolom a kis háznak a környezetét, akkor távolabb kell menni. Valószínű, hogy ez a természetes fény az ablakon keresztül jött be, akkor ábrázoljam azt, hogy mi van a környezetben, az ágyat, a kis asztalt, az ébresztőórát, a csipketerítőt, a fene tudja még mi volt ott. És azt, hogy közben egy idős hölgy könyvet olvas. És ennek akkor meglenne a maga nyugalma, akár egy kicsit a magánya is, és a csendje is. Most valahol a kettő között vagyunk. Lehet, hogy ha kevésbé mész közel, akkor megkapom ezt az enteriőrt, a „szőnyeg” hiányzik az egész alól. (hegyi)
értékelés:

Az a helyzet, hogy ez működne, de nem ebben a környezetben. Miközben az előző felhasználásnál nagyon jól eltaláltad ezt a dolgot, mint megfigyelés fontos. Az kellett volna elérni, hogy tényleg a csillagrendszerre hajazzon a dolog, márpedig, bocsánatot kérek, de ha az égre felnézünk, hogy ha mást nem, de egy gyerekrajzot nézzünk meg, kéknek ábrázolják az eget. Ha csillagos, akkor sötétkéknek. Megtartva ezt a megvilágítást, a háttérben kellett volna valami olyat találni, ami kék, és akkor ez az arany a kékkel gyönyörű kontrasztot adna. Ezzel a fal háttérrel nem működik. (hegyi)

Tedd egymás mellé az előző leckéddel ezt a képet, és hadd ne én elemezzem le, hanem elemezd le te, hogy mit látsz a kettő között. A néni a bódéban, meg az erdőben az avar, tehát, ez a kettő most, hogy jön össze? Mert ez semmi, ez a kép így önmagában nekem nem elég a boldogsághoz. Nagyon szépek a fények, tényleg nagyon érdekesen játszik az avarral, de most akkor el kellene dönteni, hogy az avar érdekel téged, vagy a háttér, vagy a kettő együtt, vagy ennek a mélysége, vagy kilapítottuk ezt két dimenzióba, vagy mi az, ami ebben neked fontos? Mert ez most nem dőlt el, és így én sem tudok vele mit kezdeni, meg szerintem a néző sem. Ez a kép bárhol, bármikor készülhetett volna, és bárki megcsinálhatta volna. És az a bajom Ágnes, hogy ha ekkora a képeid között a minőségi szórás, akkor az vagy azért van, mert nem koncentrálsz a fotóra, azaz nem veszed komolyan ezt, vagy nem vagy következetes, vagy a tudatosságod hibádzik. Ezen mindenképpen kell változtass. (hegyi)